Azért bizony nagyon meg kellett küzdeni. És persze – hiszen az Egyesült Államokról van szó - kellett hozzá egy kis üzleti érdek is. De ne szaladjunk ennyire előre. Az ünnepnappá való emelést bizonyos Anna Marie Jarvis kezdet szorgalmazni Philadelphiában. Az ünnep időpontját pedig május második vasárnapjára tűzte ki. Hogy miért pont ezt a napot választotta, arról nem szól a fáma, de az biztos, hogy elhunyt édesanyja emlékére tette. Mindez 1907-ben volt. Azonban szó sem volt arról, hogy a kezdeményezés azonnali sikert aratott volna. Az első Anyák Napja / hozzászólások. Anna Marie Jarvis egészen 1914-ig küzdött azért, hogy az Anyák napját először állami (Philadelphia), aztán nemzeti ünneppé emeljék. Harcát és kitartását végül siker koronázta, és Woodrow Wilson elnök 1914. májusi proklamációjában hivatalos állami ünneppé emelte az Anyák napját. A napját pedig az Anna Marie Jarvis által meghatározott május második vasárnapjában határozta meg. Magyarországon pedig… Nos, hazánk e tekintetben nem sokáig maradt el Amerika mögött. Az ünnepet Magyarországra egy államtitkár felesége – Petri Pálné - hozta el az Államokból.
Bármire képes vagyok. Anya vagyok. Kép forrása: golyak/
Ez azt jelenti, hogy az ajándékot közvetlenül a címzettnek szállíthatja, így igazi meglepetés!
Igaz, erre nézvést nincsenek hivatalos adatok, annyi azonban bizonyos, hogy az Anyák napja minden országban jelentős gazdasági mozgást indít el az érintett terülteken. SüN Vissza a főoldalra
IDE KATTINTVA a felhívások mellett láthatják a molyfogási táblázatokat és nemsokára a selyemfényű puszpángmoly országos csapdahálózatának az adatait is. Emellett egy növényvédő szer kereső oldal is működik az Agroinformon, melyet IDE KATTINTVA érhet el. Zsigó György Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Peronoszpóra a kertben - Ismerd fel időben a bajt A legtöbb kertész könnyedén kiszúrja kertjében a lisztharmat korai jeleit - ez a betegség fehér por formájában jelenik meg a növényeken, így elég nehéz úgy elmenni mellette, hogy az ember ne kapná fel rá a fejét. Peronoszpóra A peronoszpórá k a gomba félékhez tartozó növényparazita mikroszervezetek, melyek kifejezetten a nedves növényeken, magas páratartalmú körülményeknél fertőznek és szaporodnak. peronoszpóra Kultúrnövényeken, főleg szőlő n élősködő penészgomba. Nemzetközi szó az újkori latin Peronospora nyomán, a görög peroné (tű, csat, kapocs) és szpora (mag, sarj) elemekből, a névadás indoka tisztázatlan. spóra. ~.. Kertészet/Tünethatározó/Petrezselyem – Wikikönyvek. az én szőlőmön? Július 1-től büntetik a parlagfü ves területek gazdáit! A meleg idő a rovar kártevőknek kedvez... A ~ (Plasmopara viticola) telelő oospórái valószínűleg kiszáradtak a száraz téltavasz során, ezért az induló fertőzés i folyamatban kisebb szerepük lesz. Számítani kell viszont a déli áramlatokkal érkező fertőző anyaggal.
1950. 83–94. o. Szirmai J. : Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 10. : Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o. Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I. : Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952. Szirmai J. : Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o. Németh M. : A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. * Peronoszpóra (Kertészkedés) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. 85–96. : A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960. V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. 1961. Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R. E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D. – Zolai J. : Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8 Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. 1986. ISBN 963-232-264-9
Gyümölcsfák védelme nem termő évben Sajnos vannak évek, amikor az időjárás nem kegyes a gyümölcsöseinkhez és már tavasszal megtizedelődik a termésünk. Idén kora tavasszal sem volt ez másképpen, az április eleji fagykárok a legtöbb gyümölcs fajnál nagymértékű terméskiesést okoztak. A fagykárbejelentéseket természetesen meg kell tenni, és ott, ahol semmi nem maradt, várni a jövő évet.
Terjedés: beteg növényi maradványok, mag, víz. Palántadőlés Kórokozó: (Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Aphanomyces fajok) Tünetek: hajtatásban jelentős. A csíranövény és palánta szártöve befűződik, rostossá válik. A fertőzött növény tönkre megy. Terjedés: a beteg növénymaradvány. Rovarkártevők [ szerkesztés] Cserebogár lárva Kórokozó: (Melolonthidae) Pattanóbogár lárva Kórokozó: (Elateridae) Lótücsök Kórokozó: (Gryllotalpa gryllotalpa) Tünetek: szabad földön a drótféreg a csapadékos országrészen gyakori, a lótücsök pedig a jó szerkezetű, közép kötött talajon fordul elő. A gyökérrágás következtében víz- és tápanyagfölvételi zavar jön létre, a növény a növekedésben visszamarad, hervad. Fejlődés: A cserebogár 2-4, a pattanóbogár 3-5, a lótücsök 2 évig fejlődnek a talajban. Gyökérgubacs-fonálférgek Kórokozó: (Meloidogyne spp. Melyek a szőlő-lisztharmat tünetei? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. ) Tünetek: a növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak. Fejlődés: fertőzött talaj. Üvegházi molytetű Kórokozó: (Trialeurodes vaporarium) Tünetek: hajtatásban jelentős.
- A késői, augusztusi kezelések a kései fertőzést és az oospóraképzés megakadályozását segítik elő. ◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége