Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet - mondta a PTE kutatója. Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt - közölte Pap Norbert. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak - mondta el a kutató. MTI (Borítókép: Székely Bertalan: A mohácsi csata)
A német csatatér területén a régészek hektáronként száz leletet találtak, több mint 11 ezret, míg a majsi területen hektáronként mindössze három leletre bukkantak. A Borzán túl a Duna felé, Sátorhelynél ugyanakkor már sikerült több mint ezer holttestet feltárni az 1960-as és 1970-es években. Az a terület tehát, amelyet száz éve hiszünk mohácsi csatatérnek, nem lehetett nagyobb ütközet helyszíne. A kutatócsoport egy másik fontos megállapítást is tett. Korabeli források a magyarok táborait Mohács közvetlen közelébe helyezik, az eszéki út két oldalán, illetve a Duna partján. A csata után a menekülők átszelve a feldúlt táborokat, észak és kelet felé futottak, átkelve például a Mohácsi-szigeten is. Sokan a vízbe vagy a mocsárba vesztek. Heltai Gáspár írt arról, hogy menekülés közben sokan pusztulhattak el egy Krassó nevű helyen is. A kutatócsoportnak sikerült azonosítani, hogy ezt a területet a Mohácsi-szigeten, a mai Riha-tó környékén kell keresni. A menekülők földi maradványai tehát itt nyugszanak.
A mohácsi csata egy török miniatúrán. Fotó: Wikipédia A most beazonosított területen - a patak mindkét partján - 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet – mondta a PTE kutatója. Székely Bertalan: II. Lajos tetemének feltalálása. Fotó: Wikipédia Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni.
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687. augusztus 12-én Villány határában, a Szársomlyó (Harsányi-hegy) lejtőin ment végbe Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült 50 000 fős osztrák–magyar–bajor–horvát hadserege és Szulejmán török nagyvezír serege között. [1] A "nagyharsányi csata" megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan Nagyharsány térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A "második mohácsi csata" elnevezés a közelben vívott első mohácsi csatára utal. Lefolyása [ szerkesztés] A császári vezérek az Eszék körül táborozó nagyvezírt azzal akarták ütközetre bírni, hogy visszavonulást színlelve, átkeltek a Dráván és Mohács felé húzódtak. Szari Szulejmán pasa a muszlim nagyvezír követte őket és az 1526. évi mohácsi csata színhelyének közelében, a Karasica-patak melletti Baranyavárnál táborozott le. Lotaringiai Károly herceg azonban Mohácsról Siklósra, majd onnan a Szársomlyó-hegy lejtőre vonult, és csak itt bocsátkozott ütközetbe.
Várják vendégeiket borkóstolóra, pincelátogatásra. Mohácsi Korona Étterem Mohács szívében található éttermünkben a Mohácsi Koronában eredeti vidéki, házias ízekkel, helyi ételek, a magyaros és a nemzetközi konyha ételeivel találkozhat. Elkötelezettek vagyunk a minőségi ételek iránt, amit barátságos kiszolgálással, kényelmesen elegáns környezetben fogyaszthat el nálunk, legyen... Szekeres Cukrászda Mohács Cukrászdánk egy 50 éves múlttal rendelkező családi vállalkozás Mohácson, amely magas színvonalon, magas minőségű fagylaltot, süteményt készít saját kezűleg. Szent János Hotel Nepomuki Étterme Mohács Konyhánk a házias irányvonalat követi, megfűszerezve néhány ételkülönlegességgel, melyeket a Pécsi Püspöki Pincészet és a helyi borászatok nektárjai tesznek teljessé. Nyáron a tetőtéren található grillterasz panorámája ad páratlan élményt a gasztronómiai kalandozáshoz, mely esküvők, családi rendezvények... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
1526 augusztus 29-én Mohácstól, délre a Duna mentén állt csatarendbe a magyar sereg. Az utolsó pillanatban még befutott a horvátországi csapatok jelentős része, így a seregben már 12–13 000 lovas és 12–13 000 gyalogos volt. A katonákat 5000 szekér, 15 000 igásló kísérte, és 500 nehéz "prágai" szakállaspuskát valamint 85 ágyút is vittek magukkal. Ez a csapatösszevonás az egyik legnagyobb volt a középkori Magyarország történetében, Közép-Európa szinte minden népének katonái ott voltak a táborban, így a magyarok mellett horvátok, szerbek, szlovákok, csehek, németek, lengyelek is szép számmal voltak a seregben. Ekkora erő a korabeli Európában bárhol igen tekintélyes erőnek számított volna, de az Oszmánok elsőrangú katonasága még így is legalább háromszoros túlerőben volt vele szemben. A magyarok bal szárnyukkal a Duna mocsaras árterére támaszkodva két harcrendet alakítottak ki, s eléggé széthúzták erőiket, nehogy jobbszárnyukon túl nyúljon az oszmánok csatarendje. Az első harcrendben állt két szárnyra tagolódva a gyalogság és a könnyűlovasság zöme, vagyis 15–20 000 harcos, és közéjük ékelődve a nehézlovasság kisebb csapatai.
Célja: Ilosvai Selymes Péter és Arany János Toldijának összehasonlítása. Toldi - a kihívások társasjátéka - 45 perces, szórakoztató elfoglaltség, mely során a gyerekek közösen egy társasjátékot alkotnak. Világteremtő tárgyak A Világteremtő tárgyak kreatív íráson alapuló csoportos feladat, amelyben a résztvevők Arany János személyes tárgyai alapján írnak saját történeteket. A játék célja megteremteni a közös történetmesélés élményét, saját történeteket alkotni, megismerni Arany János életművének legfontosabb irodalmi műfajait. A játékot felső tagozatosok számára ajánljuk. Itt olvasható a játék részletes leírása és a hozzá tartozó teljes óravázlat. A játék minden nyomtatható kiegészítője megtalálható a letölthető dokumentumok között. Mi vagyok én? A gimnazista korosztálynak szóló feladatlapjaink az Arany János emlékkiállítás teljes virtuális teréhez kapcsolódnak. A Képírók versenyében egy izgalmas intermediális utazásra hívjuk a diákokat a kor építészete, festészete és irodalma között, a Mi vagyok én?
című feladatlap a művészet és a politika témakörében vet fel izgalmas kérdéseket, a Hídavatás című Arany ballada kapcsán 19. század végi sorosokról gondolkodhatunk, Arany János Budapestje egy személyes térkép megrajzolására, a De túl zenén túl síp dobon című feladatlap pedig Arany János műveinek adaptációjára hívja a résztvevőket.