Az optimális mennyiség a hús felszíne felett 1-1, 5 cm-rel van. Ne sajnáljuk a zsiradékot, sütés után megfelelően szűrve, hűtve újra felhasználható marad. Élvezeti értéke pedig csak nő, a benne lévő fűszerek aromája miatt. Végül nézzünk egy ízletes, konkrét példát erre a folyamatra! Konfitált kacsazúza hagymás tört burgonyával Vegyünk 0, 5 kg kacsazúzát (a recept csirkezúzából is könnyedén elkészíthető). Mossuk meg alaposan, vágjuk az egész zúzát félbe, majd minden felet hosszában három részre, a kisebbeket félbe. Mi az a konfitálás. Fűszerezzük ízlés szerint sóval, majd keverjük össze egy fűszeres szárazpáccal, és tegyük 3-4 órára vagy egy éjszakára a hűtőbe. A páchoz használjunk koriandermagot egészben, majorannát, római köményt és oregánót. A pácolás után öntsük a húst egy sütőben is használható edénybe, öntsük fel olvasztott kacsazsírral, tegyünk bele 2-3 ág friss rozmaringot, 4-5 gerezd fokhagymát megtisztítva és félbevágva, 2 db vöröshagymát megtisztítva és szintén félbevágva. Helyezzük a 100-110 ºC-ra előmelegített sütőbe légkeverés nélkül, fedő nélkül, és hagyjuk magára 3-3, 5 órára.
Tálaljuk a konfitált zúzát a hagymás tört krumplira halmozva. Amennyiben az étel nagyobb mennyiségben készül, a konfitálás után a feleslegesnek ítélt zúzadarabokat villával szedjük szét szálaira, öntsük fel olvasztott kacsazsírral, keverjük össze, majd légmentesen és alaposan zárjuk le. Az így elkészült ételt – rilette vagy pástétom a neve – tegyük hűtőszekrénybe, ahol tárolva még hosszú hónapokig ízletes csemegénk lehet reggelenként kenyérre kenve – már ha néhány nap alatt el nem fogy… Jó étvágyat!
A konfitálás szót a francia nyelvből vettük át, gyakorlatilag zsírban eltevést, egyfajta tartósítást jelentett. Nagyanyáink idejében mindennapos tevékenység volt, hiszen hűtőszekrény hiányában így vagy füstöléssel tartósítottak, azonban mivel idő- és anyagigényes eljárás, kikopott a mindennapok rutinjából. A konfitálás előnye az, hogy a szárazabban elkészülő vagy tartósításra önmagában alkalmatlan húsféléknél is jól alkalmazható. A zsír ugyanis elzárja az alapanyagot az oxigéntől, így a benne található aerob baktériumok nem tudnak elszaporodni, és az érési folyamatok is leállnak. Másfelől, a szárazabb, kevésbé élvezetes rostozatot is átitatja zsiradékkal, ami sokat emel az élvezeti értékén. Ráadásul a konfitált húsok hidegen és melegen fogyasztva is ízletesek. Franciaországban a rágósabb, izmosabb, szárazabb húsoknál kezdték alkalmazni, mint a liba- vagy kacsacomb, illetve a nyúlnál, amit kihívás jól elkészíteni. Mivel ez egy hosszan tartó folyamat, olyan olajat vagy zsírt kell választani, aminek nem árt a lassú hőkezelés.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2018. dec 15. 8:35 Ilyen óriásokat még nem látott a világ (Fotó: RAS-archív) Hívhatják Jacknek vagy Jancsinak, az égigérő paszuly és a fiatal legény története Dávid és Góliát bibliai harcát idézi. Az óriásölő című fantasztikus kalandfilm szombaton 20. 50-től látható a Film+ csatornán. (Ismétlés vasárnap 18. 20-kor. ) Természetesen a megszokott módon kezdődik, az egyszerű parasztfiú elcseréli lovát egy marék babra. Miután véletlenül megszegi az azzal kapcsolatos szabályokat, hamarosan hatalmas, égig érő babszár nő belőle, amely magával ragadja az amúgy kalandvágyó hercegnőt. A helyzetet bonyolítja, hogy a paszuly amolyan összekötő híd lesz a Földet az óriások birodalmával, és máris kész a konfliktushelyzet. Bár a fiú nem készült fel a veszélyekre, mégis felnő a feladathoz, és az erejére, még inkább a leleményességére és a bátorságára támaszkodva – talán nem árulunk el nagy titkot – megmenti a hercegnőtfölülkerekedik az elszabadult emberevő óriásokon.
Mindkét fél kiállít egy bajnokot, akik megverekszenek az egész seregüket képviselve. A filiszteusok Góliátot küldik a ringbe, aki egy hatalmas harcos, talpig páncélban, maga a legyőzhetetlenség élő szobra. Az izraeliek közül - érthető módon - senkinek nem akaródzik kiállni ellene, mígnem jelentkezik egy pásztorfiú, Dávid, aki a parittyájával egy hajítással leteríti az óriást. A filiszteusok megszégyenülve vonulnak vissza, Dávidból pedig később a zsidók királya lesz, és róla nevezik el a legismertebb zsidó jelképet, a Dávid-csillagot. De mivel árnyalják a történteket a korszakot kutató specialisták, történészek és orvosok? A Biblia számos története feleleveníti ősapáink boros állapotát, alkoholos befolyásoltságát, s nem utolsó sorban a mértéktelen szeszfogyasztás tilalmát. A tilalom talán nem véletlen. Részletek! Az ókori hadseregekben a tüzérség szerepét az íjászok és a parittyások játszották, akik általában az ellenséges gyalogság megritkításával döntötték el a csaták kimenetelét. A parittya ma már sokszor összemosódik a csúzlival, de valójában elég félelmetes fegyver volt.
Góliát Született nem ismert Elhunyt nem ismert Gát (bibliai város) Szerepe Dávid, későbbi zsidó király próbatétele A Wikimédia Commons tartalmaz Góliát témájú médiaállományokat. Góliát (a név jelentése: száműzetés, száműzött, menekült) bibliai, ószövetségi alak. Góliát a Bibliában [ szerkesztés] Filiszteus férfi volt, az utolsó óriások egyike. A Biblia adatait átszámítva több, mint 3, 20 méter magas lehetett (1Sám 17). Sául király és a filiszteusok harcias találkozásakor a legkíválóbb bajnoka volt a Gát városából való Góliát, akinek a fején rézsisak és pikkelyes páncélba volt öltözve. Jól felfegyverezett egy harcos volt, Dávid mondja Góliátnak a küzdelmük előtt: " Te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izráel seregei Istenének nevében megyek ellened, a kit te gyalázattal illetél ". Dávid pedig egyedül egy pásztorbottal és egy parittyával, valamint a patakból kiválasztott 5 sima kővel szembeszállt az óríással. Dávid győzte le kettejük emlékezetes párviadala során, amikor egy parittyából elhajított kővel pontosan homlokon találta Góliátot, aki elájult és eszméletlen állapotában Dávid az óriás kardjával le tudta vágni annak fejét.