621 m Dr. Köpe Adorján Gasztroenterológiai Magánrendelés Tata Tata, Fazekas utca 9 824 m PHIDIA Orvosi Kft Tata, Komáromi utca 7 867 m Dr. Hites és Társa Bt. Tata, Vágó utca 7 3. 152 km 4. 479 km Orvosi Rendelő - J Salus Bt. Szomód, Kiss utca 36 5. 094 km Dr. Csák és Dr. Szabó Praxis Bt. Vértesszőlős, Széchenyi István utca 40 5. 472 km Laser-Med Bt. Vértesszőlős, domb utca 11 5. 701 km Háziorvosi rendelő Vértesszőlős, Ady Endre utca 2 5. 714 km Kaizer-Med Kft. Vértesszőlős, Múzeum utca 36 6. 625 km Orvosi Rendelők, Ügyeletek Háziorvosi Dr. Szalontay Gabriella Tatabánya, Kazinczy Ferenc utca 14 6. 756 km Védőnői Szolgálat Naszály, Ságvári Endre utca 9 7. 758 km Orvosi Rendelő Tatabánya, Szent György utca 41 9. 165 km Háziorvosi Rendelő Kocs, Komáromi utca 2 9. 532 km Dr. Veréb Attila, dental surgery Tatabánya, Béla király körtér 1 9. Dr makara vicsai king of fighters. 989 km Dr. Simon Erika - Reumatológus Tatabánya, Mártírok útja 18 10. 051 km Elektiv Medical Egészségügyi Központ Tatabánya, Mártírok útja 33 10. 67 km Gyermek Háziorvos - Dr. Kovács Teréz Tatabánya, Kodály Zoltán tér 5 10.
©1994-2015. Rudas-Info Bt. - PC-Műhely 2890 TATA, Szőgyéni u. 20/a - az IT szolgáltató support 'csiga' rudas-info 'pötty' hu
Kardiológus a közeledben Bajót, Bakonycsernye, Bakonysárkány, Biatorbágy, Bicske, Bőny, Dorog, Esztergom, Etyek, Kesztölc, Kisbér, Komárom, Kömlőd, Környe, Lábatlan, Leányvár, Magyaralmás, Mocsa, Mór, Nagykovácsi, Nyergesújfalu, Oroszlány, Páty, Pilisszántó, Tát, Tatabánya, Telki, Vértesacsa, Vértesboglár, Zámoly, Zsámbék Kardiológus más országokban Bulgária, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Moldova, Németország, Olaszország
Tata, a Dunántúl északi részén, a Bécset Budapesttel összekötő M1-es autópálya mellett fekszik, 8 km-re a megyeszékhelytől, Tatabányától. A Gerecse hegység nyugati lábánál, a Vértes hegység ölelésében található közel 25 000 lakosú város, gazdag múltra tekint vissza. A város melegvizű forrásai, a kedvező természeti körülmények évezredekre nyújtják vissza a település történetét. Már az őskorban lakott hely volt, ezt bizonyítják a volt piarista gimnázium alatt talált leleltek is. Tiszta forrásaival, hatalmas tavaival, csörgedező patakjaival vívta ki magának az országosan is elismerő címet. Több régi forrás indult meg ismét, és teszi Tatát szó szerint is a "Vizek Városává". A rómaiak alakították ki az Öreg-tavat, Zsigmond király pedig reneszánsz várat építtetett a partjára. Ezt a várat használta Hunyadi Mátyás is, elsősorban pihenőlaknak. Az Esterházy család több mint 200 éves uralma idején alakult ki Tata barokkos arculata. Dr makara vicsai kinga center. Fellentári Fellner Jakab városi főépítész tervei alapján épült többek között a Szent Kereszt-plébániatemplom és az Esterházy-kastély.
Augusztus 28. : százezrek tüntetnek az amerikai feketék egyenlő jogaiért (1963) - Helsinki Figyelő "Nem kábíthatjuk magunkat a fokozatosság ópiumával. A demokrácia ígéretét most, azonnal be kell váltani. Most, azonnal ki kell jutnunk a faji elkülönítés sötét és elhagyott völgyéből, és rá kell lépnünk az egyenlőséghez vezető napsütötte ösvényre" – szögezte le ifj. Martin Luther King (1929–1968) a washingtoni menetnek elmondott, sokat idézett beszédében ("Van egy álmom") 1963. augusztus 28-án. Ebben nem csak a faji diszkrimináció ellen emelte fel szavát, hanem a tűrhetetlen szegénység ellen is. King tiszteletes és társai ugyanis fundamentális emberi jogi problémának tekintették a strukturális szegénységet is. Nem véletlen, hogy a szervezők a tüntetésnek a "washingtoni menet a munkáért és a szabadságért" nevet adták. A polgári jogi mozgalom legendás vezetője nem fogadta el a Burke-i fokozatosság elvét a teljes jogegyenlőséghez vezető úton. King tiszteletes ebben Thomas Paine tanítványának bizonyult, vagyis úgy találta, igenis vannak elidegeníthetetlen emberi jogaink, amelyek kivétel nélkül mindenkor kijárnak mindenkinek.
Martin Luther King beszéde 1963 augusztus 28 -án Washingtonban "Van egy álmom…" Martin Luther King tiszteletes beszéde az 1963. évi, munkáért és szabadságért rendezett "washingtoni menetelés" során /Forrás: Örömmel csatlakozom hozzátok a mai napon, mely úgy marad majd fenn a történelemben, mint a nemzetünk szabadságáért folytatott eddigi legnagyobb tüntetés. Száz évvel ezelőtt egy nagy amerikai, kinek szimbolikus árnyéka ma is reánk vetül, aláírta az Emancipációs Kiáltványt. A pusztító igazságtalanság perzselő tüzében égő néger rabszolgák millióinak fáklyaként mutatta a reményt e sorsfordító rendelet. Örömteli hajnalhasadás volt ez fogságuk hosszú éjszakájában. A négerek azonban száz év elmúltával sem szabadok! A négerek életét még száz év elmúltával is a szegregáció béklyói és a diszkrimináció láncai nyomorítják! A gazdagság hatalmas tengerében a négerek még száz év múltával is a szegénység magányos szigetén tengődnek! Száz év múltával a négerek még mindig az amerikai társadalom peremén vergődnek, s számkivetettként élnek saját országukban!
Augusztus 28-án szerte a világban, és Európa több nagyvárosában is demonstrációt tartanak azért, hogy felhívják a figyelmet az afgán emberek megsegítésére. Ehhez a sorozathoz csatlakozott egy budapesti demonstráció is a szombat reggeli megmozdulásával. A szervezők céljaik közt nevezték meg, hogy felhívják az Európai Unió figyelmét arra, hogy az Afganisztánban élő emberek, különösen a nők és a gyerekek életveszélyben vannak, továbbá jogaikat súlyosan korlátozni fogják, így segítséget érdemelnek. A demonstráció a Széll Kálmán téren kezdődött délelőtt tizenegy órakor, azonban a tervek szerint az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletéhez fognak vonulni. A közönségben lévők és a megszólalók között is voltak, akik magyarul, illetve angol nyelven beszéltek, de többségében pastu nyelven kommunikáló személyek jelentek meg. A téren nagyjából száz érdeklődő gyűlhetett össze. Az egyik felszólaló arra figyelmeztetett, jól gondoljuk végig, milyen vezetőket választunk az országunknak, ugyanis az Európában most történő folyamatok súlyosan befolyásolhatják az afganisztáni, illetve az onnan eljövő menekültek helyzetét is.
A megmozdulást a meggyilkolt polgárjogi harcos, Martin Luther King tiszteletes által 1963. augusztus 28-án szervezett antirasszista menet emlékére tartották. Azon, az amerikai történelmi emlékezet részévé vált rendezvényen mondta el Martin Luther King híres, "Van egy álmom" kezdetű beszédét. A pénteki demonstrációt - csakúgy, mint az 1963-asat - az amerikai főváros szívében, a Lincoln-emlékműnél tartották. Fő szónoka Al Sharpton tiszteletes - szintén polgárjogi aktivista - volt, de beszédet mondtak más politikusok és aktivisták is. Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje videóüzenetet küldött. Az összegyűltek nemcsak Martin Luther Kingre és a fekete polgárjogi mozgalomra emlékeztek, hanem a nemrégiben rendőri erőszak következtében meghalt vagy megsebesült afroamerikaiakra is. Al Sharpton úgy fogalmazott: "az álmodozót megölhettétek, de az álmot nem ölhetitek meg". Sharpton nehezményezte, hogy Abraham Lincoln elnök - miután 1863-ban aláírta a feketék egyenjogúsításáról szóló nyilatkozatot, és teljes jogú állampolgárságot, földet és egy ökröt ígért minden feketének, ha a polgárháborúban a déliek ellen harcolnak - nem tartotta be az ígéretét.
A beruházásokra azért van szükség, mert ezek a látványosságok az 1970-es, 1980-as évek óta veszítettek népszerűségükből. A nemzeti park és a két érintett önkormányzat szeretné, ha a rekonstrukciók és az új élményelemek révén a siklósi vár, a mohácsi emlékhely, sőt egész Dél-Baranya vonzóbbá válna a turisták számára.
A Michigan-tó délnyugati partján fekvő Kenoshában vasárnap délután egy családi vitához hívták ki a rendőröket, akik egyelőre tisztázatlan körülmények között többször hátba lőtték Jacob Blake 29 éves afroamerikai férfit. A beszédet mondók egy része rendőrségi és igazságügyi reformot szorgalmazott, többen összekapcsolták a fekete polgárjogi küzdelmet a homoszexuális közösségek jogaiért folytatott küzdelemmel, és majdnem mindenki hangsúlyozta a részvétel fontosságát a november 3-án tartandó elnökválasztáson. (MTI)