Csak későn eszméltek fel. Ady ezt is előre érezte, és azt, hogy a politika a vesztébe rohan. Nem érte meg Trianont, de megérezte az eljövendő szörnyűségeket, a háború utáni elfekélyesedett állapotokat. Mert nemcsak sebesültek voltak, hanem családok szakadtak szét, akik máig szenvedik a megosztottságukat Erdélyben. 1917-ben Boncza Miklós meghalt. Ady és Csinszka Budapestre költöztek a Veres Pálné utcába (Boncza Miklós pesti házába). A fiatalasszony szeretett volna központban lenni, Adyval megjelenni, társasági életet élni, de Ady akkor már nagyon beteg volt. A lap aljára értél, kattints a következő oldalra!
Ady és Csinszka fürdőszobája korhű berendezéssel (Fotó: Both Balázs/) Az emlékmúzeum 1977-ben, Ady születésének 100. évfordulóján nyitotta meg kapuit a költő egykori otthonában. A Petőfi Irodalmi Múzeum már évekkel korábban felhívást tett közzé, hogy várják az Ady-relikviákat, és szeretnék összegyűjteni a költő Veres Pálné utcai lakásának eredeti bútorait. 1975-ben ajánlotta fel Hacker Franciska – Márffy Ödön második felesége, akihez Csinszka hozzáment Ady halála után –, hogy átadja azokat a bútorokat, amelyek hozzá kerültek az V. kerületi lakásból. Az 1970-es években pedig folyamatosan érkeztek olyan fotók, könyvek és kéziratok, amelyek kapcsolódnak a költőhöz. Csinszka szobája (Fotó: Both Balázs/) Csinszka ágya (Fotó: Both Balázs/) Nemrég új tárlatot alakítottak ki a konyha-cselédszoba részben (Fotó: Both Balázs/) Jelenleg majdnem az összes bútor az eredeti helyén áll, és a közelmúltban állagmegóvási munkálatokon is átesett a múzeum. Restaurálták az Ady-relikviákat és a konyha-cselédszoba részben kialakítottak egy új tárlatot, amely egyben egy múzeumpedagógiai tér is lett.
A régi Kossuth Lajos utcai ház, hová most belépek, a költészet kettős emlékét idézi «lőttem. A poétikus táj negyven esztendővel ezelőtt ugyanebben a környezetben üdvözölte a nagy magyar költőt, Ady Endrét és feleségét, Boncza Bertát. Negyven évvel ezelőtt Boncza Miklós, az Ady-irodalomból jólismert "csúcsai várúr" lakott itt e lőrinci magányban akkori kedvesével, Erlesbeck Kamillával. Erlesbeck Kamilla gyermekgondozó volt Pestszentlőrincen s mellesleg Boncza titkára a "Magyar Közigazgatás" szerkesztőségében. Szabadidejének minden órájában a mogorva öregurat gondozta, vagy ahogy mondani szokás: vadházasságban élt vele "távoli rokon".. — Boncza Miklósnak szüksége volt rám akkor. Én derítettem fel, vigasztaltam, amikor Csúcsáról Pestre költözött s megvásárolta a pestszentlőrinci házat. Én űztem el belőle a haragot, amely egyre nőtt benne a költő iránt. Ezt mondta annak idején első lélegzetre Kamilla néni, s arra a karosszékre ültetett, amelyben Ady apósa ült 1916-ban és 1917 januárjában, olvasgatván a "Magyar Közigaz gatás" cikkeit és'kefelevonatait.
Babits utóbb több művében – köztük a Költészet és valóság címűben – emléket állított Csinszkának. Boncza Berta személyisége második férjére is inspirálóan hatott, 14 évi házasságuk emlékét közel száz alkotás őrzi. Megismerkedésükre még az Ady-éra idején, 1915-ben került sor, közös barátjuk, Bölöni György újságíró lakásán. Komolyabbra a kapcsolat öt évvel később fordult, amikor a Váci utcán sétálva Csinszka – "Szép barát maga! Felém se néz! " felkiáltással – hátulról megrántotta a nála 16 évvel idősebb festő kabátját. A hamar nyélbe ütött házasság látszólag jól sikerült. "Várakozáson felül jól megcsináltam szétromlott életemet. Az uram mindenem" – írta 1924-ben Ignotusnak a magát Márffy Csinszkának nevező asszony. Márffy pedig felesége halála után akként nyilatkozott, hogy "Nem olyan volt ez, mint a többi házasság, két gyerek, aki szerelmes és egyik percben csók, másikban a marakodás, a vita, míg hámba törnek. Két érett ember találkozása volt. " A harmónia alighanem annak is volt köszönhető, hogy Márffy, miközben maga visszahúzódóan élt, feleségét hagyta csapongani.
Ugyanakkor a Csinszkához írt költemények teljesen nélkülözik ezt a fajta intimitást. Éppen ezért nagyon érdekes, hogy Csinszka rajongott Lédáért; Adytól azt kérte nászajándékként, hogy mutassa be neki Lédát, amire a költő nem volt hajlandó. A sors fintora, hogy Csinszka és Léda egyazon évben hunytak el, persze nem egy napon. Lényeg a lényeg: Csinszka igen nagyvonalúan és tiszteletteljesen viszonyult Ady egykori múzsájához, aki 1925-ben, Gödöllőn vett egy villát. De a könyvnél maradva: milyen is volt Csinszka? Nyilván sokan nem tudják, de a hölgy írt verset, festett és rajzolt is, vagyis a művészeti életbe is próbált bekapcsolódni, bár, kimagaslót nem alkotott. A beszélgetést követően a már említett 1987-es Csinszka című filmet nézhették meg az érdeklődők. A mozival kapcsolatban Gaálné dr. Merva Mária egy dolgot emelt ki, méghozzá a dugibort. Szomorú, de a költő végnapjaiban már 5 liter bort ivott meg naponta. Csinszka ezt megpróbálta "lecsökkenteni" 3 literre, de Ady trükközött és eldugta a szeszt.
Élénk kéktől a sejtelmesen ezüstös-kék színekig sokfélét kaphatunk a kertészetekbe. Míg a színeváltóval ritkán lehet a faiskolákba találkozni és igazi kuriózumnak számítanak, addig a kékek igen univerzálisak, sokfelé elérhetők. Ugyanígy a fenyők között is választhatunk színesebb tűlevelűt, nagyon szép növénytársítások alakíthatók ki velük is, viszont ilyenkor a talajra figyeljünk oda, mert a lehulló tűlevelek savanyítják a talajt, vagyis főleg a savanyú talajt kedvelő dísznövények lesznek alájuk ideálisak. Ha valaki kísérletező kedvű, akkor kipróbálhatja a magyar klímán is megmaradó teacserjéket is, melyet társítsunk rhododendronokkal, kökénnyel, hortenziákkal. Dr. Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben (Mezőgazdasági Kiadó, 1980) - antikvarium.hu. Bogyós gyümölcs kisokos: melyikről mit érdemes tudni? Ma már a bogyós gyümölcsök között is vannak olyan izgalmas fajták, fajok, melyekre csak felhúzzuk a szemöldökünk és tétován nézzük a képet, hogy vajon milyen íze lehet. Legutóbb egy kertészeti katalógust böngészgetve találtam pont pár ilyen újdonságot, így adott is alkalom, hogy a sokszínű bogyósgyümölcs világról írjak.
A nemzetség hat faja Észak-Amerikában és Ázsiában él. Thuja koraiensis Nakai a kertben Thuja koraiensis Nakai Koreában honos cserje vagy kis fa. Ágai lazán állnak, kérge vörös, lombja világoszöld, fonákán feltűnő ezüstös rajzolat látható. Tobozai kicsik, tojásdadok, barnák. A télikertekben élő egyedek teljesen télállók. Csapadékos, párás környezetet igényel. Ritkaság, köztermesztésben nem található. Kert | Teraszbeépítés és Télikert Budapesten és Magyarországon. Olvass tovább
Mely növények örökzöldek? Örökzöld fenyő a kertben A télikert és kert növényeinek kiválasztásakor sokan szavaznak az örökzöldekre. A lombhullató és az örökzöld növények között számtalan átmeneti típus található. A valódi lombhullatók levelei ősszel maradéktalanul lehullanak, az átmeneti típusokéi csak fokozatosan halnak el, s sokszor elszáradva tavaszig az ágakon maradnak. Közelebb állnak az örökzöldekhez azok a fajok, változatok, amelyeknek a levelei a hidegtől függően a tél közepéig, enyhébb teleken tavaszig korábbi színükben pompáznak, majd a fiatal levelek megjelenésével egyidőben lehullanak – ezek a félörökzöldek. A valódi örökzöld növények azok, melyeken egyidőben legalább két levélgeneráció megtalálható, ezért folyamatosan zöldnek látjuk őket. Valójában az örökzöldek levelei is lehullanak, azonban a teljes levélállománynak csak egy jelentéktelen része hullik le. Az örökzöld fák és bokrok levelei néhány évig élnek, majd egyszerűen elsárgulnak és hamarosan lehullanak. Milyen hőmérsékletre van szüksége az örökzöldnek?