Tisztelt Doktor Úr/ Nő! A napokban pozitív lett a terhességi tesztem két alkalommal is. Pár napon belül szeretnék eljutni a nőgyógyászomhoz. Azt szeretném kérdezni, hogy mi történik az első vizsgálatkor? Mire kell számítanom? Mit vigyek magammal? A férjemnek is jelen kell lennie? Mire számíthatsz az első terhességi vizsgálaton?. Köszönöm szépen! Legfrissebb cikkek a témában Dr. Földi Ildikó válasza első terhességi vizsgálat témában Kedves Kérdező! A személyi iratait vigye magával (TAJ kártya, személyigazolvány és lakcímkártya, ) valamint a legutóbbi rákszűrés és nőgyógyászati vizsgálati eredményeit. Az első vizsgálat során hüvelyi Ultrahang történik, ezáltal látható válik a méhen belüli petezsák, esetleg az embrió is, attól függően, hanyadik héten tart a terhesség, ezen kívül a nőgyógyász hüvelyi vizsgálatot is végez. A férjnek nem kötelező jelen lennie. Magánrendelésen valószínűleg a férje is bemehet a vizsgálatra, de állami rendelésnél nem mindig látják szívesen a kispapát, előtte erre kérdezzenek rá. Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A szív mellett javarészt a légtelen tüdők töltik ki a mellüreget. A mellüreget a hasüregtől a rekeszizom vonala határolja el. Ennek épségét is ellenőrizzük. A hasi szervek közül jól látszik a gyomor egy jól körülhatárolt sötét folt formájában, alatta a lábak irányában haladva a gerinc mellett kétoldalt a vesék vizsgálhatók, majd tovább haladva ebbe az irányba, a középvonalban a húgyhólyag sötét kerek kontúrja tűnik fel. Áramlásvizsgálattal láthatóvá tehetők a hasi erek. Kromoszóma rendellenesség szűrés Az általános rendellenesség-szűrővizsgálatnak kiemelt jelentőségű része a kromoszóma rendellenesség-szűrés, ami ebben a terhességi korban működik a legmegbízhatóbban. Az első terhességi vizsgálat - a terhesség megállapítása -Happy Family - minden ami család. Az eddigi orvosi gyakorlat, miszerint minden 35 év feletti kismamánál rutinszerűen fel kell ajánlani a magzatvízvizsgálatot vagy a lepényboholy mintavételt, mára elavulttá vált. Mivel mindkét módszer 1%-os vetélési kockázattal (ikreknél 2%) jár, azaz 100 ilyen beavatkozásból egy magzat biztosan áldozatul esik, ki kellett dolgozni egy olyan szűrővizsgálati módszert, ami az ilyen beavatkozások szükségességét a töredékére csökkenti.
Erre szerencsére az esetek döntő többségében nincs szükség 2. Integrált teszt A kombinált teszthez hasonlóan indul a 12. hét körül, de a 16. terhességi héten egy újabb vérvizsgálatot igényel, ezért eredmény csak ez után várható. Nem nyújt többet a megbízható helyen elvégzett kombinált szűrésnél, viszont később ad eredményt. Első terhességi vizsgálat székesfehérvár. 3. Kontingens szűrés A kombinált teszt továbbfejlesztett változata. Arra épül, hogy az egyébként igen megbízható kombinált teszt esetében sem zárható ki, hogy a szűrésen "átcsúszik" egy-egy kromoszóma rendellenességgel sújtott magzat. Ilyen esetek nagy valószínűséggel a magas kockázatú csoport (1/150-nél nagyobb) közelében várhatóak, tehát meg kellett alkotni egy közepes kockázatú csoportot (1/150 és 1/1000 között), akiket vagy a 16. héten további vérvizsgálatra, vagy a 18. héten célzott, részletes ultrahangvizsgálatra hívunk vissza. Az alacsony kockázatú csoportot normál terhesgondozásra irányítjuk (amennyiben más rizikótényezőt nem találunk). Különleges vizsgálatok Ha nagy a kockázata annak, hogy az embrió illetve a magzat genetikai rendellenességgel fejlődik, speciális vizsgálatokra is szükség lehet.
A háziorvos végzi el a belgyógyászati vizsgálatot, illetve, ahol erre lehetőség van, az EKG-vizsgálatot. Ha a háziorvosnak ehhez nincs eszköze, akkor továbbirányítja a kismamát. Érdemes felkeresni a terhesség elején a fogorvost is, mert a fogak állapota, egészsége is befolyásolhatja a magzat fejlődését. Első terhességi vizsgálat menete. Tizenkettedik hét: embrióból magzat A következő ultrahangos vizsgálat a tizenkettedik héten történik. Ettől kezdve már nem embrióról, hanem magzatról beszélünk. Ekkor pontosítják a magzat korát, a szülés várható időpontját. Ilyenkor az ultrahangos képen már jól látható a teljes magzat, kifejlődtek a főbb szervek, az arc minden fontos részlete, szemek, orr, száj megfigyelhető. A gerincvonal is jól követhető, és a végtagokon már látszanak az ujjak. Ebben a korban Down-szindrómára utalhat a megvastagodott tarkóredő vagy az orrcsont hiánya, illetve magzati szívultrahang-vizsgálattal már ebben a korban meg lehet figyelni a szívbillentyűk működését is, ami újabb információt szolgáltat a magzat fejlődésére vonatkozóan.
A foghúzás utáni néhány napban kerüljük a magvas péksütemények, pattogatott kukoricák, csipszek, gabonapelyhek, mákos vagy rizses ételek fogyasztását, az apró ételdarabkák a sebbe jutva panaszokat okozhatnak, ráadásul a mély üregből nagyon nehéz eltávolítanunk az oda szorult maradékokat. 3. A seb piszkálása Az előző ponthoz kapcsolódóan meg kell jegyeznünk, hogy ha már belejutott valami a sebbe, akkor se kezdjük el fogpiszkálóval vagy más kemény, hegyes tárggyal megpiszkálni a sebet, az ugyanis könnyen begyulladhat. Ilyenkor hagyjuk, hogy az ételmaradék magától kiessen a sebből, de semmiképp ne piszkáljuk – még a nyelvünkkel sem! 4. Higiénia elmulasztása Foghúzás után az érintett területet nem csak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is tisztán tartani. Természetesen ne a hónapok óta használt, bacilusokkal teli, szétálló és megkeményedett sörtéjű fogkefénket használjuk, hanem szerezzünk be egy extra puha sörtéjű, kis fejű, kifejezetten a szájsebészeti beavatkozások utáni ápoláshoz ajánlott fogkefét, amivel tisztán tarthatjuk a seb környékét.
Ajánlott a foghúzás után legalább egy hétig kerülni a tejtermékek fogyasztását, mert ezek magas fehérjetartalma elősegíti a baktériumok szaporodását, melyek fertőzést és gyulladást okozhatnak. A seb teljes gyógyulásáig érdemes kerülni az apró, kemény részeket (például mákot, szezámmagot) tartalmazó ételeket, mert ezek belekerülhetnek a sebbe és gyulladást okozhatnak A foghúzás utáni első naptól a fogmosás megengedett, de kizárólag puha fogkefével, ügyelve arra, hogy a sebet lezáró véralvadék a sebben maradjon. Más, nyílt sebbel járó beavatkozásokhoz hasonlóan a foghúzás után is kerülni kell a nehéz tárgyak emelését és a hajolgatást, mert a seb szétnyílhat, amely vérzéshez és fertőzéshez vezethet. Foghúzás után a seb körül duzzanat keletkezhet, melyet jegeléssel lehet kezelni. Fontos azonban, hogy a duzzanatot csak kívülről szabad jegelni! Textilbe csavart jégkocka, vagy egyéb fagyasztott élelmiszer megfelelő választás lehet, de a fagyás elkerülése érdekében 3-4 percnél tovább ne jegeljük a területet és tartsunk 10 perces szüneteket.
Foghúzás után megkönnyebbülten érezhetjük magunkat, hiszen megszabadultunk egy beteg, gyökérkezelt vagy sérült fogtól, ami vélhetően igen sok panaszt okozott nekünk az elmúlt időszakban. Ha túlestünk a foghúzáson, néhány dologra mindenképp oda kell figyelnünk, mert ha figyelmetlenek vagyunk, az elkövetkező néhány hétben a fog helye akár fájó panaszokat is okozhat. A vérzés és a fájdalom a leggyakoribb és leghétköznapibb problémák, melyek a foghúzás után jelentkezhetnek. Maga a foghúzás is vérzéssel jár, ami azonban normál esetben a gézre való ráharapás után 15-20 perccel már meg is szűnik. Beavatkozást igénylő panaszról akkor beszélhetünk, ha a foghúzás után órákkal vagy napokkal jelentkezik a vérzés és nem akar csillapodni. Az utóvérzést okozhatja a fog területének felsértése, az íny sérülése, véralvadási zavar vagy értágulás is. Ilyenkor próbáljunk meg steril gézlapra harapni, a szorítás hatására elállhat a vérzés, ha azonban nem járunk sikerrel, mindenképp keressük fel újból a fogorvosunkat, aki kitisztíthatja a sebet, illetve ha szükségesnek tartja, össze is varrhatja azt.
Az orvos emellett antibiotikumos kezelést is javasolhat. Foghúzás után az arc sok esetben megduzzadhat, amely hideg vizes borogatással, jegeléssel kívülről enyhíthető. Amikor elmúlik a foghúzás előtt kapott érzéstelenítő hatása, kellemetlen, akár fájdalmas érzés jelentkezhet, ám ez természetes jelenségnek számít. Ilyen esetekben fájdalomcsillapító bevétele ajánlott. Ha az orvos antibiotikumot rendelt, ezt legalább öt napig szedni kell. Ha allergiás reakció, hasmenés, vagy más kellemetlen mellékhatás jelentkezik, érdemes konzultáli az orvossal az antibiotikum szedésének befejezéséről. A dohányzóknak ajánlatos a foghúzás után legalább egy óra hosszáig nem rágyújtani, és a későbbiekben is lehetőleg kevesebbet dohányozni, mert az lassíthatja a seb gyógyulását. A zsibbadás elmúlása után használjuk a másik oldalt, óvatosan lehet enni, és a fogmosást sem szabad hanyagolni. A foghúzás helyének szomszédos fogait óvatosabban kell tisztítani, tilos a seb dörzsölése, illetve 2-3 napig a szájvíz, és szájzuhany használata is kerülendő.
Mikor szükséges a foghúzás? A fogászati kezeléseknél alapvetően mindig a fogak megtartása a cél. Néha előfordul azonban, hogy az orvos az extrakció, azaz fogeltávolítás mellett dönt, mert vagy nem lehet megmenteni a fogat, vagy az a fog akadályozza az egészséges helyzet kialakulását. ( Pl. fogszabályzásnál) Bár a foghúzás alapvetően nem "nagy beavatkozás", nem tart sokáig a felépülés, érdemes jópár dologra odafigyelni, így elő tudjuk segíteni a minél gyorsabb gyógyulást. Mi történik foghúzás után? Az eltávolított fog helyén véralvadék alakul ki, amely lezárja a foghiány következtében kialakult lyukat, így akadályozva meg azt, hogy a sebbe baktériumok kerüljenek be és a csontfelszínen megtapadva gyulladást, fertőzést okozhassanak. A húzást követően a fogorvos tamponálja a fog helyét, azaz egy tampont/ gézt helyez a fog helyére. Ezt a betegnek legalább húsz percig, óvatos ráharapással a seben kell tartani. Attól függően, mennyi fogat kellett eltávolítani, illetve hogy az extrakció milyen nagy sebbel jár, előfordul, hogy a fogorvos összevarja a sebet.