200 éve született Egressy Béni, a Szózat megzenésítője Kétszáz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Igen szerény körülmények között élő hatgyermekes családból származott. Napi pakk: nem tágít az eső Szegedről, ma 95 éves II. Erzsébet brit királynő – Szegedi hírek | Szeged365. Első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. A kis Benjámin a miskolci református gimnáziumban tanult, majd a sárospataki kollégiumban teológiát hallgatott, hogy lelkész apja nyomdokaiba léphessen. A család egyre romló anyagi helyzete végül más pályára sodorta, előbb Mezőcsáton, majd Szepsiben vállalt tanítói állást. Innen gyakorta látogatott át a közeli Kassára, ahol Gábor bátyja az ottani híres magyar színtársulat tagja volt. A színházi világ Bénit is elvarázsolta, 1834-ben színésznek állt, Kassán és Kolozsváron lépett fel, egy évvel később a két Egressy-fivér a Budai Játékszíni Társaság tagja lett.
A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött. Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Elkészült a Bánk bán szövegkönyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. 165 éve hunyt el a Szózat megzenésítője, Egressy Béni - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengülését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza (Luisa Miller) bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt. Egressy Béni nevét Kazincbarcikán művelődési központ és utca, Csepeli zeneművészeti szakközépiskola és gimnázium, több városban (Komárom, Miskolc) zeneiskolája viseli, róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.
Krausz Gábor) magyar szárm.
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
A vers első filmes változatát tartalmazza a könyvhöz mellékelt DVD Sza... Toldi - János vitéz (Kötelezők Mértékkel) M-érték Kiadó Kft., 2004 A Toldi népies elbeszélő költemény. Hőse a "legkisebb fiú" lovag lesz, középkor legmesésebb idejében, de megmarad egyszerű, naívan "nép f... Petőfi Sándor válogatott versek A legismertebb magyar költő Petőfi Sándor verseiből találunk egy csokora valót a kötetben.
Petőfi és Szendrey 1847. szeptember 8-án házasodtak össze, és ezután Koltóra mentek nászútra, ahol a Teleki-kastélyban töltötték a mézesheteket. Itt keletkezett a vers.
Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A multimediális szövegek megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a statikus 'verbális elem + kép/diagram/…'-típusú komplex jelek szemiotikai szövegtaná, Budapest, Iskolakultúra Kiadó, 2002, 121. Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba, Budapest, 1998, Iskolakultúra Kiadó, 110. Petőfi S. János: Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram. [= Officina textologica, 1. ], Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997, 176. Petőfi S. János: Az explicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában. A szemiotikai-textológiai értelmező interpretáció néhány aspektusa, Budapest: A MTA Nyelvtudományi Intézete. Linguistica, Series C, 8. 1996, 31-72. Petőfi S. János: A jelentés értelmezéséről és vizsgálatáról. Petőfi Sándor szobra – Köztérkép. A mondatszemiotikától a szövegszemiotikáig (Tanulmányok), Párizs – Bécs – Budapest, Magyar Műhely, 1994, 18-31. Könyveinek borítói (folyamatban …) Petőfi S. János Szegeden, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karon.