Film 2021. július 28. 8:33, szerda Szekeres Viktor Plakátot kapott a Toxikoma. Toxikoma lesz a címe Herendi Gábor új filmjének, amit még tavaly terveztek bemutatni, de végül idei premier lett belőle. A korábbi trailer mellé nemrég egy plakátot is kiadott hozzá a forgalmazó, melyen nem egy figyelemfelkeltő dolog van, többek között a 18-as karika, valamint az egymásnak feszülő két főhős. Szabó Győző szerepében Molnár Áront láthatjuk, míg Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barnát. Szabadulás a függőségből – Interjú Dr. Csernus Imre pszichiáterrel és Szabó Győző színésszel | Nők Lapja. A két főszereplő mellett még szerepelni fog a filmben Török-Illyés Orsolya, Sodró Eliza, Rajner-Micsinyei Nóra, Mészáros Piroska, Gáspár Tibor és Holecskó Orsolya. A szkriptet Bárány Márton és Gergely Dorka írta. A film Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, ami a forgalmazó tájékoztatása szerint " a két főhős, a drogos alfahím, Szabó Győző és az istent játszó pszichiáter, Csernus egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól. A könyv a népszerű színész életének legnehezebb éveit eleveníti fel, egy hosszú évekig tartó drogos zuhanást, melynek végén minden szétesik Szabó Győző körül, aki végül rászánja magát az elvonókúrára.
Itt találkozik Csernus doktorral, s innen indul a film, ami azt az ego harcot mutatja be, ami a két domináns férfi között zajlott a pszichiátrián. Csernus szabó győző református. Mindketten bejárják a saját útjukat és megtanulnak valamit a másiktól, amitől a saját életüket is jobb irányba fordítják. Győző és Csernus egymással harcol, de egy ponton mindkettejüknek el kell jutni a felismerésig, hogy csak közösen juthatnak előre, és hogy van valami, amiben csak a másik segíthet rajtuk. " Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!
Szeptember 2-től vetítik a mozik Herendi Gábor Toxikoma című filmjét, mely Szabó Győző 2012-ben megjelent azonos című regényén alapul. A színművész e könyvben saját többéves pokoljárását, drogfüggőségét és a Csernus Imrének köszönhető leszokását öntötte szavakba. A filmről, függőség és félelem közti összefüggésekről dr. Csernus Imrével beszélgettünk. Herendi Gábor filmje csak részben foglalkozik a függőséggel, sokkal inkább fókuszál a két főszereplőre, akiket a filmben Bányai Kelemen Barna (Csernus doktor) és Molnár Áron (Szabó Győző) játszik. Az esszenciát kettejük egymásnak feszülése adja, hiszen mindketten lázadók és egoisták. Csernus szabó győző moodle. Egyikőjük sem szimpatikus figura, mégis van bennük valami különleges vonzerő, ami miatt az utolsó pillanatig drukkolunk nekik. Mi a véleménye Bányai Kelemen Barna alakításáról? Úgy érzi, sikerült az ön lelkét, személyiségét és tetteinek mozgatórugóit hitelesen átadnia a filmben? Nagyon jó színészi alakítást láthatunk tőle. Mielőtt elkezdődött volna a forgatás, találkoztam Barnával, és sokat beszélgettünk.
A hangversenyen Beethoven, Gounod és Erkel Ferenc művei mellett James Bond- és más híres filmek zenéi csendülnek fel 2020. június 27-én a Fertőrákosi Barlangszínházban. Műsor: Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84 Beethoven: Coriolan-nyitány, op. 62 Gounod: Faust-keringő Norman: James Bond Theme Marvel-filmzenék: The Avengers, Wonder Women, Black Panther, Ant-Man Erkel Ferenc: Palotás a Hunyadi László c. operából Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar Művészeti vezető: Kóczán Péter Ez is érdekelhet
Erkel Ferenc élete és munkássága by Dóra Kőrösi
Erkel Ferenc A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. Az ismert zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője, a kiváló sakkozó 111 évvel ezelőtt halt meg Budapesten. A Gyulán született Erkel Ferenc gyerekkorától kezdve zeneközelben élt, hiszen tanító édesapja egyházi karnagy is volt. Nagyváradi és pozsonyi tanulmányai után alig múlt tizenhét éves, amikor házi zenetanárnak szegődött Kolozsvárra. Zenei pályája zongoraművészként kezdődött, alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is kereste kenyerét. 1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később fel is költözött, és Pesten telepedett le. Több színháznál volt karnagy, majd 1837-től harminc éven át első karmester és zenei vezető volt a Pesti Magyar (később Nemzeti) színháznál. Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek az operaszerzői munkájában.
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15. ) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Életútja A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője, zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus egy személyben. Muzsikus családból származott, apja tanító és templomi karnagy volt szülővárosában, Gyulán. Tíz testvérével együtt nevelkedett a kis műemlékvárosban, itt kezdte meg zenei tanulmányait. Munkássága Művészi kialakulását három városnak köszönheti: Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedik meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy.
A magyar zenetudományi kutatás már több ízben tett kísérletet az Erkel-életmű jegyzékbe foglalására. Ezek a kísérletek többnyire torzók maradtak: egyrészt számos olyan Erkel-műről tudunk, melyről csak korabeli híradás maradt fenn, de maga a zenemű elkallódott vagy lappang, másrészt a régebbi műjegyzékek megelégedtek a művek regisztrálásával és nem adtak teljes összefoglalást a különböző kiadásokról, azok változatait nemigen vették figyelembe. Legány Dezső műjegyzéke a kutatás jelenlegi állása szerint teljesnek mondható; tartalmazza mindazokat az opuszokat, melyek a régebbi jegyzékek óta előkerültek. Közli a teljes kiadványlistát, ismerteti a kéziratokat. De nem elégszik meg a száraz filológiai adatközléssel: a szerző kutatásai kiterjedtek az Erkel-művek keletkezéstörténetére és sorsára is. Bemutatja a premierek sajtó- és közönségvisszhangját, az operák külföldi és vidéki előadási kísérleteinek történetét és azt is vizsgálja: mennyiben volt részük a mester fiainak, az ún. "Erkel-műhelynek" a művek létrejöttében.
4 oldal 1-60 találat, összesen 205.