századi útleírásból, az Itinerarium Antoniniből ismerjük. Gorsium elődje az 500 lovasból álló római katonai tábor volt, amelyet Kr. 46-47 között hoztak létre. Miután Traianus császár 106-ban győzelmesen fejezte be a dákok ellen folytatott háborúkat, a Pannónia központjában, fontos kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében fekvő Gorsium a császárkultusz és a tartománygyűlés székhelye lett. A város fejlődése Hadrianus császár uralkodása idején teljesedett ki. A népek háborújában a virágzó település kétszer pusztult el, és kétszer kelt új életre. Múzeum - Gorsium Szabadtéri Múzeum - Régészeti Park - Museum.hu. Első újjáépítése a markomann háborúk után, Septimus Severus császár segítségével történt 202 körül. A szarmaták pusztító háborúja (260) után Diocletianus császár helytartói székhellyé tette. A nevét ekkor Herculiára változtatták. A fellendülés a 370-es évekig tartott. Ezután a katonai építkezések megszűntek, egyre több földművelő barbár telepedett a környékre, gyakoribbá váltak a hun portyázások. A lakosság védettebb helyekre költözött. A város még folytatta küzdelmét a fennmaradásért, mégis lassanként elnéptelenedett.
Északi oldal Tovább haladva a látogató az észak-déli főutca (cardo maximus) kereszteződéshez ér, amelynek baloldalán a II. századi szentkerület vendégházának maradványai és a keleti oldalon az épület romjai fölé épített másik ókeresztény bazilika emelkedik. A nyugat-kelet irányú főutca itt a szentkerület, majd a IV. század főteréhez, a forumhoz ér. Északi oldalát lépcsőkkel áttört és díszkutakkal ékesített fal zárta le. A lépcsők a császárkultusz szertartásainak, illetve a tartománygyűlés színhelyének csarnokaihoz vezetnek. Gorsium régészeti park hotel. Keleti oldal A tér keleti oldalát a szentkerület nagy temploma zárta le, amelyet az istenné nyilvánított Augustus (vagy az összes istenné nyilvánított csá-szár) tiszteletére emeltek. Tovább haladva kelet felé, a hivatalos ünnepségek lakoma-terme tekinthető meg. A dél felé elkanyarodó út újabb kőemlékekkel díszített úthoz ér, amely visszavezet a kiinduló térség-hez. Innen dél felé haladva a déli városrész feltárt épületeihez jut el a látogató, IV. századi lakóházak-hoz, amelyeket a IV.
Forrás: Tamás Az érdeklődés persze érthető, hiszen olyan előadók jelezték részvételüket, akiknek neve hallatán nemcsak az adott szűkebb tudományterület ismerői kapják fel a fejüket. Elég az Abel-díjas Szemerédi Endrét említenünk, vagy éppen Terence Taót, akit valódi csodagyerekként tartanak számon – és nem véletlenül. A "csodagyerek" szó sokaknak eszébe jut Lovász Lászlóval kapcsolatban is, aki jóllehet fiatalon megnyert minden matekversenyt, amit csak lehetett, mégsem viselkedett különc, fura figuraként. Persze – ahogy Pálfy Péter Pál említette a közönség nagy derültségére – amikor 22 évesen, diploma előtt megszerezte a kandidátusi fokozatot, az még az akkori törvényhozóknak is okozott némi fejfájást. Lovász matematikai pályája a Fazekas Mihály Gimnázium 1962-es speciális matematikaosztályában indult Rábai Imre szárnyai alatt. Itt találkozott vele elsős gimnazista korában Simonovits Miklós is, később pedig több témán is dolgoztak együtt. "Lovász László valódi polihisztor. Ez a matematika egyre több ágra szakadó tudományában ritkaság, saját professzoraim közül talán Erdős Pálra és Turán Pálra illene ez a kifejezés – mondta.
Kivételes hírneve ellenére teljesen megközelíthető bárki számára, akinek érdekes kérdése vagy mondanivalója akad a matematikában. " Akinek pedig akadna ilyen kérdése, ezen a héten a Gólyavár előadótermének első soraiban is megtalálhatja Lovász Lászlót, a matematikust.
A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul. A bejelentést követően megszólalt Lovász László. "Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni" – idézte az MTI a matematikust. Az MTA volt elnöke elmondta, hogy az izraeli matematikussal jól ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. "Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra" – fejtette ki. A magyar kutató felidézte, hogy a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány kapcsolata az 1960-1970-es években alakult ki. "Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a matematikának, inkább fejtőrös érdekességnek számított" – fogalmazott a tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglalkozott a gráfelmélettel. Mint mondta, a diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szerkezeti struktúrákkal foglalkozik.
A matematika világában szépséget és harmóniát találok, itt nincsenek meg a való világ nehézségei és problémái. Hosszú éveken át voltam az MTA elnöke, ezalatt sok nehéz periódus volt, de közben tanítottam is. Emlékszem, hogy amikor beléptem a tanterembe és becsuktam magam mögött az ajtót, már egy másik, megnyugtató és kellemes világban éreztem magam. Az akkori hétvégenkénti kutatásaim is egyfajta nyugalmat adtak a mindennapok bonyolult bürokratikus és politikai problémái után – fogalmazott Lovász László matematikus. Avi Wigderson és Lovász László évtizedek óta ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. Bár mindketten többnyire más tudósokkal együttműködve is dolgoznak, fontosnak tartják az önálló gondolkodás idejét, az elvonultan élő tudós képe ezért szerintük sem mítosz. Minden matematikusnak szüksége van arra, hogy egyedül gondolkodjon, hogy a saját gondolataiban, a saját fejében lehessen. Fiatal koromban akkor támadtak a legjobb ötleteim, amikor egy zsúfolt buszon álltam és senki sem szólt hozzám.
Állandóan tanulok a fiatalabbaktól, akik friss ötletekkel, elméletekkel árasztanak el. Csodálatos ilyen inspiráló környezetben dolgozni. A kutatók élete fantasztikus élet: nem mindenkinek való, de fantasztikus – mondta az izraeli származású, az Egyesült Államokban élő Wigderson. A Norvég Tudományos Akadémia méltatása szerint a hetvenes években a matematikusok új nemzedéke felismerte a diszkrét matematika gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeit a számítógép-tudományban. A számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége megnőtt, és ma már az internetbiztonság elméleti alapját képezi, az elméleti számítógép-tudomány új eredményeit pedig a hatékony algoritmusok tervezésénél használják. Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott ebben a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából méltatta a tudósok munkáját a díj nyerteseinek kihirdetésekor a Norvég Tudományos Akadémia.