Válogatott és új versek; Magvető, Bp., 1980 Tóth Árpád "Az árnyból szőtt lélek". A hasonmásban mellékelt kézirat szövege; bem. Tóth Eszter, Petrányi Ilona; Magyar Helikon, Bp., 1981 (Kézirattár) Családi emlékek Tóth Árpádról ( 1985) A várt váratlan ( 1988) Hol töltjük az örökkévalóságot? ; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2001 (Liget könyvek) Emberi madárdal – összegyűjtött versek; Útirajzok az ihletről – esszék ebben jelent meg az Egy ihlet útirajza című írása is ( 2001) Családi emlékek Tóth Árpádról; 2. bőv. kiad. ; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2007 Műfordítások Csukovszkij: Tótágas ( 1949) Marsák: Kölykök a ketrecben ( 1949) Noszov: Vidám történetek ( 1949) Mulk Raj Anand: A kuli ( 1953) Erich Kästner: A két Lotti ( Török Sándorral) ( 1958) Mira Lobe: Mit talált ki Jani? Tóth Eszter: A várt váratlan (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988) - antikvarium.hu. ( 1964) Díjai József Attila-díj ( 1974) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje ( 1995) Cet irodalmi díj ( 1998) Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106 Kortárs magyar írók 1945-1997.
– Szomorú vagyok – jegyezte meg egyszer hazafelé. – Azt a cipőt választottad, am elyik nekem nem tetszik. – Olyan kényelmes darab, semmi kihívó nincs benne. – Olyan, mint te magad – mondta ő. – Pedig én benned szeretnék minden nőt látni. – Viseld egészséggel! – mondtam a már majdnem felnőtt fiamnak, amikor megvettük a 46-os lábára a cipőt. – Anya, te miért mondod mindig ezt, ha veszünk nekem egy cipőt, hogy viseld egészséggel? – kérdezte érdeklődve a fiam. – Hát, tudod, az úgy volt – kezdtem a történetbe –, a nagyapád, akit nem ismerhettél, feljött Budapestre, elkezdett dolgozni a gyárban. „A feminizmus, bár a nőket helyezi fókuszba, a férfiakat is védelmébe veszi” – Beszélgetés Tóth Eszter aktivista-influenszerrel : hungary. Megkapta az első havi fizetését, és vett egy pár cipőt. – És, anya, m i történt utána? É n pedig meséltem, és lélekben újra ott voltam abban a 25 évvel ezelőtti cipőboltban, apával.
A művészek meséltek a Debrecenhez fűződő viszonyukról is. Láng Eszter visszaemlékezett a korai évekre, a várossal való első találkozásra. A hegyvidékhez képest számára az alföld egy visszafogottabb, színtelen, nehezen felfedezhető világnak tűnt, ami az egyetem megkezdésekor még egészen idegennek érződött számára. Sok évbe telt, mire megtanulta látni az itteni a tájat. Nagyon vegyes családból származik, ezt a neveltetése során sokszor hangsúlyozták a szülei. Tóth eszter költő. És mivel a felmenőinél a határ mindenfelé átjárható, így ő sem tekint rájuk másként, mint mesterséges, megalkotott dolgokként, amelyek akár össze is köthetnek minket. Géczi János kiemelte, hogy minden életszakaszban más városképe volt Debrecenről. Többször megemlítette a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumot, ahol a tanáraira valódi példaképként tekinthetett és akik óriási hatással voltak a világnézetére. Ugyan később, az érettségi után elkerült a városból, ám a mai napig műhelyként tekint Debrecenre, és figyelemmel kíséri az új nemzedék tagjainak alkotásait.
Már felnőtt fejjel értette meg a város igazi lelkét, amikor egy alkalommal a téli ködös, sötét és teljes vakságba borult tájban láthatta Torok Sándor festőművészt, amint éppen a ködöt festette. Jó érzéssel és humorosan idézte fel a találkozás élményét. Láng Eszter gyermekként találkozott először a képzőművészettel, ezt követően pedig annyi minden történt, hogy sokáig eszébe sem jutott, hogy komolyabban is lehetne foglalkozni a festészettel. Mindig is szerette a képeket, járt kiállításokra, és gyakran vásárolt is képeket, de Torok Sándor megismerése után vált festőművésszé. Felnőttként a család mellett festett, írta verseit, ráadásul még tanszéket is vezetett, és népi táncolt is. Számára az élet minden területe átjárható és összefüggő. Géczi János sem tudta soha elválasztani egymástól a művészetet, a tudományt és a mindennapiságot. Még középiskolásként kezdett versírásba, így akart imponálni kiváló tanárának. Később azonban a biológia felé fordult, mert akkoriban ezt tartotta a legnehezebb tudománynak.
Ezért kaptak egy nevét a gótok törzséről, amelyet ezekkel a tulajdonságokkal társítottak. A gótikus elemek meglehetősen általánosak voltak a viktoriánus korszak belső tereiben, minden luxussal és pompával. Gótikus boltíves ablakok és hosszúkás, hegyes csúcsok, amelyek nemcsak a homlokzatokat, hanem a belső tereket is díszítették, hozzájárultak a hatás eléréséhez. Gótikus stílus a középkorban Ha megnézzük a Notre Dame-i székesegyházat, a gótikus stílus fő jelei világossá válnak: hegyes ívek; ólomüveg ablakok; homály; hegyes, hosszúkás formák; mitikus szörnyek, amelyek megrémítik a járókelőket. Mindezek a tulajdonságok tükröződnek a ruhákban. A sötét középkorban, valamint Victoria királynő uralma alatt erőteljes különbség volt a birtokok között. Nemcsak az életmódban, hanem a ruhákban is kifejeződött. Az alacsonyabb osztályú nők nem viselhettek drága anyagból készült ruhákat, például selyemből vagy bársonyból. Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis. Sőt, vonatokat sem tudtak viselni. A nemesség jelei voltak. Minél hosszabb volt a vonat, annál jobb volt a tulajdonos státusza.
Az előtér virágai, valamint a baloldalon látható kézmosótál, vízöntőedény és törülköző ugyancsak Mária-szimbólumok, az utóbbiak a németalföldi festészet hatására váltak gyakorivá a német és az osztrák képeken is. Mindezeket, valamint a fonás kellékeit: a jobboldalon látható motollát, a Mária kezében tartott orsót, fonalat és a guzsalyt olyan zsánerszerű pontossággal ábrázolta a művész, amely a kor használati eszközeinek első reális megelenítési kísérleteire mutat. Mária nem a munkájának szenteli figyelmét, hanem oldalra hajtott fejjel, álmodozó kifejezéssel néz maga elé. Köntösének hullámzó redővetését, amely terhességét is sejtetni engedi, a szomszédos osztrák festészettel rokon lágy stíus jellemzi. A lágy stílus az 1440-es években fokozatosan megszűnik. Madonna a trencséni oltárról 1440 körül Erre a keményebb redőjátékot is mutató trencséni (Trencin) oltárka szolgál jó példával, amely kis méretével a házioltárok korai típusát képviseli. Középképén a Madonna, a szárnyak belső oldalain Szent Katalin és Szent Borbála, külső oldalain Szent Orsolya és Szent Dorottya, a középkor legkedveltebb vértanú szüzei láthatók.
Ezek a kedves, gyermekükkel játszó álló Máriák, az oltárszobrok közvetlen elődeinek tekinthetők, s a "lágy stílus" legszebb alkotásai, amely a testet elfedő puha redőkbe omló palástokról kapta az elnevezését. Nemcsak ez a közös stílus mossa el az átmenetet ekkor a festészet és a szobrászat között, a Szép Madonnák sok esetben a festett kegyképek kompozíciós motívumait is átvették. Három szobrunk a "Szép Madonnák" legismertebb dél-csehországi és ausztriai típusaitól sokban eltér. Jellemzőjük a nyugodt tartás, a kevésbé oldalra hajtott fej, a zártabb formálás. Alakjuk nyúlánkabb, az oldalsó ruharedők, akárcsak a gyermek Jézus alakja vagy Szent Dorottya és Katalin attribútumai jól belesimulnak a test körvonalaiba. Befelé forduló, csendesen önmaguk elé mosolygó szentek ezek. A második toporci Mária nincs kapcsolatban a gyermek Jézussal, a kicsinyükkel játszó klasszikkus "Szép Madonnák"-kal szemben komolyság övezi alakját. Szobraink e tulajdonságaikkal jól kapcsolódnak a budai kőszobrászat 1400 körüli emlékeihez.