Sztár / vasárnap, március 6th, 2022 Csonka András édesanyja idén lenne 80 éves. A színész-műsorvezető megható sorokkal üzent neki. Forrás
Hajdu Steve-vel számtalanszor előfordult már, hogy rosszkedvűen ment egy vicces műsor forgatására: Hajdu Steve hamarosan egy új sorozatban tűnik fel (Fotó: Blikk) "Ugyanúgy, mint a profi bokszoló, ha meghal az édesanyja, amikor a meccse van, akkor arra az időre összeszedi magát, ezért profi. Amikor elindul a piros jelzés a kamerán, akkor hazudunk egyet, azt játsszuk, hogy jó kedvünk van, és néha még be is jön " – teszi hozzá a sztár, aki egy új sorozatban kapott szerepet, erről viszont egyelőre nem mondhat többet. "Már forgatjuk, már megvan a karakterem és van visszajelzés a stábon belül. Megrázó részleteket mesélt édesanyja elvesztéséről Csonka András - Ripost. " Végre színház próbái is beindulnak, a Madáchban az Aranyoskám című musicalben láthatjuk majd. Wossala Rozina is megkapta a magáét Bochkortól: " Nagyjából úgy néznél ki, mint maga a böllér" – fricskázta a sztárséfet a műsorvezető. Rozinának nincs baja ezzel, szereti az intelligens humort. Csonka András előre készült az arról szóló hírre, hogy mit küldenénk fel magunk után az űrbe. A színész-műsorvezető nem gondolkozott sokat: a Ding Dongot.
Házasságot kötöttek Csonka Zoltán és G. Nagy Regina, Bartha Tibor és Bajusz Evelin, Ádám Norbert és Gálfi Nikolett. Halottaink Tálas Istvánné Vörös Anikó 1952. (Tiszakürt), Dobó Jánosné Rézműves Ibolya 1967. (Kecskemét), Péter Albertné Husztik Lívia 1924. (Kecskemét), Bakó Istvánné Hriazik Margit 1943. (Felsőlajos), Szórád Györgyné Taskó Erzsébet 1943. (Kecskemét), Kovács Imre 1935. Csonka andrás édesanyja neveu. (Kecskemét), Piszmán Józsefné Banó Mária 1926. (Kecskemét), Kemény Lászlóné Berente Ilona 1935. (Kecskemét), Mihálovits Ferenc 1955. (Kecskemét), Faragó Zoltán 1991. (Kecskemét), Langó Istvánné Domokos Anna 1924. (Kecskemét), Juhász Károly 1942. (Nyárlőrinc), Juhász Attila 1951. (Tiszaalpár), Gálfi András 1934. (Tiszaalpár), Pécsiné Tóth Éva Zsuzsanna Tóth Éva Zsuzsanna 1945. (Kecskemét), Szeleczki Imre 1938. (Kecskemét).
Az a tragédia, hogy ez a világ nagyon eldurvult, tele van indulattal, frusztráltsággal és irigységgel. Ilyenkor egyszerűen csak menekülni lehet a felnőttek világából, jó messzire.
Ez nem tiszteletlenség, vagy az alázat hiánya. Persze a színész sorsa kegyetlen. Csak nagyon kevés művésznek adatik meg, hogy úgy fejezze be a pályát, mint mondjuk Gábor Miklós, vagy Dajka Margit. Ezért vagyok kicsit szorongó. Azt érzem, hogy kellene még valami, amire támaszkodhatok, ami függetlenül a szórakoztatóipartól és a színháztól. A lényeg az, hogy a kiszolgáltatottság nagyon erős ezen a pályán. És ahogy az ember megy előre az időben, egyre nehezebben viseli el, ha packáznak vele. Meddig tud tűrni? Sajnos a végletekig. De önvédelemből, mert nem bírok vitatkozni, nem tudok olyan légkörben létezni, ahol feszültség van. Nem szeretem a konfliktusokat, ezért alkalmazkodom. Ez nem jó. Tudom, de szerencsére az életemben mindig ott van az a néhány barát, aki a bizalmasom, akire számíthatok. Az érdekes, hogy ők nagyrészt civilek. Csonka andrás édesanyja neverland. Nálam egyébként a csalódásnak csak egyszer van helye, utána már semmi nem folytatódhat úgy, mint előtte. Fotó: Csudai Sándor - Origo Aktívan jelen van a közösségi médiában.
Elhunytak: Bódi Ferenc (1944. Szentendre), Szerencse Lászlóné Polyák Ilona (1935. Kecskemét), Fodor János István (1925. Kecskemét), Fekete László (1950. Kecskemét), Polgár István (1955. Kecskemét), Gombár László Árpád (1953. Budapest IX. Tilla húzta ki a szakadékból Csonka Bandit. ), Szabó László (1932. Kecskemét), Zilami Sándor (1924. Kecskemét), Hegedűs László (1961. Kecskemét), Rácz Károlyné Varga Mária (1970. Kecskemét), Balanyiné Bakos Erzsébet Katalin (1948. Nagykőrös), Dorogi János (1947. Kecskemét) Csorba István Mihály (1933. Kecskemét).
Félrejáró Salamon című kisregénye (1956) és Pompás Gedeon című színműve (1968) már összetettebb ábrázolásmód felé mutatott, felvetette a személyiség és a hatalom összeütközésének problematikáját. Az Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénye (1970) szociográfusi hitelességű lírai vallomás a mezőségi Pusztakamarás, családja és a nemzetiségi lét múltjáról, gondjairól és reményeiről, a megmaradásról. Drámaíróként az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1976) című művével debütált, amelyet Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című kisregénye nyomán írt. Ezt történelmi drámák követték (Csillag a máglyán, 1976, Káin és Ábel, 1978, Perzsák, A szuzai menyegző, 1982), amelyekben a személyiség és a hatalom sokrétű elemzését adta. Művészetében külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata. 1977-ben tette közzé visszaemlékezéseinek gyűjteményét Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel. A Nagyenyedi fügevirág című esszéje szintén az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének értékét hangsúlyozza.
A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházat évek óta jelentős támogatással segíti a szaktárca, és ennek minden forintja jó helyre került – mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára szerdán, amikor meglátogatta a társulat új játszóhelyét, a 120 fős kamaratermet. A nagyszínpad mellett új színtérrel bővült a teátrum, a belvárosban alakították ki a színház által működtetett és szintén átépített Kult. Kávézóból nyíló kamaratermet, ehhez a művelődési központ C szárnyát kapták meg használatra az önkormányzattól. Korábban nyolc színészlakást alakítottak ki az önkormányzat, az Emmi és helyi vállalkozók támogatásával a nem helyben élő társulati tagok számára. Az államtitkár a látogatásán támogatást ígért a tervezett önálló kőszínházhoz is. Fekete Péter az eseményen úgy fogalmazott: az nem lehet, hogy egy 34 ezres városnak, egy megyeszékhelynek ne legyen színháza, és a négyezer bérletes igazolja az igényt. "Büszkék lehetünk mi, magyarok arra, hogy így, ilyen kultúrával, kulturáltsággal élünk, és büszkék lehetünk arra, ami Salgótarjánban tíz év alatt megvalósult" – hangsúlyozta, kifejtve, hogy a színház az évtized alatt folyamatosan fejlődött, reflektál a város történéseire, bevonja a társművészeket, alkotóműhellyé vált.
A fiatalokra utalt, akik annak ellenére, hogy túlzottan is kapcsolatban vannak egymással, néha nagyon is szenvednek a magány érzésétől. Ferenc pápa közvetlenül a serdülőkorúak szüleihez szólt, akik néha nehezen értik meg "mások szenvedését". Róma püspöke szerint a szülők és a gyermekek kapcsolata egy szóban foglalható össze: "közelség". Fontosnak nevezte, hogy a szülők legyenek nagylelkűek a gyermekekkel: játszanak velük, és ne féljenek tőlük, a szavaiktól; vagy akár egy nagyobb gyerek, egy kamasz közelében maradni, amikor megbotlanak, és apaként, anyaként beszélni velük. " Szabadság A műsorvezetővel folytatott beszélgetés kiterjedt a olyan témákra is, mint a teremtett világ védelme, a megosztottság a világban, továbbá a szabadság fogalmára is, amely a pápa szerint Isten ajándéka, de ami "sok gonoszságra is képes". "Mivel Isten szabadnak teremtett minket, urai vagyunk döntéseinknek, és képesek vagyunk rossz döntéseket is hozni. " A megbocsátás A pápa foglalkozott a gonosz fogalmával is.