Munkajogi szakokleveles tanácsadó képzés Szakirodalom Tankönyvek Bankó Z. – Berke Gy. – Kiss Gy. : Bevezetés a munkajogba. 4., átdolg. kiad. Pécs, 2007, JUSTIS. Horváth I. : Munkajog. 2. Budapest, 2005, Novissima. Kiss Gy. 2., átdolg. Budapest, 2005, Osiris. Lehoczkyné Kollonay Cs. : A magyar munkajog. 3. változatlan utánnyomása. Budapest, 2005. Vince. Petrovics Z. Budapest, 2006, L 'Harmattan – ZSKF. Prugberger T. : Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. Budapest, 2006, CompLex. Radnay J. 5., átdolg. Budapest, 2004, Szent István Társulat. Kézikönyvek A munka törvénykönyve: 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről: 2006. január 1. Munkajog - Infostart.hu. Budapest, 2006, Novissima. Bankó Z. – Gyulavári T. : A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. törvény magyarázata. B udapest, 2006, Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Bankó Z. : Munkajogi kézikönyv. Bőv, átdolg. Budapest, 2006, Saldo. Berki K. et. al. : 1992. törvény a Munka Törvénykönyvéről. A munka törvénykönyve magyarázata. Budapest, 2006, CompLex.
A képzés célja, hogy elmélyült ismereteket nyújtson a munkajogi jogalkotásról és jogalkalmazásról valamint az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tudományterületekről. A legfontosabb cél, hogy a képzésben résztvevők alapos tudás birtokában legyenek a munkájuk során felmerülő munkajogi problémák megoldásához. Felvi.hu. További célkitűzés, hogy az egyes munkajogi ismereteket igénylő munkaterületek feladatainak komplex ellátása érdekében az alapképzésben egyáltalán nem vagy mélységében nem oktatott speciális, interdiszciplináris területeken a szükséges szakmai ismeretek megszerzésének a biztosítása. Jelentkezni online:
Vannak azonban szituációk, amikor annyira elmérgesedett már a viszony a két fél között, hogy nincs esély a megegyezésre: ekkor az engem megbízó felet készítem fel arra, hogy jogi úton érvényesíthesse az igazát. Nem vagyok ügyvéd, nem járok bíróságra. Nem is jogosít fel erre a végzettségem. De egy ügyvéd díjának töredékéért átnézem a teljes ügyet és felvázolom a megoldási lehetőségeket. Ha az ügyet nem látom egyértelműen nyerhetőnek, nem javaslom ügyvéd megkeresését, ezzel megspórolva partnereimnek a felesleges pénzkidobást. Higgyétek el, én lennék a legboldogabb, ha nem lennének ügyeim, mert az azt jelentené, hogy társadalmilag jó irányba változott a helyzet és mindként fél igényeit kielégítő munkaviszonyok vannak már csak az országban. Úgy tűnik, ezért még tennünk kell. Nektek is, nekem is. Én itt vagyok, segítek.
Közel 20 év alatt több mint 30 munkahelyen dolgoztam különböző iparágakban érdekelt cégeknél különféle pozíciókban. Ennek köszönhetően nagyon sok példát láttam arra, hogyan is alkalmaznak cégek munkavállalókat és hogyan viselkednek a munkavállalók a cégekné l. Mindig is az igazság érvényesítése lebegett a szemem előtt, így hangot adtam annak, ha igazságtalanságot tapasztaltam. Voltak munkavállalók és munkáltatók is, akik ezt nem vették jó néven, de többségben vannak, amelyek hajlandóak tanulni saját hibájukból. 2009-ben hivatalos hátteret adtam az elképzeléseimnek és elvégeztem a Pécsi Tudományegyetem másfél éves, kizárólag munkajogra koncentráló kiegészítő képzését. Azóta állok ki munkavállalók vagy munkáltatók mellett és teszem hozzá a magyar társadalom munkaviszony helyzetéhez azt, amitől szerintem korrektebbé válhat hosszú távon. Célom, hogy a munkavállalók megbízhatóbbak és megbecsültebbek, a munkáltatók pedig együttműködőbbek és kevésbé kizsákmányolóak legyenek. Sok esetben sikerült már megtalálnom a mindkét fél számára elégedettséget hozó arany középutat.
Természetesen a sisakok számának emelkedésével a sisakdíszek száma is növekedett. Ezek a címerek a folyamatos bővítések következtében túlzsúfolttá, s ez által kevéssé esztétikussá váltak, teljesen eltávolodtak a hajdani lovagok egyszerű, a gyors felismerést szolgáló címereitől. " (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. 2006-os évfolyam » Június. ) [2] [3] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
A Hunyadiak ( románul: Huniade) Havasalföldről származó, román eredetű [1] [2] magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében. A családba tartozó Hunyadi Mátyás király uralkodásával európai mércével is jelentős reneszánsz hatalommá tette a korabeli Magyarországot. Hunyadiak Főúri család Ország Magyar Királyság, Osztrák Hercegség, Cseh Királyság Nemzetiség magyar, kun vagy román Alapítva 1409 Alapító Vajk Kihalt 1505 Utolsó tag Corvin Kristóf Titulus Magyar király Cseh király Osztrák főherceg Rezidencia Vajdahunyadi vár A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadiak témájú médiaállományokat. Balatonszemes település - TúraBázis.hu. ˇHunyadi János hollós címere A család eredete Szerkesztés Kubinyi András történészprofesszornak, a téma neves kutatójának az álláspontja szerint a család egyértelműen román eredetű: [3] "Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták, később pedig külföldön "Walachia fehér lovagja" néven emlegették.
[7] Ebből számos történész azt a következtetést vonja le, hogy a havasalföldi románok (vlachok) vezető rétege a kései középkorban kun származású volt. Szerintük Hunyadi Vojk/Vajk neve pedig - az első román vajda, Basarab nevéhez hasonlóan [8] - egyértelműen ótörök etimológiájú, [9] tehát ugyancsak kun hátteret mutat. Mátyás király történetírói római patríciuseredetet is konstruáltak a Hunyadi-családnak, amelyet az újkorban is történeti tényként kezeltek a különböző források, így például Zrínyi Miklós horvát bán is emellett foglalt állást, amint az kiderül a Mátyás király életéről való elmélkedések című művéből. Hunyadi-család – Wikipédia. Egyes 15. századi feltételezések, hitelesen nem bizonyítható történeti anekdoták szerint a család a Luxemburgi-ház fattyú ága, ugyanis Zsigmond magyar király (feltételezett) ágyasa, Morzsinai Erzsébet Hunyadi János anyja. Egyébként ő is egy 14. században magyarrá lett román eredetű nemesi család sarja volt. [10] A család eredetétől függetlenül, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, és a család többi, olyan tagja, akikről adatokkal rendelkezünk, egész életükben már magyarnak vallották és tartották magukat.
Magyar Nemzet, (1994. márc. 26. ) 20. o. ↑ Kubinyi 2001: Kubinyi András: Mátyás király. Budapest: Vince Kiadó. 2001. = Tudomány – Egyetem, ISBN 963 9323 24 1 ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X További információk Szerkesztés Lupescu, Radu: A Hunyadiak. 4–23. oldal, ISSN 0865-6347 (a cikkből online csak a 4–18. p. érhető el, az utána lévő oldalak egy része hiányzik (19-32. ))