Támogatta az egészségügyet, s rendelkezett a betegek, az öregek és az árvák ellátásáról. Barokk királynő volt. Ami az utókor tiszteletét, megbecsülését illeti, Gerő András a budapesti Mária Terézia szobor sorsát vázolta, amely a Millenniumi emlékmű egyik alakja volt. A kommunista uralom nem rombolta le (mint a pozsonyit a nacionalista düh), de száműzte egy sülysápi raktárba. Onnan hozták ki és restaurálták 2003-ban, helyét pedig a Szépművészeti Múzeum lépcsősorának tetején jelölték ki, majd 2011-ben, Magyarország soros EU-elnökségekor az ülések színhelyén, a gödöllői királyi kastély parkjában állították fel. "Jól elvan, nem panaszkodik" – mondta Gerő András, de mert "Magyarországon a múlt jövője teljesen kiszámíthatatlan" lehet, hogy egyszer még visszatér Budapestre. "… az udvar és a magyar rendek közti kényes egyensúlyt női érzékenységgel, a kompromisszumok finom hálójával biztosította" Schmidt Mária történész 300 év távolából vizsgálva Mária Terézia uralkodását, először az előzményekre emlékeztetett, arra, hogy az Árpádok, Anjouk, Hunyadiak nagy évszázadai után hogyan merült ki az ország ereje a török háborúkban, megszállásban, hogyan gyengült meg a királyi hatalom, míg Mária Terézia apja, III.
2020. november 29., 09:20 A Habsburg-házi királyok hosszú sorából kiemelkedik Mária Terézia, akire meghatározó jelentőségű uralkodóként tekintünk. A királynő komoly krízisben vette át a kormányrudat, meg kellett harcolnia a trónért, de sikerült konszolidálnia uralmát és nem csupán egyben tartotta birodalmát, de a nagyhatalmi státuszát is sikerült megőriznie. Mindezt úgy, hogy a "jó király" emlékét hagyta a társadalomban. Nagy-Luttenberger István, a Magyarságkutató Intézet munkatársa írásából közlünk részleteket. A magyar történeti köztudatban a Habsburg-ház annak ellenére nem foglal el előkelő helyet, hogy a leghosszabb ideig uralkodó magyar királyi dinasztiát jelenti. A család svájci származása mellett őseik között szép számmal találunk kapcsolódást az Árpád-házhoz, elég csak arra gondolnunk, hogy az első Habsburg német király, I. Rudolf és felesége, Hohenberg Gertrúd szépapja is I. Béla volt. A család 1700-ban spanyol ágon kihalt, az osztrák ágon pedig Károlyra utolsó fiúként hárult a feladat a fiúág megmentésében.
Új Misszió, 2021/10, 5. Keresztény Élet, 2021. október 31., 8.
Magyarországon 1993-ban módosultak az egyházmegyék határai. E rendezés kapcsán került át a XV. kerület összes katolikus egyházközsége a Váci Egyházmegye kormányzása alól az Esztergom – Budapesti Főegyházmegyébe, így az említett Plébánia is. A Plébánia zenei életében meghatározó jelentőségű a Jézus Szíve Kórus, valamint Székely Gábor által vezetett Székely Műhely, amely megzenésített verseket játszó zenekar, a versek a magyar költészet nagyjainak (Petőfi Sándor, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, József Attila, Dsida Jenő, Weöres Sándor, Kányádi Sándor…) alkotásai. Sokat koncerteznek: templomokban, művelődési központokban, és a költészettel kapcsolatos rendezvényeken. Tavaly megjelent CD-jük "Szép szó" c. első, és idén készül a második. Rákospalota máv telepi templom. Az egyházközösség büszkesége a Gergó Lajos által vezetett Lumen Christi együttes, akik immáron egyre több alkalommal viszik és öregbítik kerületünk hírét vendégszerepléseikkel, valamint CD-jük által szerte az országban.
[8] A kerületrészen áthalad többek között az 5-ös busz is, közvetlen kapcsolatot biztosítva a Belváros és Buda felé. Külső hivatkozások [ szerkesztés] A MÁV-telep villamoshálózati térképe (2009. 07. 31. ) Források [ szerkesztés]
A második mondattal határozottan nem értek egyet: "Korábban a közlekedési eszközök (pl. 62-es villamos) viszonylatjelző tábláin Mézeskalács tér néven is hivatkoztak rá (t. i. a MÁV-telepre), tévesen. " A Mézeskalács tér végállomásnév nem hivatkozott a MÁV-telep re, ez logikai hiba. A végállomást először (építésekor) a MÁV telepről nevezték el. Később a Mézeskalács tér ről nevezték el a végállomás t. 62-es villamos megállók, útvonal, menetrend - Rákospalota, MÁV-telep irány - Budapesti tömegközlekedési járatok. Aztán visszanevezték. Capras Dávid vita 2018. május 28., 16:44 (CEST) [ válasz] Teljesen egyetértek, ki is vettem belőle a mondatot, áthelyezem ide a vitalapra. Ráadásul a villamos előbb volt itt, mint akár a Besenyő park, akár a Mézeskalács tér: az előbbi elnevezés vagy fél évszázaddal a telep megszületése, és legalább két évtizeddel a végállomás kialakítása után született, az utóbbi pedig valójában egy átnevezés: Bakócz Tamás tér volt régen. Ez nem tévedés, hanem egy szövevényes közterület átalakítási és átnevezési sztori, aminek vajmi kevés köze van a MÁV-telephez, hiszen a végállomás már a telepen kívül van.