A tegnapi bejelentést követően Novák Katalin közösségi oldalán azt írta:,, Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni – erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársasági elnök jelölti felkérést tisztelettel vállalom. Maradok, aki vagyok. "
Azonban Budapesten sem Márki-Zay a legnépszerűbb ellenzéki politikus: ugyanúgy megelőzi őt ott is Karácsony, Jakab Péter és Dobrev. Pontosabban Jakab és Márki-Zay népszerűsége a fővárosban lényegében egyforma lenne, csakhogy a többi településtípusra lebontva és azok eredményeivel együtt már messze nem Hódmezővásárhely polgármestere vezet. A megyeszékhelyeken és a városokban 5, a községekben 10 ponttal jobb a Jobbik elnökének népszerűségi mutatója a miniszterelnök-jelölténél. Ezt azért fontos kiemelni, mert Márki-Zay előválasztási kampányhajrájának kiemelt pontja volt, hogy az összes ellenzéki miniszterelnök-jelölt közül ő tudja a legjobban megszólítani a jobboldalt és a vidékieket – vagyis épp azokat, akiknek a körében a legstabilabb Orbán Viktor népszerűsége. Márki zay katalin bradacs. A Závecz Research eredménye azonban messze nem ezt tükrözi: a biztos Fidesz szavazók körében ugyanis egyértelműen Márki-Zay a legnépszerűtlenebb ellenzéki politikus, mindössze 11 ponttal. Beszédes ugyanakkor az is, hogy a megkérdezettek ugyanezen körében az MKKP-s Kovács Gergely vezet, 29 ponttal.
A Závecz Research kutatási eredményéről a Telex azt írja: vidéken Orbán a legkedveltebb politikus, míg a legkevesebb Toroczkai Lászlóval szimpatizálnak. A Závecz a teljes lakosságra vetítve, azon belül a biztos szavazók, a párt nélküliek, illetve a települések (megyeszékhely, város, község) szerint vizsgálták behatóbban az eredményeket. Eszerint a teljes lakosság körében továbbra is Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus, egy 1-től 100-as skálán terjedő népszerűségi mutatón 43 ponttal vezet. Mögötte Szijjártó Péter és Novák Katalin állnak. Márki zay katalin talent. Márki-Zay ezzel szemben mindössze 32 ponton áll, ezzel pedig Dobrev Kláránál, Fekete-Győr Andrásnál és Karácsony Gergelynél is népszerűtlenebb. Utóbbi három politikusnak 35, 34 és 33 pontja van a népszerűségi skálán. A két legnépszerűtlenebb politikus Toroczkai László és Gyurcsány Ferenc. Az ellenzéki politikusok közül Jakab Péter, a Jobbik elnöke a legkedveltebb, 37 ponttal. Az ellenzéki szavazók körében sem jobb a helyzet Az előválasztási eredmények alapján a hatpárti ellenzék a fővárosból várja a legtöbb szavazatot.
A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában és az ennek részeként elkészülő értékelési szabályzatban kell rögzíteni. A behajthatatlanság bizonyítása azért is fontos, mert ha a behajthatatlanság tényét és mértékét megbízható módon nem lehet dokumentálni, akkor a nyilvántartott követelés és az abból várhatóan megtérülő rész különbözetének összegét értékvesztésként kell elszámolni. Megfelelően dokumentálni kell a behajtásra tett lépéseket, mindenképpen tudni kell igazolni, hogy a követelést az elvárható gondossággal próbálta behajtani a gazdálkodó a rendelkezésre álló jogi eszközökkel. Behajthatatlan követelés könyvelése - mi az és hogyan tehetjük meg?. Fontos, hogy a követelések behajtására alakult behajtó cégek nyilatkozata nem elegendő a követelések behajthatatlanná történő minősítéséhez, viszont ha a bírósági végrehajtó nyilatkozik arról, hogy az adós nem lelhető fel, akkor az már elfogadható hitelt érdemlő bizonyításnak. A behajthatatlan követelés leírt értéke egyéb ráfordítás lesz (az elengedett követelés ezzel szemben rendkívüli ráfordítás).
Sok esetben a korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék gondot jelent a társaságoknak. Amennyiben visszavonnák az osztalékot jóváhagyó taggyűlési határozatot, az elengedés mellett is dönthetnek a tulajdonosok. Ennek adóvonzata az alábbi: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. Elengedett követelések - SZÁMVITEL témájú gyorskérdések. § (3) bekezdése értelmében csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése. A fentieket értelmezve tehát amennyiben az osztalék elengedésre kerül, akkor az osztalékot megállapító társaság esetében az erre tekintettel keletkező bevétel összege adóalap csökkentő tételként elszámolható, illetőleg arra tekintettel nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettség; míg az osztalékot elengedő tag esetében – feltéve, hogy a Taotv.
Rendkívüli ráfordítás Az elengedett követelés könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az elengedett követelés éves összege növeli az adózás előtti eredményt, kivéve, ha ha magánszemély javára történik a követelés elengedése ha külföldi személlyel vagy nem magánszemély belföldi személlyel szemben fennálló követelést engednek el, és nincs kapcsolt vállalkozási viszony a felek között. Elengedett követelés az adós szemszögéből Az adós fél bevételként mutatja ki a könyvelésében az elengedett követelést. Elengedett követelés esetei - EU-TAX Consulting Kft.. Ez a bevétel a társasági adó alapja lesz, azaz ezzel az összeggel nem csökkentheti a vállalkozás az adózás előtti eredményét. Ha magánszemély az adós, akkor szintén bevételt jelent számára az így megszűnt tartozás összege, és az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként kell kimutatnia. Az elengedett tartozás után 27% EHO-t kell fizetni, amelyet a kifizető teljesít, vagy ennek hiányában a magánszemélynek kell befizetnie. A kifizető nem tud adóelőleget levonni az így keletkezett bevételből, hisz nem történik tényleges pénzkifizetés, ezért az szja- előleget magának a magánszemélynek kell megállapítani és befizetnie a követő negyedév 12. napjáig.
A felszámolási eljárás során keletkezett vagyonfelosztási javaslat. Számítási igazolások, hogy a követelés, csak veszteséggel hajtható be. Posta által visszaigazolt bizonylat, mely szerint az adós nem fellelhető. Elévülés tényét igazoló okirat/okiratok. Könyvelésnél a számviteli politikában és az értékelési szabályzatban határozzuk meg a behajthatatlanná minősítés részletes szabályait. A behajthatatlan követelés egyéb ráfordításként kerül könyvelésre. Ha a behajthatatlanság tényét nem tudjuk bizonyítani akkor a követelésre értékvesztést kell elszámolni. A bizonyításhoz szükséges meghatározni az eljárási, bizonylatolási sorrendet, mindezt úgy, hogy a megbízó cég sajátosságait vegyük figyelembe. Ha a behajthatatlan követelés utólagosan mégis befolyik – az üzleti évet követően – akkor azt egyéb bevételként szükséges könyvelni. Mivel ez egy igen bonyolult és összetett kérdéskör, érdemes a könyvelőiroda munkatársaira bízni.
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink