18:14 Volt már hasonló: bohózatba fullad az államfőcasting is? Ha nem zárja le az államfőkeresést rövid időn belül a Fidesz, akkor könnyen megismétlődhet az MSZP-SZDSZ koalíció politikai bohózatba fulladt 2009-es kormányfőcastingja. Akkor meglepően sok olyan jelölt volt, akinek éppen annyira hiányzott a felkérés, mint Réthelyi Miklós miniszternek a Schmitt-jelentés. Közel sem biztos, hogy a tekintélyét vesztett államfői hivatalra komoly jelentkező akadna. 2012. 28. 17:00 Így passzolta vissza a Schmitt-jelentést Réthelyi - videó Már-már tragikomikus, ahogy a Semmelweis Egyetem és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egymásnak küldözgeti azt a jelentést, amely végeredményben kimondja: Schmitt Pál plagizált. Megszólaltattuk a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét, Vizi E. Szilvesztert is. Videó. 2010. 31. 22:45 Orbán Viktor mint az MSZP köztársaságielnök-jelöltje? A Magyar Szocialista Pártnak ötvenkilenc fős parlamenti frakciója van. Mivel legalább ötven képviselő aláírása szükséges a köztársaságielnök-jelöléshez, az MSZP – egyetlen ellenzéki pártként – önállóan képes jelöltet állítani a négy hét múlva esedékes választásra.
Azzal, hogy két volt akadémiai elnök kapta a Szent István Rendet, a magyar tudomány szereplőit is díjazták – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A legrangosabb állami díjat augusztus 20-án adta át Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában. A Szent István Renddel Vizi E. Szilveszter kutatói pályafutását, oktatói munkásságát, valamint tudománynépszerűsítő tevékenységét ismerték el. A Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor felidézte, hogy már gyermekkora óta nagy érdeklődést mutatott a világ dolgai iránt, kereste a jelenségek okait, az összefüggéseket. Ez a tulajdonság segítette, hogy kutatóvá, kutatóorvossá váljék és ennek köszönheti, hogy most Szent István Rend kitüntetést kapott. "Az orvostudomány területén külön jutalom, hogy az ember olyan összefüggéseket tárhat fel, amelyekkel segíthet másokon. Szerencsés vagyok, hogy ez a lehetőség számomra is megadatott" – jegyezte meg a neves agykutató.
Linkek a témában: Hirdetés Meghatározás Vizi E. Szilveszter életrajza és vele kapcsolatos információk Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Vizi E. Szilveszter Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Magyarország Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 1083 Budapest, Szigony utca 43. Magyarország Tel. : +36 1 2109421 Fax: +36 1 2109423 Email:
Az új évad tulajdonképpen cliffhangerek sorozata, a történet pusztán azok egybefűzése. Nem a karakterek motivációi vagy egy alkotói elképzelés irányítja a cselekményt, hanem fordítva. Nincs igazán célja hőseinknek és azt sem látni, hogy bárhová ki akarna lyukadni a sztori. Helyette lépten-nyomon apró konfliktusokat kreálnak az írók, ami húsz-harminc perc erejéig megmozgatja, motiválja a karaktereket. Főleg annak tükrében, hogy milyen súlyos történelemfilozófiai felvetésekkel indult A farkas gyermekei, fájdalmas ez a blöffölős alibizés a készítők részéről. A kivitelezés professzionális és látványos, de rettenetesen hiányzik, hogy egy erős koncepcióval rendelkező alkotó vagy legalább egy fantáziadús forgatókönyvíró a projekt élére álljon. Ha így halad tovább a sorozat, a harmadik évad végeztével túl leszünk újabb nyolc epizódnyi sűrű eseményen, de lényegében nem tart majd előrébb a történet és hőseink sem esnek át nagy személyiségfejlődésen. Egyre kevésbé találni a sorozatban történetet és mondanivalót, szinte csak cselekménye és dramaturgiája van A farkas gyermekei második évadjának.
Ridley Scott látott már szebb napokat. A veterán filmkészítő 2012-ben megpróbált életet lehelni a Prometheus című filmmel az Alien-franchise-ba, Michael Fassbender zseniális játéka ellenére azonban nem csapódott le túl jól a rajongókban a dolog. A folytatás, az Alien: Covenant pedig hasonlóan ellentmondásos lett. A szakember, úgy tűnik, nem tudja elengedni a hátborzongató sci-fiket, 2020 őszén az ő istállójából jött A farkas gyermekei (Raised by Wolves) az HBO Maxra, aminek első két részét maga Scott rendezte, így megalapozta a vizualitását és a légkörét a produkciónak, illetve bevezette, hogy nagyjából milyen ütemben kéne majd csordogálnia a sztorinak a későbbiekben. A farkas gyermekei egy érdekes egyveleg lett, nem igazán lehet semmilyen más sorozathoz hasonlítani. Kicsit mintha a Lost és az Alien szerelemgyereke lenne; ezt azért mondjuk, mert megjósolhatatlan benne, hogy merre viszik majd el a cselekményt, a hátborzongatás viszont végig garantált. A történet szerint a Földet egy brutális háború tette élhetetlenné, amely két csoportosulás, az ateisták és a napimádó mitraikusok között tört ki.
Androidok, vallás, ateizmus és világégés. Az HBO legújabb sorozatán rágtuk át magunkat. A Ridley Scott produceri felügyelete alatt, Aaron Guzikowski eredeti ötletéből készült sorozat egy finoman szólva is érdekes munka, amely jó okkal válthat ki szemöldökráncolást a nézőkből, viszont vállalásai, gondolatai és témái miatt bőven nyújt az arra éheseknek ún. szellemi táplálékot és izgalmas elemeznivalót. A sorozat cselekménye azután játszódik, hogy a Föld lakhatatlanná vált. Egy újabb bolygó benépesítése céljából egy maroknyi embrióval "megáldva" két androidot választanak ki (eleinte nem tudjuk, hogy kicsoda), akik küldetésüket meg is kezdik kisebb-nagyobb sikerrel. Az embriók lassacskán nőni kezdenek, a tucatnyi gyerekből azonban végül csak egy marad életben és puritán, kvázi-nyugodt életvitelüket végül az bolygatja fel, hogy egy csapatnyi túlélőbe botlanak, akik szintúgy új lakhelyet keresnek maguknak. A farkas gyermekei egy olyan helyzetet vázol fel, amely már felvetésében is érdekes témának/koncepciónak bizonyul: Guzikowski poszt-apokaliptikus sci-fi meséjét egy vallási ellenségeskedés prizmáján keresztül vizionálja.
A harc értük folyik, pontosabban azért, hogy ki és milyen elvek mentén nevelje fel őket. Mindez az ideológiai sík viszont leszűkíthető egyetlen eldöntendő kérdésre: boldogulhat-e az ember (vagy a droid) önmagában, a teremtője nélkül? A mithraisták szerint nem, az ateisták szerint csak úgy. Mivel azonban az írók ügyesen és dicséretesen elkerülik, hogy bármely nézőpont szócsöveivé redukálják a karaktereket, a viszonyok ennél gubancosabbak. A mithraista, de ateistává programozott Nekromanta nem bízik saját magában anyaként. Nem mellesleg ugyanúgy hisz a saját teremtőjében, mint ellenfelei, más kérdés, hogy esetében ez egy valóságos(nak tűnő) ember, aki Anyát átprogramozta. Apa puritánabb mód ateista, ő tisztában van vele, hogy az általa vallott filozófia lényege a fenti kérdésre adott válasz. A másik oldalon pedig két renegát ateista katona áll, egy házaspár, akik mithraistaként menekültek el a bolygójukról. És egyikőjük, a fent említett Marcus meghallja Mithra szavát... A viszonyokat a háttér, ez a különös bolygó tartja mozgásban, amelyről minél több minden derül ki, annál kevesebbet tudunk róla.