Szerző: David Baldacci Európa Könyvkiadó, 2015 Kívánj csodát című regényével David Baldacci, akit elsősorban politikai krimik szerzőjeként ismer az olvasóközönség, merőben új terepre lép. A regény, amely az USA-ban rövid idő alatt szinte nemzeti klasszikus, iskolai kötelező és egy nagyjátékfilm alapja lett, széles körű hagyományanyagot használ fel a legősibb amerikai állam, Virginia múltjából, a hegylakók világából. A richmondi születésű író családi öröksége ez, akárcsak a helyi tájnyelv, az appalache-i angol, amivel összetéveszthetetlen jelleget ad a műnek.
mennyit spórolt az utóbbi években. Az is igaz, hogy könyvkötő ismerőseim ezeket a (puha) könyveket nem tartják könyveknek: brosúráknak, összegányolt kupacoknak nevezik őket.
Bármely használt vagy jobb állapotban keresek, 1 példányban, vagy akár pár példányban, ha megtalálhatók - kérem a segítségedet, kérem! Remélem, hogy segíthet megtalálni! Szeretnék érdeklődni egy Harry Potter és a bölcsek köveI különkiadás-könyv ISBN 963956379X (a lenti második képen, 2005-ben közzétett példánya) példányában. Kösz
Közel 600 madárfaj leírását, szokásait, élőhelyét, hangját, európai elterjedését ismerteti. A rendkívüli tömör, de ugyanakkor a szakember és az átlag természetbarát számára egyaránt jól érthető leíró rész mellett a könyv legfőbb értéke az 1760 illusztráció, melyből 830 színes. A képek az egyes madárfajokat a földön, vízen... Tovább Tartalom Előszó a magyar kiadáshoz 5 Jelmagyarázat a táblákhoz és térképekhez 14 Milyen madarat láttam?
Érdeklődési körök kiválasztása Minden Agykontroll Ajándék Albumok Állatvilág E-könyvek Egészség, életmód Emberi kapcsolatok Erotika Ezoterika Film Gasztronómia Gyermekkönyvek Hangoskönyvek Humor és szórakoztatás Ifjúsági könyvek Informatika Irodalom Játékok Kultúra, művészet Lexikonok, enciklopédiák Manager könyvek Mezőgazdaság Műszaki, technika Naptárak Növényvilág Nyelvkönyvek, szótárak Pedagógia, nevelés Regény Ruhanemű Sport Szabadidő, hobbi Tankönyv Társadalomtudomány Térképek, útikönyvek Természettudomány, technika Történelem Vallás
Az európai integráció története a hazai felsőoktatásban igen széles körben oktatott tantárgy. Ennek ellenére a magyar piacon nehéz a kurzus tematikájának megfelelő tankönyvet találni. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a kötet, mely az Európai Unióról szóló szakkönyvek száraz, csupán tényközlő megközelítésével szemben úgy ismerteti meg a hallgatókkal az európai egységgondolat eredetét és az integráció történetének egyes lépcsőfokait, hogy azt tágabb szemszögből vizsgálja. R. T. Peterson: Európa madarai (Gondolat Kiadó, 1969) - antikvarium.hu. Ennek megfelelően a szerzők a könyv elején külön fejezetben tárgyalják az Európa-értelmezéseket, az egységgondolat eszmetörténetét, valamint a különböző integrációelméleti iskolák irányzatait. A könyv szerkezetét illetően is eltér a magyar nyelvű európai uniós szakirodalom által használt gyakorlattól. A fejezeteken kívül keretbe foglalt kisebb összefoglalók, illusztrációk is találhatók a szöveg mellett, melyek egy-egy témához kapcsolódva érdekességeket és kitekintéseket tartalmaznak. Ezenkívül a szerzők számos, eredeti forrásokból származó idézetekkel, fényképekkel és ábrákkal teszik színesebbé és könnyebben tanulhatóvá a könyvet.
A bevezető szövegek és az azokhoz tartozó illusztrációk minden egyes rendről gyors áttekintést nyújtanak. A könyv a fő fajok mellett több mint 190 kevésbé ismert és közönséges madár képét és leírását, valamint további 275 nagyon ritka, betelepített faj rövid, tömör ismertetését tartalmazza.
Lefojtott neurotikus ingerekkel küszködő hősök, akik valami konok egykedvűséggel néznek emberek, események elé, és tragikus felismerésükben gyermekkoruk megszokott, nyugodt napjairól álmodoznak. Id. Alexandre Dumas – Wikidézet. A "Boldog emberöltő", fentebb említettük, sűrű nyolcszáz oldal, és ezzel a súlyos teherrel indul, hogy az író előző két regénye most már felfokozott igényű közönségét újra meghódítsa. A "Budapesti kaland" dinamikája, a vágyálom és karrierregény szerencsés keveréke és sodró erejű zsúfoltsága, a "Via Bodenbach" formájában érdekes, monologikus kísérlete (frissebb, szabadabb gondolati impressziókkal, mint a schnitzleri regénymonológok) után, mi az az új, mi az a mélyebb, bátrabb produkció, amit írónk ad? Kritikusai Joyce-t emlegetik, ezt a meghökkentően bátor zsenit, mások Marcel Proust intellektuális lírizmusára mutatnak, holott Körmendi naturalista. Az életet írja, az életet úgy, ahogy van, vagy még inkább, ahogy ő látja hőse, Hegedűs mindennapi benyomásain át, amit megértő lelke megenyhülő költői visszhangján át jelentéktelenné, megszokottá retusál.
Robert Ingersoll Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem. (magyar népdal) Terád gondolok szerelmem, kínban és örömben égve, távol vagy tőlem e súlyos, e sorsdöntő órán, mégis mellettem állasz. Boldogan fogom a kezed. Magamba ölellek, mint mikor fiadat fogantam, sikoltok most is, mint akkor a kerti lugasban. De akkor a kéj kínjától, most a kín gyönyörétől. Akkor, mert méhembe zártan a Fiút, most, mert átadom néked, ki messze vagy tőlem e súlyos, e sorsdöntő órán s tán halálod kínjában rágod az idegen földet, mint én harapom s tépem az itthonit, életadómat. Ha meghalok, együtt járunk Aaru Mezején, együtt a gyönyör Ligetében, ó, szerelmem, távoli kedves... " Kodolányi János "óegyiptomi" szerelmesverse, Az égő csipkebokor c. Rónay György – Wikidézet. regényből Hét napja is elmúlt, hogy utoljára láttam a kedvest, Rámtört a betegség, Testem is elnehezült, nem viselek gondot magamra sem én már. Hiába a tudós orvosok látogatása, Nem enyhül meg szívem a gyógyszereiktől. a varázsló főpapok sem sokat érnek, hogyan is tudnák ők, mi az én nyavajám!
Advent első vasárnapja Amikor a fák gyümölcsöt teremnek, tudhatjátok, hogy közel van a nyár. Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg korcs ágaimon más, mint a halál? Amikor jelek lepik el a mennyet, álmunkból kelni itt az óra már. De ha hozzám jössz, pedig megüzented, angyalod mégis álomban talál. Meg akartál rajtam teremni, rossz fán; Nem voltál rest naponta jönni hozzám. Ajtóm bezártam. Ágam levetett. Éjszakámból feléd fordítom orcám: boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám! Szüless meg a szívemben, Szeretet! Babits a betegágyon Mikor már elszorult a torka, s lázasan, egyre verdesőbb kínban, már szinte fuldokolva kapkodta csak a levegőt; mikor már elszorult a torka, s az egész ember semmi más, csak ez volt, ennyi volt: a csonka gégében rángó kapkodás; akkor egy nyári délelőtt látogattam meg egy mogorva, kietlen, nagy szobában őt.
Néki pedig csak annyi volt a dolga, hogy leírja. Elképzelhető, hogy akad szegényember, aki jópénzért akkor is közvetlenül, frissen tudja elmondani az élettörténetét, ha egy hétig készült rá. És hogy akad valaki, aki ezt a gyorsírás technikájával hűségesen lefényképezi - ezt meg éppenséggel nem nehéz föltételezni. De tisztában lehetünk vele, hogy az a mű, amely ezzel az eljárási módszerrel készült, sohse lesz a világirodalom egyik halhatatlan remekműve. És Móricz Zsigmond könyve az. Valóban egy eleven ember eleven beszédét érezzük, amely egy pillanatra se bágyad az utánnyomás szürkeségébe. És ebben a beszédben egy egész világ kél életre mindenestül. Olyan ez a beszéd, mint a tűz: minden lobot vet tőle, amihez hozzáér. Éposz ez, a homéri fajtából. A történelmi rétegek alól a nagyvilág felé küszködő magyar parasztság hősi éposza. Az olimposzi istenek végzet-alakító hatalmát itt a nyomorgó szervek állati ösztöne helyettesíti. Egyszerűek, tiszták, átlátszóak, minden indítóokukban kitapogathatók ezek a hősök; a bűnbeesés előtt, az áldott aranykorban lehetett ilyen az ember.