törvény 2. Az oktatási intézmények átadásáról tárgyalt a képviselő-testület. melléklete szerinti, pedagógiai munkát közvetlenül segítők (iskolatitkár, pedagógiai asszisztens, könyvtáros, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, rendszergazda) munkáltatói jogainak gyakorlását, bér- és járulékfinanszírozását, a szakmai munka irányítását-ellenőrzését, illetve az intézmények új taneszközökkel való ellátást jelenti. Az intézmények ingó és ingatlan vagyona az Intézményfenntartó Központ ingyenes használatába kerül át, de azok üzemeltetése, karbantartása, az oktatás-nevelés tárgyi feltételeinek és az ahhoz kapcsolódó személyi feltételeknek a biztosítása továbbra is az önkormányzat feladata marad. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal megkötendő megállapodásba az önkormányzat kéri külön is belefoglalni, hogy a Hunyadi János Általános Iskolában a német nemzetiségi oktatásra és a judo alapú testnevelésre, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában az emelt szintű matematika, illetve angoloktatásra, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában pedig az emelt szintű angol és németoktatásra, testnevelés-oktatásra és kifutó jelleggel a német nemzetiségi oktatásra továbbra is lehetőség nyílik (vita csak az utóbbi intézmény esetében volt).
A Nevelési Tanácsadó létszámát megemelik, és a Polgármesteri Hivatal két köztisztviselője a Klebelsberg Központban folyatatja munkáját. Nekik vinniük kell magukkal a számítógépüket és az irodabútorukat is. Hajdú Zsolt érzékeltette az átadás-átvétellel járó feladat nagyságát és megjegyezte, hogy az önkormányzatok fele nem vállalta a fenntartást. Dr. Szalay László szerint jó döntés a fenntartást vállalni, mert valamilyen befolyásunk így megmarad az oktatási intézmények felé. Ki volt János vitéz?. Ezt követően az oktatási-nevelési intézmények számára biztosítandó előirányzatot tárgyalta meg a testület. A polgármester hangsúlyozta, hogy az intézményekben dolgozó 32 fős technikai személyzetet nem veszi át az állam. 9 fő a Humán Szolgáltatóhoz, 1 fő a művelődési házhoz kerül, 3 fő megy nyugdíjba, 1 gyesen van. 19 fő jogviszonyát közös megegyezéssel megszüntetjük, közülük 15-en átkerülnek a takarítást végző céghez, kettőt máshol helyezünk el, és csupán két főtől kell közös megegyezéssel megválnunk. 32-ből tehát 30 fő sorsát megoldottuk.
Az 1793-as esztendő fordulatot hozott életében. Európa háborús földrész lett: a francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen katonai koalíció született. I. Ferenc császárnak katonára volt szüksége, ezért elrendelték az újoncozást. Ráckevének három lovas huszárt kellett kiállítania teljes felszereléssel a város költségén. A szabócéh javaslata alapján került Horváth N. János az I. huszárezredbe. Tizenkét éves szolgálatot vállalt a városért. Amikor fejébe nyomták a díszes csákót, a 19 éves fiatalember egyedül Juliskát sajnálta otthagyni, akihez már gyengéd érzelmi szálak fűzték. Minderre az 1845-ben írt végrendeletében derült fény. Ezredével szolgálati helyére, Észak-Itáliába (Taljánországba) került. Itt kiválóan megtanult németül, olaszul és — mert többször jártak francia területen — franciául is. A kemény kiképzés után gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1794-ben káplárrá (tizedessé) léptették elő. Kacsoh Pongrác: János Vitéz — jelenet az 1904-es előadásból Közben Franciaországban nagy változások mentek végbe.
1485. június 1-jén, öt hónapos ostrom után foglalta el Bécset Hunyadi Mátyás, III. Frigyestől. A Habsburg uralkodóval már több, mint negyedszázada, 1458-as trónra kerülése óta feszült volt viszonya. Diadalának azonban nem örülhetett sokáig, 1490. április 6-án, Bécsben halt meg Hunyadi Mátyás. Kezdjük ott, hogy a "derék" Frigyes jobb szerette Bécsben látni a magyar Szent Koronát. Talán abban a reményben, hogy egyszer majd a saját fejére tétetheti… A koronát még annak idején Erzsébet királyné, V. László anyja zálogosította el. Frigyes pedig lelkesen őrizgette a bécsi kamarában. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral. Ez nem tartott túl sokáig, Mátyás kénytelen volt békét kötni, mivel "kedves" apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. 1463. július 19-én kötötte meg Mátyás és Frigyes a bécsújhelyi megállapodást. Bár a szerződés szerint, papíron Frigyes a fiává fogadta Mátyást, azért mégiscsak kizsarolt újdonsült fiától 80000 aranyforintot, a Szent Koronáért meg az 1441-ben elzálogosított Pozsony városáért.
A Nyír-Wetland labdarúgó megyei I. osztály szombati eredményei. Csenger-Nyíregyháza II. 2-0 (2-0) Csenger, 150 néző, v. : Goneth. Csenger: Korompai – Bence, Lengyel (Oláj) Nagy (Jónás), Csorvási, Antal, Stef, Gaál, Barcsay M., (Katona), Osváth, Balogh. Edző: Barcsay István. Nyíregyháza: Szondi – Tagai Tudja, Pataki, Tangel, (Ferencz), Hunyadi, Gönczör, Gresó, (Panyi) Csilus, (Vámos), Szűcs, Sztankó (Kardos) Edző: Huszák Géza. Gól: Barcsay M. 2. Barcsay István: – Taktikus fegyelmezett játékkal, megérdemelten szereztük meg a három pontot. Gratulálok a fiúk teljesítményéhez. Huszák Géza: – Ez egy ilyen nap volt, van ilyen a labdarúgásban, minden játékosunk a tudása alatt futballozott. Gyulaháza-Kemecse 1-3 (0-2) Gyulaháza, 50 néző, v. : Papp F. Gyulaháza: Kasza – Papp, (Parádi), Illés, Gáti Sz., Csépke, Kozma M., Köblös, Koszta, Tóth, Csercsa, Gáti S. (Kozma J. ). Edző: Bardi Gábor. Kemecse: Kemecse: Kopasz – Hokk Á., Kovács (Ádám), Balogh, Csáki, Hadházi, Hokk B., Sándor, Szaffián (Szilágyi), Majoros, Ács (Bárdos).
1814. júliusban az ezredet visszarendelték az osztrák—francia határ térségébe. A távozó ezred tisztjeit a pápa audiencián fogadta, Horváth N. Jánost pedig a Krisztus-rend gyémántcsillag rendjellel tüntette ki. Ez volt a pápa által személyesen adományozható legmagasabb kitüntetés. Így lett Horváth N. János a Krisztus-rend és a Szent György-rend lovagja. Ez a rendjel 1815-ben Milánóban készült, rajta a hős arcképe látható. Halála után a Krisztus-rend csillagát Juliska örökölte. Juliska halála után a ráckevei katolikus templomba került, ahol egy áldoztatókehelyre forrasztották, majd 1937-ben letétként a székesfehérvári Egyháztörténeti Gyűjteménybe helyezték. Ma is ott őrzik. Napóleon bukása után Európa fellélegzett. Jánosunk is megelégelte már a huszonkét évi katonai szolgálatot, és nyugdíjazását kérte. Ekkor mindössze 41 éves volt. Milánóban még megfestette saját portréját, majd hintón visszament szülővárosába, Ráckevére. Elsőként Juliskát kereste, aki közben férjhez ment Gáspár János vízimolnárhoz, és szeretettel nevelte szintén János névre hallgató egyetlen fiacskáját.
Hat ökör előtt járt az ostoros gyerek. Mátyás megszólította a kéttehenes gazdát: - Gazduram, m... Egyszer Mátyás királynak a Hortobágyon át vitt az útja. Este volt már. Látta a király, hogy egy tűz mellett juhászok tesznek-vesznek. Éppen a vacsorát készítették egy nagy bográcsban. Lebbencslevest főztek. Pergelték a szalonnát, a hagymát, megpaprikázták... Egyszer Mátyás király vándorútján betért egy házba. Két, bánatos öreget talált. Az asszony a kemence mellett gubbasztott, az ura meg a küszöbön üldögélt. Nagyon-nagyon öregek voltak. Megsajnál őket Mátyás. A következő házban egy igen-igen fiatal pároc... Egyszer Mátyás király egy vadászaton összeszólalkozott a feleségével. Az asszony úgy megharagította a királyt, hogy az mérgében egész nap nem szólt hozzá. Amikor vége lett a vadászatnak, letelepedtek egy szép erdei tisztáson. A szolgák tüzet raktak, finom... Egyszer Mátyás király Baranyában járt. Mikor már mindent látott, hallott, amit akart, azt gondolta, átkel a Dunán, átmegy Bácskába.
Ezt követően Kovács István az aradi prépostság korabeli javadalmasait ismertette, s közölte a kanonokok archontológiai adattárát, kiemelve, hogy e prépostság elsősorban a cívisek és jobbágyok számára volt vonzó. Karlinszky Balázs több mint 60 oldalas tanulmányában a veszprémi székeskáptalan 1448 és 1526 közötti személyi állományát mutatta be, megállapítva többek közt, hogy a testületben viszonylag magas volt a nemesi (37, 6%) és alacsony a városi polgári származásúak aránya (15%), s a hazai kanonoki testületek rangsorának a veszprémi a váradival mutatja a legtöbb hasonlóságot. A tanulmány végén Karlinszky közölte a székeskáptalan személyi állományát. Végül Buják Gábor tanulmányában arra keresi a választ, hogy miben rejlett a szepesi prépostot illető egyes jogosítványok eredete, s milyen hatással volt a Stock János által kiharcolt 1459-es pápai megerősítés a prépostok esztergomi egyházmegyében elfoglalt helyére. Benczúr Gyula Mátyás király fogadja a pápai követeket. Kép forrása: Wikipédia Ezt követően F. Romhányi Beatrix a késő középkori magyarországi szerzetesi reformokat vette górcső alá, bemutatva a kolostorhálózat 15. századi változásait, valamint Mátyás király és a szerzetesi reformok – elsősorban a pálosok és az obszerváns ferencesek – kapcsolatát.
Találatok: 1 - 20 / 86 Ebben a kategóriában · Összes listázása Mátyás mellett élt a legmegbízhatóbb belső embere, aki nélkül a király soha nem ment messzire. Egyszer, valami rossz italú víztől Mátyás bizalmasa olyan kólikát kapott, csak halt meg. A földön fetrengve sanyargott. Utolja felé már a szemét sem tudta föl... A cinkotai plébános püspök szeretett volna lenni. Meg is írta Mátyás királynak, hogy így, meg úgy, ő már eleget plébánoskodott, a király tegye meg püspöknek. Mátyás király megüzente, hogy püspök lehet, ha megfelel az ő három kérdésére:,, Hol kel fel... Gondolt egyet Mátyás király, s ellovagolt Erdélybe. Ahogy ment a hegyek között, egy szép nagy faluban megállt. Meglátta, hogy egy házra ki van írva: - Aki itt lakik, annak semmi gondja! Méregbe gurult Mátyás király: - Hát itt meg, ki a fene lakik, ho... Nemhiába, szerette a nép Mátyás királyt: nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyaroknak. Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény földnépét, nem volt nyugodalma Budavárában - álruhába öltözött, s úgy ment színről színre, l... Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony.