"Nem a vírus az, és nem betegség, nem az támad meg, nem a kór! A félelem, hogy belehalhatsz az életbe bármikor. " Jó volna, ha minden ember az tudná mondani, hogy boldog, hiszen az Isten tenyerén élünk. Ezzel szemben, a mai emberek többsége boldogtalan és fél a jövőtől. Valóban, mostanság az életünk, több mint nehéz, tele van problémákkal és tragédiákkal. Szóródik ránk mindenfelől a negatív energia. Szinte menekülni kell, de hova? Lassan...: Isten tenyere kilátó...(1). Jó érzés, a legnagyobb bajban is találkozni, derűs, erős emberekkel, akik nem panaszkodnak, siránkoznak. Engem is megtaláltak és hatással voltak rám a rossz történések, kihívások, melyeket most valahogy nehezen éltem át. Pedig, próbálok mindig vidám és pozitív maradni. Sajnos én sem lehetek kivétel, hiszen akadt bőven nehézség, döntéshozatalok sokasága. Aztán ha szorult helyzetünkben néha úgy érezzük, hogy ott állunk a bizonyos szakadék szélén, nehéz elhinni, hogy még mindig Isten tenyerén vagyunk. Bár, véletlenek nincsenek, de teljesen váratlanul ért, mikor megláttam egy képet egy bibliai motívum alatt: Isten megparancsolta angyalainak: "kezükön hordozzanak téged, hogy kőbe ne üsd a lábadat, " E sorok után, már vitt magával a kép, az írott szöveg.
Sokan úgy gondolják infrastruktúra nélkül nincs élet. De, elárulom, mert én tapasztalatból tudom, ott kezdődik az élet, a nyugalom… Hollókőn. (Beküldött fotó) Hollókő, és híres Hollókő várát ki ne ismerné, de hogy a legendáról hallottak-e már, szerintem kevesen. Egy legenda szerint egyszer a "a kéjsóvár várúr egy szép leányt rabolt el, akit várába záratott. De nem tudta ám, hogy a lány dajkája boszorkány volt, aki, hogy kiszabadíthassa a leányzót fogságából, szövetkezett az ördöggel… Így történhetett, hogy az öreg ördög parancsára az ördögfiak hollókká változva a vártoronyból kiszabadították a leányt, lerombolták az erődítményt, melynek köveiből a falu fölötti sziklán felépítették a hollókői várat. Bota Ágnes: Isten tenyerén (Olvasói levél). A szépség a Hollókői vár és környékének úrnője lett, amerre járt, lépteit a hollók vigyázták. A szép hölgy leszármazottjai a hollókői menyecskék, mondják is, hogy boszorkányosak. Annyi mindenképp bizonyos, hogy a hölgyek biztonságban érezhetik magukat a vár környékén, hollók vigyázzák őket a nem kívánt férfiúi tolakodástól. "
Szinte biztosra vesszük, hogy a palócokat az Isten a tenyerén hordozza! Nehéz visszaadni képekben mindazt, ami Bennünket itt a Cserhátban körülvesz… Tegnap a rekkenő hőség sem vetett minket vissza attól, hogy neki vágjunk és felfedezzük a Cserhát egyik legújabb látványosságát, az Isten tenyere/Sors keze/ Kéz kilátót. Csodálatos falvakon vezet át az út, a falvak közti napraforgó-, kukoricatáblák és valós zöld lankák egyaránt nyugtatják a szemet és lelket. A mintegy 40 perces autóút – javasolt útvonal: Kétbodony- Szente – Magyarnándor – Cserhátsurány – Herencsény (itt vigyázzatok az úton bio forgalmi akadályként kedélyesen átvonuló kecskékkel) – Felsőtold – már magában egy kikapcsolódás…Már annak, aki nem vezet… Felsőtoldnál a megszámlálhatatlan mennyiségű gólyának otthont adó fészeknél forduljatok balra és itt érdemes leparkolni is. Itt valószínűleg hiperventillálni fogtok, amikor meglátjátok, hogy a kilátó a távolban egy gombostű fejének nagyságával vetekedik. Magatokban feltételezitek, hogy az úti leírások, amelyek egy 2, 5 km-es kényelmes sétáról számoltak be, parasztvakítás, de ha már itt vagytok vérrel és verejtékkel, de beveszitek a Cserhátot.
Amikor a floridai James Fox gördeszkáján az édesanyja háza felé tartott egy átlagos reggelen, úgy tűnt, az is éppen olyan nap lesz, mint az összes többi. Ha Dan Creighton éppen nem autózott volna arrafelé aznap, valószínűleg így is lett volna. Amikor Creighton meglátta Foxot a floridai Cape Coralban, először gyereknek nézte őt. Amikor azonban vetett rá még egy pillantást, tudta, hogy meg kell állnia segíteni. Foxnak egy születési rendellenesség miatt nem fejlődtek ki megfelelően a karjai és a lábai. 5 éves kora óta gördeszkával közlekedett, és 29 éves volt, amikor először találkozott Creightonnal. Akkoriban Fox azt mondta Creightonnak, hogy szoftverfejlesztőként dolgozik. Ez ugyan igaz is volt, de volt valami, amit nem vallott be – hajléktalan volt, és éppen mélypontra jutott az életében. "Hajléktalan és szinte tehetetlen voltam, amikor Dannel keresztezték egymást az útjaink" – mesélte később. James Fox évekig szorongással és depresszióval küzdött, és egy interjúban bevallotta, hogy már mindent megpróbált, de semmi nem vált be.
13 Japán endemikus állat - Tudomány Tartalom: Kiemelt és endemikus állatok Japánban A keleti gólya A tibeti medve A bengáli macska A vörös róka A japán makákó A japán repülő mókus A japán vaddisznó Ogasawara ütője A tanuki A japán szerau A japán menyét Daruma béka A japán vízsugár Más japán állatok Között legreprezentatívabb japán állatok Van itt a keleti gólya, a tanuki, a tibeti medve, a bengáli macska, a vörös róka, a japán makákó, a repülő mókus, a vad japán vaddisznó, az Ogasawara denevér és a japán szerau. Japán nem tűnik ki a biodiverzitás magas arányával, mivel területének nagy része urbanizált. Az emberi terjeszkedés és az idegen állatok ragadozása miatt sok olyan állat, amely korábban Japánban élt, már nem található meg. Szerencsére a japán kormány komolyan veszi a veszélyeztetett fajok megőrzését, és sok faj helyreállt. Kiemelt és endemikus állatok Japánban Japán ugyan sziget, de viszonylag nagy ország, területe közel 400 ezer négyzetkilométer. Területe számos szigetet, magas hegyeket és erdőket foglal magában.
Csak azok a bálnák, amelyek élnek a területi tengereikben, meghaladják ezt az ázsiai medve méretét. A fekete kabátja miatt a "fekete medve" néven is ismert. A keleti orvoslás nagyra értékeli az emlős testéből készült gyógyszereket, amelyekre az emberkereskedők vadászják. 4. A bengáli macska Mint a legtöbb állat a listán, a bengáli macska nemcsak Japánban, hanem Ázsiában is eloszlik. Ez a vad macska egy kis tigrisnek tűnik, így a leopárd macska becenevét kapja 5. A vörös róka Ahogy a neve is sugallja, a vörös róka vöröses színű. Ez egy kis állat, mint a nemzetközi rókák. Mint a tanuki, a vörös róka a japán emberek mitológiai lenyűgözésének tárgya. A japán makákó A japán makákó azt a ritka hajlamot mutatja, hogy a hideg hónapokban meleg tavaszi lagúnákban fürdik, ezért népszerűen "hó majmoknak" nevezik őket. A japán erdőkben és hegyekben él, és a tél folyamán a szigetek nemzetét lefedő hideg hőmérséklethez használják. A japán repülő mókus A fantáziadús név ellenére ez a mókus nem tud repülni - csak a levegőben csúszik, amikor ugrik a magas fákból, ahol fészkelt.. Japánban e mókus különböző fajtái vannak, és az egész országban nagyon gyakori.
Repülő mókus, amely nem megy le, de szinte, és vannak olyan fajok, még akkor is, ha a legismertebb Japánban, nagy mennyiségben jelen vannak ezen a földön, és ezért nem tekinthetők a kihalás veszélyének. A boreális örökzöld erdőkben találkozhatunk a repülő mókusszal is, ahol mohákkal és zuzmókkal fészkeket építünk, ahol az ágak találkoznak. A fák között inkább fenyő vagy lucfenyő. Japán repülő mókus Tudományos neve Pteromys momonga Temminck és egy japán endemikus faj, 12 és 23 cm között, de hozzá kell adni ehhez a hosszúsághoz, a farokéhoz, amely akár 10-12 cm is lehet. Nem ismeretes, hogy mekkora súlyt mérünk egy japán repülő mókusról, úgy becsüljük, hogy "repülni", így nem lesz masszív, és általában nincs nagy különbség a női példányok között. Az állat kabátja lehet ezüstszürke, de "off" színű is, hátul, míg a hasa könnyebb, fehérre hajlik, minden árnyalat, amely lehetővé teszi, hogy az erdei fák kéregjéhez keveredjen ahol él. A betegség eléri a bokait a csuklóktól, de a két hátsó láb nem kapcsolódik, és nem is a farok.
A legnagyobb faj a vörös és fehér óriás repülő mókus. 23 hüvelyk hosszú teste van, amelynek farka körülbelül 24 hüvelyk. Ez a mókus körülbelül 10 fontot nyom. Alternatív megoldásként a japán törpe repülő mókus e mókusok egyik legkisebb típusa. A farkával együtt mindössze hét hüvelyk hosszúra nő, súlya körülbelül 5 uncia. Ezeknek a mókusoknak van egy membránja vagy bőrredője, az úgynevezett patagium. Ez a membrán szétterül a mókus testének mindkét oldalán, lehetővé téve, hogy a fa ágai között siklhasson. Ha felnéz egy fáról fára haladó repülő mókusra, a membrán négyzet alakú. Bár ezek a mókusok 300 láb távolságot tudnak csúszni, az átlagos csúszási távolság 65 láb. A jobb mentális kép érdekében, ha egy repülő mókus 300 métert csúszik, addig utazik, amíg a Szabadság-szobor magas (az alapot nem számítva)! A 65 lábat csúszó mókus három felnőtt zsiráf hosszával megegyező távolságot tesz meg. Ezek a mókusok idejük nagy részét fákon töltik, hogy biztonságban tudják tartani a ragadozókat. Amikor a földszinten járnak, esetlenek és elrejtőznek egy ragadozó elől, szemben azzal, hogy megpróbálnak elmenekülni.
Körülbelül három-négy naposak, a készletek füle kinyílik. 25 naposan kinyílt a szemük. A készletek négy hónapos korukig anyjuknál maradnak a fészekben. Abban az időben képesek megtalálni a saját ételüket, és önmagukban is életben maradhatnak. A vadonban ezek a mókusok öt-hat éves korukig élnek. Egy állatkertben vagy vadasparkban ez a mókus 10 éves koráig élhet. Ezek az állatok hosszabb ideig élnek egy állatkertben vagy vadasparkban, mert védve vannak más állatoktól, rendszeresen tápláló táplálékkal etetik őket, és a gondozók egészségesen megőrzik őket. 2018-ban Katalóniában, Spanyolországban fedezték fel a repülő mókus legrégebbi kövületét a paleontológusok. Úgy gondolják, hogy a kövület 11, 63 millió éves! Repülő mókus populáció Ami a populációt illeti, a repülő mókusok egyes típusait csökkenő, stabil kategóriákba sorolják, vagy populációs tendenciáik ismeretlenek. Például az indonéziai Sipora repülő mókus csökken, míg az indokínai repülő mókus Kínában stabil. Előfordul, hogy a tudósok kihívásokkal szembesítik azokat az adatokat, amelyekre szükségük van egy adott repülő mókusfaj populációjának meghatározásához, mert bizonyos típusú repülő mókusok olyan erdőkben és erdős területeken élnek, amelyekhez az emberek nehezen eljuthatnak.
A felnőtt és fiatal mókusok fészekben élnek, körülbelül nyolc másik mókussal. Ezek a kis mókusok nem agresszívek és ritkán láthatók főleg azért, mert késő este aktívak. Repülő mókus élőhely Ezek a mókusok Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, Mexikóban és Közép-Amerikában élnek. Lombhullató és tűlevelű erdőkben élnek magasan a fák között. Ezeknek a mókusoknak a csoportja élhet egy fészekben, amelyet egy nagy madár hagyott hátra, vagy egy harkály lyukában egy fában. Ezek a mókusok legtöbbször a fákban maradnak, mert a talajszintre érve sebezhetőbbek a ragadozókkal szemben. Ezek a mókusok úgy kommunikálnak egymással, hogy a fák között csúszva magas hangú csicsergő hangokat engednek ki. Ezekkel a csipogásokkal más repülő mókusokat figyelmeztethetünk veszélyre, vagy felismerhetünk egy csoport tagjait. Ez egy olyan tulajdonság, amelyet megosztanak a földi mókusokkal, akiknek bonyolult csiripelési és ugatásrendszere van, amelyeket egymással való kommunikációhoz használnak. Az északi, déli és minden más repülő mókusfajok szeretnek melegen maradni!