zrinyi Zrínyi Miklós 1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát–magyar főnemes, költő, hadvezér, politikus. Főbb művei: Adriai tengernek Syrenaia groff Zrini Miklos (1651), Szigeti veszedelem (1651), Tábori kis tracta (1646-51), Vitéz hadnagy (1650-53), Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57), Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661) Zrínyi Miklós a tizenhetedik századi magyar barokk irodalom kiemelkedő alakja volt. Elsősorban katonának vallotta magát, komoly hadi sikerei mellett a költői hivatást csak mellékesnek érezte. Már ifjúkorában alkotott verseket, későbbi feleségéhez számos szerelmes költeményt írt. Zrinyi művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. Legjelentősebb műve a tizenöt énekből álló hősi eposz, a Szigeti veszedelem. Zrínyi Miklós halálát egy vadkan okozta, 1664. november 18-án hunyt el Zrínyifalván, 44 éves korában.
Harcaihoz kevés támogatást kapott, volt, hogy meg is tiltották neki, hogy harcba bocsátkozzon a törökökkel. I. Lipót 1664 augusztusában leváltotta Zrínyit és inkább előnytelen békét kötött a török szultánnal, csak hogy végre nyugodtan megkezdhesse a franciák elleni háborúja előkészületeit. Zrínyi Miklós bátorságával és erejével számtalanszor kitüntette magát a csatamezőn a törökök elleni küzdelemben / Fotó: Wikipédia Zrínyi alig három hónappal ezt követően indult a végzetes vadászatra. Egész ősszel merész terveket szövögetett, a magyar nemzeti ellenállás gondolata forgott a fejében, akár a királyi udvar ellenében is. Aznap magyar és horvát urakkal lovagolt ki a Csáktornya mellett elterülő erdőbe. | Magyar Tudat Zrínyi Miklós titokzatos halála- vadászbaleset, vagy gyilkosság?. Gyakorlatilag már végeztek is, amikor váratlanul előbukkant Póka István fővadász, és közölte Zrínyivel: "Én egy kant sebesítettem, mentem a vérén: ha utána mennénk, elveszejthetnők. " Később éppen ezt a Pókát gyanúsították azzal, hogy orvul meggyilkolta a hadvezért. "A mint Póka után bément a disznó vérén az erdőbe, amíg ők a lovakat kötözték, csak hallják a jaj-szót; Póka szava volt. "
2019. november 18. 13:57 Németh Máté 355 éve, 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst, a Szigeti veszedelem íróját, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusát. A török elleni sikerei miatt európai hírnévre szert tevő költő-hadvezér egy megsebzett vadkan után eredve vesztette életét, miután az ledöntötte üldözőjét a lábáról és halálos sebet ejtett rajta. Újkori történelmünk egyik legtöbbet emlegetett eseménye kapcsán a későbbiekben több összeesküvés-elmélet látott napvilágot, így például, hogy a Zrínyi Miklós oszmánok elleni eltökélt mozgalmát és szövetségkeresési politikáját rossz szemmel néző bécsi udvar volt a merénylet megrendelője, a hadvezérrel pedig egy orgyilkos végzett. Így vérzett el Zrínyi Miklós | 24.hu. Zrínyi törökpolitikáját, halálának körülményeit és az ezzel kapcsolatos verziók hátterét kíséreljük meg feltárni írásunkban. Habsburg-apátia és a szégyenteljes béke Zrínyi Miklós 1620-ban egy horvát eredetű főnemesi családban született. Dédapja a nagy hírnévnek örvendő "szigetvári hős", Zrínyi Miklós volt, öccsével, a nála egy évvel fiatalabb Péterrel együtt történő neveltetését pedig szüleik korai halála miatt a kor egyik legbefolyásosabb magyarja, Pázmány Péter felügyelte.
A teljes igazságot – hacsak a bécsi udvari irattárból egy szenzációs titkos irat elő nem kerül – soha nem fogjuk megtudni. Addig is meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy Zrínyi Miklós halála értelmetlen és véletlenszerű volt: valóban egy vadkan ölte meg. Zrínyi Miklós vadkan merénylet vadászbaleset
"A Zrínyi vadkan vagy golyó általi haláláról szóló értekezéseket csak abban az esetben tartjuk megírásra, illetve cáfolatra méltóknak, ha az adott baleset- vagy gyilkosságteória bizonyítása szervesen kapcsolódik a magyar társadalom fejlődését magyarázó valamely koncepciózus történetszemlélethez, beilleszthető az e modell alapján értelmezett jelenségek rendszerébe. " Elképesztő cinizmus a hagyományos magasröptű akadémiai semmitmondással vegyítve. Mi az, hogy csak akkor foglalkoznak egy elmélettel, ha az " szervesen kapcsolódik a magyar társadalom fejlődését magyarázó valamely koncepciózus történetszemlélethez, beilleszthető az e modell alapján értelmezett jelenségek rendszerébe. "? Vajon mit ért a két szerző " koncepciózus történetszemlélet" alatt? Netán valamelyik kanonizált elméletet? Zrínyi halála talán önmagában nem fontos annyira, hogy mindenképpen méltó a vizsgálatra? Talán nem a XVII. századi magyar történelem kulcsfontosságú eseménye? Itt kell elmondanom, mit is gondolok a fentebbi idézetben megnyilvánuló szemléletről.
1664. november 18-án ugyanis végzetes vadászbaleset érte – a részleteket Bethlen Miklóstól ismerjük, aki maga is tagja volt a kis vadásztársaságnak. Nem szólott, csak meghala Este felé járt az idő, a csapat már a hintó körül gyülekezve indult volna hazafelé, de Zrínyi szokása szerint "csak egyedül búkálván, löve egy nagy emse disznót". Ekkor lépett hozzá Póka nevű vadásza, hogy megsebzett egy vadkant, ha nem akarják elveszíteni, kutassák fel a vérnyomokat követve. Többen is elindultak volna, de Zrínyi rájuk szólt: maradjanak, beszélgessenek, ő megy egyedül: "csak meglátom, mit mond ez a bolond, mindjárt visszajövök". Rövid csövű puskájával a kezében a vadász után ment, nyomában egy Majláni nevű ifjú gavallér, lovász és inasok. Egyszer csak egyikük lélekszakadva vágtat vissza: Hamar a hintót, oda az úr. Menénk amint a hintó nyargalhat és osztán gyalog a sűrűbe béfuték én, hát ott fekszik, még a balkezében, amint tetszett, a pulzus gyengén vert, de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meghala.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Ezt a barlangot én választottam és általam megáldatott. Nincs szükség a bika vérének kiontására. Azon a helyen, ahol ez a szikla szélesen megnyílik, az emberek bűnei bocsánatot nyernek és amit ezen a helyen imában kérnek, meg fogják kapni. Ezért menj fel a hegyre ehhez a barlanghoz és ajánld fel a keresztények Istenének! " Képen fent: A Monte Sant' Angelo barlangtemploma A püspök az esemény után a saját pszichés állapota miatt kezdett aggódni és inkább nem foglalkozott a történtekkel. Két évvel később a Siponto nevű keresztény várost, amely a püspöki egyházmegye része volt, megtámadta az Odoacre nevű másik város pogány serege. Szent Mihály ismételten megjelent a püspöknek. Ezúttal ígéretet tett a város megmentésére. Amint ez megtörtént, Odoacre-t egy heves vihar pusztította el és Siponto lakossága megmenekült. Hálaadásképpen a püspök körmenetet vezetett a hegy tetejére, de nem mert belépni a barlangba. Hamarosan harmadszorra is megjelent Szent Mihály a püspöknek és utasította, hogy lépjen be a barlangba.