Bolza-kastély - Szarvas Bolza Pál mostani bámulatos szépségű empire kastélyának elődje 1810-20 között épült a Körös-parton, annak hídja kö... Ezredéves Emlék - Szarvas 2000. június 17-én, Békés Megye Millenniumi Napján avatták fel a Körös medréből kiemelkedő Ezredéves Emlék című eml... Mittrovszky-kastély - Szarvas Mittrovszky Wladimir gróf egykori kastélya 1835 körül, klasszicista stílusban épült. A kastélyt a városi elöljáróság... Árpád Szálló - Szarvas Az Árpád Szálló a városközpont egyik meghatározó épülete, 1895-1896 között szecessziósstílusban a millenniumi ünnep... Evangélikus Ótemplom - Szarvas Az 1722-ben újratelepített város legrégebbi, országosan is védett műemléke, Tessedik Sámuel egykori temploma, a helyiek ... Evangélikus Újtemplom - Szarvas Az evangélikus Újtemplom 1896-1897-ben épült a város "keleti kapujában". Békésszentandrási látnivalók. A Francsek Imre építész és Popjak G... Körös-Maros Nemzeti Park, Körösvölgyi Látogatóközpont - Szarvas Szarvas területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területei közé tartozik.
Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944... Bolza Mauzóleum - Szarvas Az Ótemetőben áll a görögkereszt alaprajzú mauzóleum. Romantikus stílusban épült 1870-ben. A Bolza-grófok sírhel... Erzsébet Liget - Szarvas A Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész Ruzicskay György gyűjteménye a szarvasi Erzsébet-ligetben tal... Fő tér - Szarvas A Fő tér meghatározó épülete 1926-1928 között épült egyszerűsített eklektikus stílusjegyek alkalmazásával. Gazdász Emlékmű - Szarvas A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Karának belső parkjában 2007. október 18-án... I. világháborús emlékmű - Szarvas A Mittrovszky-kastély előtt 1927-ben állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, az I. világháborús eml... 1 | 2 Település ismertető Békésszentandrás oldalunkat folyamatosan fejlesztjük. Látnivalók – Békésszentandrás | Szentandrási VAKÁCIÓ. Ezen az oldalon rövidesen megtalálhatja látnivalóit, nevezetességeit, illetve programajánlatokat. Addig tekintse meg környéki programokat és a szint...
Békésszentandrás Szarvastól pár kilométerre található, a Hármas-Körös holtágának érintetlen környezete arra vár, hogy felfedezd. Itt található a történelmi Magyarország földrajzi középpontja is, amelyet emlékmű jelöl a vízparton. A Holt-Kőrös partján elterülő kertet gróf Bolza József (Pepi gróf) alapította a 19. század elején, majd örököse gróf Bolza Pál folytatta a világhírű tájképi kert kialakítását. 1600 féle fa- és cserjefajta a világ minden tájáról, pl. egy 140 éves, 36 m magas hegyi mamutfenyő, mocsári ciprusok stb. Pepi kertnek is nevezik. Területén vezetett túrák, kalandpark, üvegház, kikötő is található. További információ Mini Magyarország interaktív makettparkban megelevenedik történelmünk. Közel száz interaktív makettel, amik az eredeti épületek, helyszínek minden apró részletében kidolgozott másai. Az alagutakon, hidakon, viaduktokon átkelő vonatokat gombnyomással működtethetitek, a Balatonon és Dunán úszkáló vitorlások, gőzhajók különleges élményt nyújtanak. További információ Anna-Liget - Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark Nevét Bolza József (Pepi gróf) feleségéről, Batthyányi Annáról kapta, 1880-ra már gyönyörű tájképi kertet alakítottak itt ki.
A négyoszlopos portikusz timpanonján a Bolza-Batthyány-címer látható. Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bõvítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. HORTHY ISTVÁN DUZZASZTÓMŰ 1942-ben épült a korabeli Magyarország legnagyobb duzzasztóműve, Mosonyi Emil tervezésében. A létrehozásában nagy szerepet vállaló Lampl Hugó emlékét tábla őrzi. ANDRÁS-KERESZT EMLÉKMŰ A Holt-Körös partján áll Lóránt János Munkácsy-díjas festőművész teljesen egyedi megoldású "András-kereszt" Emlékműve, amelyet a Magyar Millennium tiszteletére emeltek. TÖRTÉNELMI EMLÉKÚT ÉS ORSZÁG KÖZEPE A történelmi Magyarország közepét Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek. SZÁRAZMALOM Az alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű, klasszicista stílusú szárazmalom 1836-ban épült, és egészen 1962-ig működött – legtovább az országban. Zsindellyel fedett épülete keringősátorból és malomházból áll.
magyar színésznő (1955-) Rátonyi Hajni [1] ( Budapest, 1955. június 10. –) magyar színésznő. Édesapja: Rátonyi Róbert színész, bátyja ifj. Rátonyi Róbert zenész. Rátonyi Róbertnek az operett volt az élete - Cultura.hu. Rátonyi Hajni Életrajzi adatok Születési név Rátonyi Hajnalka Született 1955. (66 éves) Budapest Származás magyar Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola Aktív évek 1976 – Híres szerepei Izidóra (Katona József: Bánk bán) Murai ( Abigél) Paulette (Maurice Hennequin–Pierre Veber: Elvámolt éjszaka) Nana (Görgey Gábor: Szexbogyó) Susanne (Robert Thomas: Nyolc nő) Elza néni ( Keresztanyu) Morton Mama (John Kander–Fred Ebb: Chicago) Rátonyi Hajni IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Rátonyi Hajni témájú médiaállományokat. Élete Szerkesztés 1977-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már 1964-ben Brachfeld Siegfried, 1966-ban Szepesi György "Plusz 1 fő" című tv műsorában szerepelt, majd külföldi turnékon is részt vett édesapjával. [2] 1974-ben a Thália Színház, 1977-től a Vidám Színpad tagja. Sokoldalú színésznő, aki vidám és drámai szerepekben egyaránt érvényesül.
Rátonyi Róbert 1923. febr. 18- án született Budapesten. A II. kerületi Érseki Katolikus gimnáziumban végzett, az érettségi vizsga után tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta, 1941 -ben végzett hegedűtanári szakon. 1942 -ben beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába. Közben revüszínházakban, varietékben lépett fel. 19 éves en kapta első komolyabb lehetőségét amit egy véletlennek köszönhetett, mert ráosztottak a főszerepet a Vígszínház Kata-Kiti-Katinka című operettjében. Rátonyi hajnalka lanta 2014. 1949 -ben az Operettszínházhoz szerződtették, mint táncos-komikus. A műfaj olyan legendás művészeivel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Sárdy János és Feleki Kamill. 1945-1949 -ig játszott a Művész, a Magyar, a Vígszínházban, a Pódium Kabaréban és a Modern Színházban. 1949-től 1971-ig a Fővárosi Operettszínház, 1971 -től haláláig a Thália, ill. Arizona Színház tagja volt. Rátonyi időközben megházasodott. Felesége Németh Margit nemcsak szép, de különleges, művelt, több nyelvet beszélő nő, aki egy kisfiúval, majd egy kislánnyal ajándékozta gszületett 1953 -ban a később zenei pályára lépő ifjabb Rátonyi Róbert, majd 1955 -ben lánya, szintén a színészetet választó Rátonyi Hajnalka.
Rátonyi Róbert lányát, Rátonyi Hajnit már kislány korában megismerhettük. Kilencéves korától külföldi turnékon vett részt édesapjával, akivel számtalan közös dalt adott elő, ilyen például az Ígérem, jó leszek vagy a Telefonon át. Rátonyi Hajnalka nagy népszerűségre tett szert, amikor 1977-ben eljátszotta az Abigélben Murai szerepét. Ugyanebben az esztendőben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Elsősorban a színházban bontakozott ki, de voltak filmes és televíziós szerepei is, feltűnt a Szeress most! című sorozatban és a Válótársak második évadában is. Színházi szerepei mellett rendszeresen szinkronizál. Idén júniusban tölti be a 63. InterTicket | Rátonyi Hajnalka. életévét. Jelenleg szabadúszó, a Pasik a pácban című darabban szerepel. A zenés vígjátékot Gergely Róbert rendezte, a műben R. Kárpáti Péter is feltűnik, aki nemrégiben Facebook-oldalára töltött fel néhány színfalak mögötti fotót, amelyen a színésznő is szerepel. A felvételeken látszik, hogy Rátonyi Hajnalka nagyon jó formában van. Rátonyi Hajnalka a Heti Tv Pirkadat című adásában elmondta, hogy színésznőként nincsenek álomszerepei, nyitott mindenre.
2 Született: 1955. június 10. (Budapest) Színésznő. 1977-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már 1964-től külföldi turnékon vett részt édesapjával. 1974-ben a Thália Színház, 1977-től a Vidám Színpad tagja. Sokoldalú színésznő, aki vidám és drámai szerepekben egyaránt érvényesül. Rátonyi hajnalka lánya dugás. Színházi szerepei mellett rendszeresen szinkronizál. Színházi szerepeiből: Katona József: Bánk bán… Tovább 1977-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Színházi szerepeiből: Katona József: Bánk bán (Izidóra) Hiawata (a kacagó lány) Denis Diderot: Fecsegő ékszerek (több szerep) Thália kabaré Kalevala Nóti Károly: Nyitott ablak (Pirike, a polgármester lánya) Konsztantyinov-Racer: Segítség! Válunk! (Nadja) Hennequin: Elvámolt éjszaka (Paulette) Hornicek: Két férfi sakkban (Guilette) Kellér Dezső: Dobogón vagyunk Lakner Artúr: Édes mostoha (Mária) Alfonzó-kabaré Vaszary Gábor: Bubus (Klárika) Görgey Gábor: Szexbogyó (Nana) George Bernard Shaw: Vissza Matuzsálemhez Fekete Sándor: A Lilla villa titka (Helénke, aki szívből szeret) Robert Thomas: Nyolc nő (Susanne) Ken Ludwig: Vegyes páros (Mária Morelli) Marc Camoletti: Leszállás Párizsban (Jacqueline) Anna csak egy van Nógrádi Gábor: Segítség, ember!
Így megcáfolni se lehetett őket. (Egyszer régen össze is szedtem egy csokorra valót gyermekkorom kedvenc művészpletykáiból). Szóval, terjedt minden, beszéltek mindenfélét a pesti flaszteren. Az emberek már csak ilyenek, ez végül is így rendben is van. Egy bizonyos határig. Ne de, hogy azt terjesszék, hogy valakinek néger unokája van, az azért már tényleg övön aluli! Márpedig 1977 körül az ment, hogy Rátonyi Róbert másodéves főiskolás lányát felcsinálta egy néger! Erről beszélt az egész ország. Volt, aki még azt is látta, ahogy Rátonyi Hajni épp a Váci utcában sétáltatja a néger gyerekét! És volt, aki úgy tudta, hogy Rátonyi Róbert elmegyógyintézetbe került az eset miatt. A könyvben is előkerül ez az érdekes téma: "- És a néger gyerek? - Az a legaljasabb pletyka, amit ember valaha kitalált. Rátonyi hajnalka lana del rey. - Szóval, nem igaz? - Az, hogy a lányomnak néger gyereke van? Ez a pletyka felért egy gyilkossággal. - Pedig nagy szenzáció volt annak idején. Úton-útfélen lehetett hallani. Az egész ország erről beszélt.
A Rákosi-korszak kultúrpolitikusai többször is megpróbálták betiltani a giccsesnek és kispolgárinak minősített operettet, de aztán belátták, hogy a műfaj elpusztíthatatlan, ezért végül úgy döntöttek, "áramvonalasítva", a szövegkönyveket leporolva mégis megmaradhat. Az Operettszínháznak néhány szovjet darabot is be kellett mutatnia, s megszületett az "új" operett, mint a munkáskörnyezetben játszódó Állami Áruház, de műsoron maradtak a klasszikus Kálmán-, Lehár-, Kacsóh és Ábrahám-darabok is. Rátonyi a műfaj olyan legendás művészeivel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Sárdy János és Feleki Kamill. Humoros, könnyed stílusával szívesen látott figura volt a színpadon, kiemelkedő alakítást nyújtott számos darabban. Jegy.hu | Rátonyi Hajnalka. Az Állami Áruház, a Luxemburg grófja és a Boci-boci tarka sikereit követően az igazi áttörést a Csárdáskirálynő hozta meg számára, melyben legtöbbször Bóni grófként, olykor Miska pincérként láthatta a nagyérdemű. Saját elmondása szerint 2172 alkalommal szerepelt a darabban, ezért nem csoda, hogy a híres "Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád…" kezdetű dalt vele azonosítják.