Arra hívták fel a figyelmet, hogy a születésszám-emelkedést kizárólag a gyermekvállalási kedv növekedése eredményezte, mivel a szülőképes korú nők számának hosszabb távú csökkenése tovább folytatódott 2020-ban is. A születésszám emelkedése mellett nőtt a teljes termékenységi arányszám is, az előző évi 1, 49-ről 1, 55-re. Szintén nőtt 2020-ban a házasságkötések száma, ennek köszönhetően 18 százalékkal több gyermek született házasságban - írták. A közleményben idézték Kovács Marcellt, a KSH főosztályvezetőjét, aki azt mondta: tavaly a gyermekek csaknem 70 százaléka született házasságból, 30 százaléka pedig házasságon kívül. Hozzátette: ez jelentős változás az egy évvel korábbi 61-39, valamint a két évvel ezelőtti 56-44 százalékos arányhoz viszonyítva. Járványhelyzet: a statisztika bármire képes – Pesti Hírlap. A 2020. évi születésszám-emelkedést teljes egészében a házasságban világra jött gyermekek számának a növekedése eredményezte - tudatta a főosztályvezető. A halálozások száma tavaly a KSH szerint számottevően emelkedett. 140 900-an haltak meg, 8, 7 százalékkal (több mint 11 ezerrel) többen, mint 2019-ben, ez az elmúlt 21 év legmagasabb halálozási adata.
A korábbi években az volt a jellemző trend, hogy a halálesetek száma az év elején megugrott, ekkor volt ugyanis az éves influenzajárvány, amely több ezer életet követelt. Ez látszik 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is. Ám 2020-ban nem vonult végig az országon az influenza, egészen kis növekmény látható csupán a görbén. Ezt követően azonban az év végén és tavaly tavasszal már a COVID pusztított az országban, és amint az egyértelműen látszik, az egyes hullámok ideje alatt a járvány sokkal több áldozatot követelt, mint korábban az influenza. Frissítette a halálozási statisztikát a KSH - Napi.hu. Ha a halálozási adatokat összevetjük a természetes fogyás adataival, úgy tűnik elsőre, mintha csak tükrözve lenne a görbe. Ennek az az oka, hogy az elmúlt években hozzávetőleg ugyanannyi gyerek született, 89-92 ezer, vagyis a természetes fogyás számait a halálozási adatok mozgatták. Annyi látszik ugyanakkor, hogy a természetes fogyás görbéjén kis dombocskák követik egymást. Ez amiatt van, mert a nyári hónapokban egyrészt kevesebben halnak meg, másrészt mindig több baba születik.
Székelyföldön 841 esküvőt kötöttek az év első öt hónapjában, ez 7 százalékkal marad el a 2019-es adattól. Az élveszületések tekintetében kisebbek a változások. Erdélyben tavaly 5 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 2019-ben, és a csökkenés nem is az év utolsó hónapjaira koncentrálódott, tehát valószínűleg nem a járvány hatásáról van szó. 2021 első öt hónapjának adatai további jelentős, 10 százalék feletti csökkenést vetítenek előre, de az idei, előzetes adatok még módosulhatnak a késve anyakönyvezett születések adatainak feldolgozása során. Magyarország halálozási statisztika 2019. Székelyföldön az elmúlt hónapok születési számai a teljes Erdélyt jellemző trendekhez képest még viszonylag "elfogadhatóan" alakultak: míg 2019 és 2020 között Székelyföldön is 6 százalékkal apadt a születésszám, az idei év első öt hónapjában már csak 2 százalékos volt a további csökkenés - mutatott rá az erdélyi statisztikai portál. Nyitókép: Pixabay
Magas a halálozások száma Erdélyben - állapította meg az Erdélystat statisztikai portál az idei év első öt hónapjának népmozgalmi tendenciáiról szóló, kedden kiadott közleményében. A NAV szerint Iványiék három milliárddal károsíthatták meg a költségvetést és saját dolgozóikat | 168.hu. Az Erdélystat a megyei statisztikai hivatalok által nyilvánosságra hozott adatok összesítése alapján mutatja be a születési, halálozási és házasságkötési trendeket Erdélyben, a Székelyföldre vonatkozó megállapításait pedig Hargita és Kovászna megye adatai alapján fogalmazta meg. Mivel a járvány miatt már a 2020-as év is különlegesnek számított, ezért az idei adatokat az "utolsó békeév" - 2019 - és a koronavírus-járvány által meghatározott 2020 adataival is összevetették. A statisztikai portál grafikonján látszik, hogy a halálozási görbe lokális csúcsai egybeesnek a járvány tavaly őszi második, illetve idei tavaszi harmadik hullámával. A tavalyi erdélyi elhalálozási tendenciák az év második felében tértek el jelentősen az "utolsó békeév" görbéjétől: a halálesetek száma 2020 augusztusától kezdett növekedni, a novemberi csúcson pedig már csaknem duplája volt ez előző évinek.
Ápolók a fehérgyarmati kórház koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án (Fotó: MTI/Balázs Attila) A covid alatt minden országban többen haltak meg, mint az azt megelőző öt évben átlagosan. Az a kérdés, hogy mennyivel. A többlethalálozások száma objektív, független attól, hogy ki mit emel be a statisztikákba és mit nem. Halálozási statisztika 2014 edition. Ez az a módszertan, amelyet az Eurostat is használ – fejtette ki a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely az RTL kérdésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter konkrét adatokat nem közölt, de jelezte, nálunk azon haláleseteket tulajdonítják a koronavírusnak, amikor az elhalálozást megelőző megbetegedést covid okozta, vagy ha az elhunyt covid-pozitív volt. Követve Gulyás Gergely javaslatát, megnéztük, hogy állunk európai összehasonlításban a többlethalálozások terén. Az Eurostat az uniós tagállamok (valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) halálozási adatait heti bontásban teszi közzé. Igaz, a jelenlegi helyzetről nem kapunk képet, hiszen a legfrissebb számok 2021.
A brit variáns megjelenésével azonban megváltozott a helyzet, az aktuális járványügyi helyzetünk még a többlethalálozási mutató szerint is a rosszabbak között van, és vélhetően ez csak tovább fog romlani. Azt ugyanis tudjuk, hogy március-áprilisban a Covid-halálozási adatok sokkal rosszabbak voltak és még mindig rosszabbak is, mint tavaly ősszel, ami azt jelenti, hogy ezekben a hetekben a többlethalálozás is meg fog ugrani. Halálozási statisztika 2013 relatif. Ezzel együtt azok az államok, amelyek az év elején rosszabb teljesítményt mutattak, javuló trendre váltottak, vagyis várható, hogy a pozíciónk romlani fog. Összességében tehát az is igaz, hogy a legrosszabb adat a magyar – ez a hivatalos Covid-halálozások száma –, és az is igaz, hogy a legfrissebb adatelemzések szerint mutatóink a középmezőnyben vannak – legalábbis, ami a február végéig látható többlethalálozást illeti. Egy-egy időszakot kiválasztva azonban könnyűszerrel lehet rosszabb és jobb adatokat is előállítani. (A teljes cikk a 168 Óra aktuális, április 29-én megjelent számában olvasható. )
Bár koromnál fogva akár térdig érő szakállam is lehetne, de egy pillanatra se jutott eszembe, hogy a szerzőnél okosabbnak, bölcsebbnek képzeljem magam. Csupán azt a jogomat gyakorlom az alábbiakban, ami bárkit is megillet. (Hazánkban ugyan ez nem teljesen van így, mert a szerencsésebbek írhatnak bármit, míg az igazság nem mindig tetszik a regnáló hatalom egyes vezetőinek. ) Szájer József fent említett írása aktuális időben, a magyar korszakváltás harmincéves évfordulójához, az elmúlt három évtized eseményeihez kapcsolódott, aminek mondanivalójával kevésbé értek egyet. És bizonyára sokan mások is – ahogyan tapasztalom – vitatkoznának a leírtakkal. Az írás tételes bírálatától eltekintenék, inkább megpróbálom összefoglalni, csokorba szedni azokat az eseményeket, történéseket, amik engem igazolnak. Magyarországon sok helyütt elegük lett már az embereknek a kormány agresszív, csörtető és központosító politikájából, a médiák sűrűn előforduló hazudozásaiból. Pedig hát kölcsönös tiszteletadással, őszinte együttműködési szándékkal többre vihetnénk.
Ha viszont ez igaz, akkor nem büszkélkedik, hanem panaszkodik tulajdonképpen. Miközben nem tartozik rám természetesen. Ahogy másra sem. Onnantól, hogy magára csukja a lakásajtót, semmi. Ameddig nem ön-, és közveszélyes valaki. S igen. Legyen büszke a gyermekeire. Mint ember. Azokra az eredményekre, amiket már elértek az életben, illetve el fognak érni a jövőben. De ne a darabszámukra legyen politikailag büszke. Mert akkor nem egy büszke apa, hanem egy számító politikus. De erre a vonulatra mégiscsak Brüsszelben tette fel a koronát. No, nem azzal, hogy össznépi látogatásokat tett. Lelke rajta. Viszont eközben időt szakított arra, hogy meglátogassa az ereszt, amin Szájer József menekült. Közben persze mondott ő olyanokat is, hogy a Fidesz melegei nyíltan vállalhatják majd nemi identitásukat. Hogy akkor miért kellett elmennie az ereszhez? Talán azért, mert a nagy népi fügyizmusban szenvedő tahók szemében ez olyan jópofa ötletnek tűnt. Igazi, nem diszkrimináló keresztényként mondjuk odahívhatta volna Szájert is a gesztusra.
PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 49. szám, 2021. december 10. Mikuláscsomagot kaptak a parlamenti munkatársak gyermekei – adta hírül Tordai Bence ellenzéki képviselő. A honatyát meglepte, hogy az ajándékok között szereplő mesekönyv illusztrációjában a főhős (Szél Hozta Rézvitéz) az Országház ereszcsatornáján mászik. Kár ezen csodálkozni! A szuvenírt ugyanis napra pontosan Szájer József korábbi európai uniós parlamenti képviselő lemondásának egyéves évfordulójára időzítették, és a rajz üzenete alighanem a szülőknek szól. A jubileum alkalmával voltaképpen rajtolt a mozgósítás a gyermekvédelmi népszavazásra, amihez a csatornán kuporgó szánalmas alaknál riasztóbb, lidércesebb nyitóképet nem találhattak volna. A szerző további cikkei AFFÉR LXVI. évfolyam, 13. szám, 2022. április 1. RÖFF LXVI. évfolyam, 11. március 18. ÍTÉLET LXVI. évfolyam, 9. március 4.
A gyermek azt állítja, hogy őt teljesen lenyűgözte Szájer József magatartása. A pillanatnak él, habzsolja az élvezeteket: drogok, orgiák, részegség, krumpli... Majd amikor bekövetkezett a baj, bátorságot, szégyenlősséget és tériszonyt nem ismerve mászott ki az ablakon a rendőrök elől! Lenyűgözte Szájer kreativitása, leleményessége is: egy átlagos embernek eszébe sem jutna az ereszcsatornát ilyen nemes tettek végrehajtására használni! A gyermek szerint Szájer egy zseniális stratéga, ráadásul bátor és becsületes is. Miután kiderült a botrány, önként lemondott képviselői tisztségéről és a díszpolgári címéről is, most pedig méltósággal viseli a büntetését. Szerinte Szájer egy igazi hős. Na, most mitévő legyek? =/
A miniszterelnök-jelölt a magyarországi járványkezelésről is beszélt a videóban. Azt mondta, hogy az elmúlt két hétben Magyarországon a világon a negyedik legrosszabb volt a mutató a halálozások tekintetében. Hozzátette: az első hullámból Magyarország szinte teljesen kimaradt, de ha csak azt az időszakot nézzük, a 2021-es évet, amikor ténylegesen jelen volt a vírus, akkor "az egész világon sehol nem haltak meg annyian, mint Magyarországon". És tudjuk, hogy miért: az osztrákok ingyenteszttel védekeztek, Orbán ingyenparkolással. Az osztrákok rengeteg pénzt adtak a saját önkormányzataiknak [... ] Orbán Viktor elvett az önkormányzatoktól 180 milliárd forintot, megszorításokat csinált – vélekedett Márki-Zay Péter, aki ezután azt is kritizálta, hogy a kínai vakcinát adták be a 60 éven felülieknek Magyarországon. Szerinte ezenkívül az is tipikus lépés volt a kormánytól, hogy a sajtót kitiltotta a kórházakból, amit most egy újabb rendelettel is megerősítettek. A beszélgetés végén Márki-Zay Péter arról is beszámolt, hogy Erdélybe tavaly októberben szeretett volna menni, de ezt végül a koronavírus-járvány miatt lemondták.