2014. március 9-én Kim Dzsong Un társaságában bukkant fel, és akkor a központi bizottság magas rangú tisztviselőjének titulálták. 2017 októberében lett tagja a Koreai Munkapárt politikai bizottságának; "phenjanológusok" szerint nagynénjét, az állítólag 2013 decemberében kivégzett Csang Szong Thek özvegyét váltotta fel. Részt vett a 2018. évi téli olimpiai játékok megnyitóján Phjongcshangban, s ezzel ő lett a Kim-dinasztia első tagja, aki Dél-Koreába látogatott. Rendszeresen jelen volt testvére oldalán, amikor az Trumppal, illetve később Mun Dzse In dél-koreai elnökkel találkozott. A világsajtó sok kommentátora szerint Kim Jo Dzsong tavaly veszthette el befolyásos pozícióját a politikai bizottságban, miután zátonyra futottak a nukleáris leszerelésről folytatott megbeszélések Phenjan és Washington között Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un második, hanoi csúcstalálkozója nyomán. Néhány hete – véletlen, nem véletlen a bátyja betegségéről, sőt állítólagos haláláról keringtek a hírek –, kezdett a saját nevében jelentőségteljes politikai nyilatkozatokat tenni.
Mindemellett hangsúlyozta, hogy Phenjan elutasítja a háborút, amely romokká változtatná a Koreai-félszigetet és nem tartja fő ellenségének Dél-Koreát. Amennyiben Dél-Korea valamely okból mégis a Szo Vuk által "hirdetett katonai megelőző csapás" útját választaná, mindez megváltozhat és Dél-Korea válhat célponttá – tette hozzá. Észak-Korea az idén már több alkalommal tesztelt nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Washington és Szöul is attól tart, hogy a megrekedt nukleáris leszerelési tárgyalások közepette a kommunista állam ismét elkezdheti atomfegyverek tesztelését, amivel 2017-ben felhagyott.
Mindemellett hangsúlyozta, hogy Phenjan elutasítja a háborút, amely romokká változtatná a Koreai-félszigetet és nem tartja fő ellenségének Dél-Koreát. Amennyiben Dél-Korea valamely okból mégis a Szo Vuk által "hirdetett katonai megelőző csapás" útját választaná, mindez megváltozhat és Dél-Korea válhat célponttá - tette hozzá. Észak-Korea az idén már több alkalommal tesztelt nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Washington és Szöul is attól tart, hogy a megrekedt nukleáris leszerelési tárgyalások közepette a kommunista állam ismét elkezdheti atomfegyverek tesztelését, amivel 2017-ben felhagyott. MTI/A címlapfotó illusztráció
Jézus születése, a találkozás Istennel arra hív, hogy felülmúljuk önmagunkat – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek. Istennel találkozni egyszerre félelmetes és elbűvölő, olyan titok, amibe beleborzongunk, de amely lenyűgöz minket és távlatot nyit az életünknek – fogalmazott a bíboros. Erdő Péter kiemelte: "amikor Istennel, a mindenség teremtőjével találkozunk, lenyűgöz a dimenziók különbsége, de ez a hatalmas különbség egyúttal hívogat is, mert perspektívát ad életünknek, értéket a mi kis dolgainknak és mindennek, ami körülvesz bennünket". Ez a kettősség pedig már a betlehemi jászolnál megjelenik, hiszen "ismerjük Heródes félelmét, és ismerjük a napkeleti bölcsek vonzódását", akik messze földről kelnek útra, hogy "imádhassák a betlehemi gyermeket". A bíboros rámutatott: a találkozás Istennel követelmény elé is állítja az embert. Isten azonban soha nem követel olyat, amit az ember képtelen teljesíteni. Ha pedig "igényes", ha "magasra teszi a lécet, akkor erőt is ad hozzá, hogy átugorjuk".
Ehhez pedig nagyon nagy szükségünk van a Szentlélek ajándékára, aki pünkösdkor kiáradt az apostolokra. Ezt a Szentlelket kérem most mindannyiunk számára és Egyházunk egész közössége számára is" – zárta a beszédét Erdő Péter. A szentmise végén Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa köszöntötte és ajándékokat adott át a jubilánsoknak. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke rövid beszédet mondott. Húsz évvel ezelőtt bíboros úrral arról beszélgettünk, milyen megtisztelő, hogy személyünkben két magyart is felszenteltek a Vatikánban. Csak később derült ki, hogy igazából hárman vagyunk, hiszen Coşa Antal, aki ma kisinyovi (Chișinău) püspök, Moldova főpásztora, csángó származása révén magyar is. Így a szentelendők egynegyede a magyar nemzethez tartózónak mondhatta magát, hiszen tizenkét püspököt szentelt akkor a pápa. Éppen ennyien voltak az apostolok is. Ahogyan bíboros úr a prédikációjában említette, ketten egyszerre kaptuk a megbízást arra, hogy Isten népét Magyarországon igyekezzünk az üdvösség útján vezetni.
A résztvevők imádkoztak különösen is a koronavírus-fertőzésben elhunytak lelki üdvéért, a járvány végéért, a betegek gyógyulásáért, valamint azért, hogy lehetőség szerint minden ember családja körében, méltóságban, saját otthonában fejezhesse be életét. Michels Antal plébános köszöntötte a híveket a számos pap koncelebrálásával bemutatott szentmisén. Erdő Péter bíboros homíliáját teljes terjedelmében közöljük. * Krisztusban kedves testvérek! 1. Az idén halottak napja estéjén azokért ajánljuk fel a szentmisét, akik hazánkban a Covid-járványban elhunytak. De imádkozzunk betegeinkért, a hozzátartozókért és mindazokért is, akik a járvány miatt különleges terheket viselnek. Ez az őszi második hullám nagy fizikai, anyagi és lelki megpróbáltatást jelent sokaknak. Alkalom ez arra is, hogy elgondolkozzunk egy-egy korábbi érsekünk életéről, mégpedig a megélt hit és a hivatás látószögéből. 2. Kétszáztizenegy éve halt meg Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus, aki Mária Terézia unokája volt, I. Ferenc császár és magyar királynak pedig unokaöccse.
Nem csak azért, mert a kereszténység a legüldözöttebb vallás, nem csak azért, mert sokféle támadás, megannyi bonyolult helyzet adódik a világban, hanem azért, mert a szellemi környezet kezd csalókává válni. Sokan elbizonytalanodnak a hagyományosan kereszténynek mondott országokban is, és hallgatnak azokra a szirénhangokra, hogy becsüljük meg az összes vallást a földön, hiszen az emberek mindenütt jó szándékkal keresik az igazságot, a különféle vallások pedig csupán valamiféle kulturális, történelmi formái az emberiség nagy közös felismeréseinek. Különféle értékek biztosan megtalálhatók a pogány népek gondolkodásában, a bölcselkedésükben, az igazságkeresésükben (de nem feltétlenül a vallási felfogásukban). Ám az is biztos, hogy Jézus Krisztusban megjelent közöttünk Isten, és kimondta végső és teljes szavát az emberiségnek. Ez a válasz pedig örömtelibb és erőteljesebb, mint amire az ember a maga erejéből eljuthatna. Ezért nekünk, keresztényeknek örömhírünk van, és ezt az örömhírt tovább kell adni.