Advent Advent a karácsony előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. Adventi vasárnapok jelentése rp. közé esik, míg a negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé. Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Advent nevének jelentése Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Adventi koszorú Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja.
Pius pápa. Advent időszakában ismertek a hajnali misék is a templomokban, mint a roráték, melyeket még a napfelkelte előtt bonyolított le az egyház a híveknek. A régi magyar nyelvben angyali és aranyos misének nevezték ezeket. Ezeken a szertartásokon különös hangsúlyt kapott Szűz Mária tisztelete és a várakozás. Küszöbön az advent | múzsa.sk. Advent idejére esik a téli napforduló és több jeles nap is, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz, ezek az András, Borbála, Miklós, Luca napja. Napjainkban egyre több felé élednek újjá ezek a szép régi hagyományok, szokások. Adventi naptár Az adventi naptár használatának szokása 1900 körül terjedt el. Az ötlet a hagyomány szerint egy német édesanyától származik, akinek kisfia, Gerhard már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva várt karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük.
A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. Adventi naptár Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött. Kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára. Advent első vasárnapja - Szamosújvári Közlöny. Egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét. Majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
Viasztestben hitnyaláb November utolsó vasárnapján Tarcalon is fellobbant az Agorán elkészített hatalmas koszorún a HIT gyertyájának lángja. Késő délután esős-fázós időjárás ellenére folyamatosan érkeztek a tarcali lakosok, gyermekek, felnőttek a rendezvény és piac téren előző napokban felállított Betlehemhez és koszorúhoz. Mi rendezők forró teával és aprósüteménnyel vártuk az érkezőket. Fél ötre szinte megtelt a piactér. Drozda Aranka bevezető gondolataiban többek között elmondta: "Az advent varázsos hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi izgalma is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, egyre több a minket körülvevő sötétség. Ehhez kapcsolódóan mondják, hogy az adventi-koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra legyen világosság ott, ahol Jézust várják. " Ezután a Kikelet óvoda Nyuszi csoportjának kedves műsora következett.
Csokonai Vitéz Mihály portréja Az írás vázlata: ● Megismerkedésük ( A fogadástétel, Az esküvés, A muzsikáló szépség című versek szövege) ● "Ha van állás, van lány" – Csokonai álláskeresése ( Lillához távollétemben című vers szövege) ● Búcsú és szakítás (a búcsúlevél s annak rejtélyei) ● Az apa fondorlatai ● Lilla élete házassága után ● Lilla halála és emlékezete Csokonai szerelmi költészetében több női név is felbukkan: már egész fiatalon írt verseket Laura és Róza nevű hölgyekhez, akiknek kiléte meglehetősen bizonytalan. Csokonai Vitéz Mihály II. | zanza.tv. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy Rozália neve alatt például Csokonai mesterének, Földi Jánosnak feleségét, Weszprémi Juliannát sejthetjük, akit a költő felköszöntött A rózsabimbóhoz (kéziratban még Földi Rózsa) című költeményében is, mikor az asszony áldott állapotba került. A korai szerelmes versek mögött állhat konkrét, valóságos diákszerelem is, de születhettek puszta ábrándozásokból is. Ezekben a versekben a szerelem még nem életélmény, hanem tudatosan választott költői téma, amelynek minél hatásosabb feldolgozására törekedett Csokonai.
A fentiek ismeretében azonban ez már nem olyan egyértelmű. Természetesen ez Csokonai nagyságán, szerelemi lírája szépségén, költészete megkérdőjelezhetetlenségén semmit nem változtat. A Lilla kötet úgy gyönyörű és lélekmelengető, ahogy van. Bárkihez is írta a verseket Csokonai Vitéz Mihály. (Szerző: Héber Blanka)