De ahhoz, hogy ezeket az elemeket összekötve be tudja mutatni, nem kevés tehetség is szükséges. Számtalan kiváló eredményt ért el pályafutása során, megrázó volt a halálhíre hétfő este. Felfoghatatlan, hogy egy ilyen fizikai erővel rendelkező sportolót is el tud ragadni a koronavírus. Hatalmas veszteség Csollány Szilveszter a magyar tornasportnak és az egész országnak egyaránt – zárta gondolatait a szakosztályvezető. Arany Balázs
S ha ez felvételről is ment, bárki leszűrhette, hogy olimpiai bajnokunk az élsport után sem engedte el magát, sportos életmódot folytat. Azt is tudtuk róla, hogy többször is lefutotta a félmaratoni távot. Az olimpiát, világ- és Európa-bajnokságot is nyert sportoló azonban napjaink rettegett kórját nem tudta legyűrni. Halálának hírét a Magyar Tornaszövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság jelentette be ma délután. Az ötkarikás játékokon a tornasportban tizenöt aranyérmet szereztünk, Csollány Szilveszter a tizennegyediket, 2000-ben Sydney-ben. Ekkor ő lett a "gyűrű ura", de lehetett volna már négy évvel korábban is az. 1996-ban semmivel sem mutatott be haloványabb gyakorlatot, mint az olasz Yuri Chechi, de a szeren akkoriban egyeduralkodó taljánt a pontozásos sportágban csak az övénél jóval erősebb produkcióval lehetett volna legyőzni. Mint ahogy a profibokszban is nagyon meg kell verni a világbajnokot, hogy le lehessen győzni. A gyakran külön utakon járó Csollány az atlantai játékokra amúgy St. Louisból ugrott át, 26 esztendősen akkor már egy éve edzősködött az Egyesült Államokban, gyerekekkel foglalkozott, közben pedig egyedül készült az olimpiára.
Az olimpikon hetek óta küzdött már a betegséggel, amikor súlyosra fordultak a dolgok. Vereckei István Csisztu Zsuzsa üzent az intenzíven fekvő Csollány Szilveszternek 2021. 08, 10:17 Az idei Mikulás nem sok jót hozott a zsákjában. Hétfőn sokkolta az egész országot a hír, hogy elhunyt az Omega énekese, Kóbor János, majd még aznap kiderült, hogy egy olimpikon is az életéért küzd. Csisztu Zsuzsa Címkefelhő »
Borítókép: Profimedia
Az atlantai ezüst után arra jutott, hogy abbahagyja a versenyzést, a következő év februárjában azonban volt egy álma, ami aztán megismétlődött: újra a szereken látta magát. Ez bogarat tett a fülébe, a teremben hónapok után újra felmerészkedett a gyűrűre, és maga is megdöbbent, hogy simán megcsinálja a legnehezebb elemeket is. Újra nekidurálta magát, és ebből sült ki 1998-ban a szentpétervári Eb-arany, majd hazaköltözve, immár itthoni felkészülés után a sydney-i megkoronázás. 2002-ben pedig megadatott neki, hogy öt vb-ezüst után (amiből egynek mindenképpen, de talán kettőnek is aranynak kellett volna lennie) magyar közönség előtt, Debrecenben legyen világbajnok. 2000-ben és 2002-ben is ő lett itthon az év sportolója. Mivel a 2003-as kvalifikációs csapat-világbajnokságon együttesünk – nélküle – csak 21. lett, ez eldöntötte, hogy nem lehet ott az athéni olimpián, ami azonban nem törte le. "A csapat döntött helyettem. Nem tagadom, akkor úgy éreztem, nagy kő esett le a szívemről" – vallotta be később.
A művelődési központ elnevezést1969-től kapta angyalföldi kultúrkomplexum, ami azt is jelentette, hogy közel megduplázódott a ház állami támogatása. A ház nevéhez méltóan valóban központi szerepet töltött be a kerület és részben a főváros művelődésében, a lehető legváltozatosabb programokat kínálva, korszerű körülmények között. Üröm volt az örömben viszont, hogy 1972-ben már megmutatkozott, az épület megérett a felújításra. 1972-ben a színháztermet le kellett zárni, mert leszakadt a mennyezet egy része. Hosszas gyűjtögetés után 1978-ban meg is indult az épület teljes körű felújítása. Mivel a rekonstrukciót szakaszosan tervezték, így a munkálatok egészen 1986-ig eltartottak. A közművelés is zavartalanul folyt tovább, 1994-ben először rendezték meg az azóta is folyamatosan működő József Attila Művészeti Napokat. Itt működött Koltai Ottó bácsi tánciskolája, mely ma is ismerősen csenghet a művelődési házba látogatónak. A máig képzőművészetet oktató Moholy Nagy Stúdió, számtalan mozgásművészeti tanfolyam, ismeretterjesztő előadássorozat vert tanyát ebben az időszakban is a házban.
A könyvtár 1968-ban nyílt a József Attila-telep központjában. A kertvárosi övezetben élők egyetlen kulturális intézménye. A gyűjtemény zömmel a környék lakóit látja el olvasnivalóval, de látogatják a város más részéről is. Felnőtt részlege viszonylag gazdag választékot kínál a természetgyógyászat, ezoterika, konyhaművészet témaköréből. A könyvek mellett a hetilapok és a folyóiratok is kölcsönözhetők. Szépirodalmi anyagában a klasszikusok mellett bőséges választék található szórakoztató irodalomból is. Olvasóik kérésére a könyvtárban nem található dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés útján beszerzik. A barátságosan kialakított gyermekrészlegben képes- mese-, tudós könyvekből válogathatnak az ifjú olvasók. A gyerekek minden hónapban találnak új rejtvényeket, kipróbálhatnak kézműves technikákat, társasjátékozhatnak, rajzolhatnak. A könyvtár előcsarnokában a gyerekek munkáiból vagy aktuális témákban kamarakiállítások színesítik a könyvtár életét. Előzetes időpont-egyeztetés után a környéken lévő általános iskola és óvoda gyermekei részére lehetőség van csoportos könyvtárlátogatásokra, könyvtári foglalkozásokra.
Rólunk Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (AJAMK) több mint fél évszázados, nagy múlttal rendelkező, ugyanakkor a 21. század minden elvárásának megfelelő, multikulturális közművelődési intézmény. Az épület teljes körű felújítására 2005-ben került sor, és azóta mind küllemében, mind infrastruktúrájában, mind szolgáltatásai színvonalában felveszi a versenyt a hasonló rendeltetésű hazai és külföldi intézményekkel egyaránt, melyet a különböző szakmai szervezetek is több alkalommal díjazással ismertek 5500 nm-es művelődési központ, mintegy 20 közösségi helyiségében, melyeket tágas, kulturált előterek egészítenek ki, minden korosztályú és érdeklődési körű látogató számára változatos és színvonalas kulturális programokat biztosít. Színháztermünk 370 férőhelyes, csúcs hang- és fénytechnikával felszerelt, remek akusztikájú, mobilan berendezhető, esztétikus rendezvényhelyszí és színházi programjainkra kedvezményes jegyárakat biztosítunk, a fenntartó Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat támogatásának köszönhetően.
Pár hónapja buszmegálló tábla emlékezteti a József Attila lakótelep történelemének egyik fontos fejezetére az arra sétálókat. A Dési Huber utca és a Napfény utca kereszteződése előtt a Görögség háza mellett található megálló az első kézzelfogható, a lakótelep múltjára utaló emlék a környéken. Ahogy olvasók közül sokan tudhatják vagy, ahogy néhányan Önök közül esetleg láthatta is, a József Attila lakótelep egy részének a helyén, a borzalmas életkörülményeiről elhíresült nyomortelep működött Mária Valéria telep néven. A Távíró utcai végállomás felé közlekedő 181-es, és a 281-es busz megállója egész pontosan március hatodika óta viseli a régi Napfény utcai név helyett, az új Valéria tér elnevezést. Viszont mivel magam nem gyakran utazom ezzel a busszal, és mert a történet – szerintem helytelenül – nem lett semmilyen fórumon bejelentve, csak a napokban értesültem az esetről. Az új megálló névválasztásánál fontos szerepet játszott az a tény, hogy a tábla mellett található területet Valéria tér néven illetik a térképek.
A legkülönbözőbb művészeti és mozgás programok, színházi és zenei előadások, gyermek és családi események miatti nagy kihasználtság hozzájárult ahhoz, hogy 2005-re az épület újbóli rekonstrukciója sor került, és 2006 őszén ismét birtokba vehette a lakosság az immár minden igényt kielégítő kulturális létesítmébabarát hely Nálunk könnyen tisztába tehetik a Piciket mobil pelenkázóval felszerelt mosdóinkban. Épületünk akadálymentesített! Kapcsolat Központi elérhetőségek: 1131 Budapest, József Attila tér 4. Telefon: +36 1 320 3842, +36 1 320 3843 Fax: +36 1 349 8151 E-mail: Nyitvatartás: hétfőtől-péntekig: 08. 00-20. 00 hétvégén: rendezvények függvényében Munkatársaink: Kulturális munkatárs, AJAMK-koordinátor: Dőry Éva Tel. : +36 1 320 3842, +36 1 320 3843 Mobil: +36 30 443 7285 Értékesítő, projektvezető: Csepregi Piroska Mobil: +36 30 451 9423 Kulturális munkatárs, civil és nemzetközi referens: Szalkai Lajos Mobil: +36 30 453 4264 E-mail: Kulturális munkatárs: Martonné Kósa Viktória Tel: +36 1 320 3842 Mobil: +36 30 691 6384 Házirend Kedves Vendégünk!
A nyilván borzasztó higiéniás adottságokkal rendelkező telep a háború vége után, nagyjából a metró építése idejére már többé-kevésbé felszámolásra került, ugyanis ekkor már nagyban épült a lakótelep. A lakótelep felépítése óta már több évtized eltelt, azonban a történetére, a régi időkre a lakótelepen nem sok dolog emlékezteti az embert. Egyedül az utcanév táblák utalnak egy másik, korábbi korra. Gondoljunk csak az Egyetértés, a Lobogó, vagy akár az Ifjúmunkás utcákra, amelyek tipikus szocialista elnevezések, de amellett, hogy egy akkori politikai korszakot jellemez, sokaknak emlékeket is jelenthet. Éppen ezért lehetne fontos, hogy a buszmegálló tábla mellett, utcanév tábla is jelezze a Valéria teret az itt lakóknak. Addig azonban meg kell elégednünk azzal, ha bemondják a buszon, hogy a következő megálló a Valéria tér.
"Az állomáshoz kapcsolódó parkolóház megépítésével a Csépi út és a Gyári út déli sarkán kialakuló előtér megfelelő kialakítása hangsúlyossá válik. A tér elsődleges funkciója a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Gyári út mentén érkező, a közvetlen lakóterületek és a B+R, illetve a K+R parkolók áthaladó gyalogos és kerékpáros forgalmának befogadása és megfelelő elvezetése. Ugyanakkor a megálló előterének kialakításakor kiemelt figyelmet fordítunk a zöldítésre és a környezet védelmére. A koncepciótervnek megoldást kell adnia az előtéren át közlekedő emberek környezetének szabadtérépítészeti eszközökkel történő gazdagítására, esetleges új funkciók javaslatával. A jelenlegi területhez képest nagyobb arányú, megfelelő minőségű zöldfelület létrehozása a cél: a zöldfelület arányának, ezen belül a fásításnak minimum húsz százaléknak kell lennie az állomás előterében. " - tette hozzá. Címlapkép forrása: MTI / Jászai Csaba