A magyar solymászat Fotó: Farkas-Mohi Balázs (2010-től a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szerepel, 2012-től A solymászat élő öröksége címmel, multinacionális felterjesztésként Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel) A solymászat Eurázsia jelentős részén több ezer évre visszatekintő hagyomány, melynek a magyar solymászat is szerves részét képezi. Virágkorát hazánkban az államalapítástól az 1600-as évekig élte, napjainkban pedig újra egyre fontosabb szerepet tölt be a magyarság kultúrájában. A solymászat életmód, közösségi gyakorlat, mely magába foglalja a ragadozó madarak, a természet és a vadászat szeretetét, ismeretét; a vadászmadarak tenyésztését, felnevelését, betanítását csakúgy, mint a hagyományos solymászati felszerelések elkészítését és használatát. Mindemellett a közösségek foglalkoznak a történelmi solymászmúlt feltárásával és hagyományainak ápolásával, a solymászati tudás átadásával is. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája Fotó: Farkas-Mohi Balázs (2010-től a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén, 2012-től Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel) A matyó közösség Mezőkövesden és az Északkelet-Magyarországon fekvő településeken él.
Értékelés: 14 szavazatból A műsor ismertetése: A Hagyaték a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében. Egyéb epizódok: április 14. - csütörtök
Maga a felvonulás farsangvasárnap, február 27-én zajlik. Ezen a napon a felejthetetlen látványról akár több mint ezer télűző, jellegzetes fa álarcot öltő, birkabőrbe bújt felvonuló is gondoskodhat, hiszen rengeteg turista érkezik a kisvárosba. Az egyik legkedveltebb program az esti máglyagyújtás: a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát lobbantanak lángra, hogy a busók és a vendégek körbetáncolják azt, miközben a hangos zenét időnként megtöri a török korabeli ágyúk hangja. Ez a különleges tradíció 2009-óta az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján is szerepel. Minden, amit a busójárásról tudni érdemes: KLIKK IDE! Nemcsak a mulatozás, hanem a párválasztás időszaka is A farsangi mulatságoknak igen fontos szerepük volt a párválasztásban is. Ilyenkor a lányok bokrétát adtak annak a legénynek, aki a szívükhöz a legközelebb állt, hogy ő a farsangvasárnapi táncesten a kalapjára tűzött virággal jelenhessen meg. Ha a fiú már hosszabb ideje udvarolt a lánynak, akkor azon sem lepődhetett meg, ha táncpartnere ellopta a kalapját, hogy rávarrhassa a bokrétát – ezzel jelképezve elköteleződését.
A szellemi kulturális örökség logója Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményt (eredeti címe: Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat. Szellemi kulturális örökség [ szerkesztés] A szellemi kulturális örökség lehet: szóbeli hagyomány, és kifejezési forma, tradicionális előadó művészet; társadalmi szokás és rítus, ünnepi esemény; a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek; valamint a hagyományos kézművestermékek előállításához szükséges tudás és készség. A UNESCO által az egyezmény alapján nyilvántartott hivatalos lista 2017 elején 429 kulturális egységet tartalmazott. Külön lista tartalmazza a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökségeket; ezek általában a végleges eltűnéssel fenyegetett népszokások és szertartások, amelyek megőrzése fokozott állami támogatást igényel.
A halottas játékoknak, temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, hiszen összekapcsolódtak a tél temetésével. Húshagyó kedden sok helyen szalmabábut (kiszét) vagy koporsót égettek, ezzel jelképesen is lezárták a farsangot. Természetesen a maskarák és a hozzájuk kötődő szokások tájegységenként nagyon eltérők: a Csallóközben élő legények például csoportosan járták az utcákat, női ruhát viseltek, katonának, koldusnak vagy menyasszonynak öltöztek. A fejükre harisnyát húztak, vagy bekormozták, belisztezték az arcukat. A házaknál nagy felfordulást csaptak, és közben egy kis ételt is próbáltak elcsenni a lakóktól. Világörökségi értékünk: a mohácsi busójárás Ha a farsangi alakoskodásokról van szó, sokunknak a mohácsi sokácok busójárása jut rögtön az eszébe. Ez a mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott, de az érdeklődők népes tábora miatt már 3 nappal korábban, csütörtöktől elkezdődnek a programok, idén ez február 24-re esik. Ilyenkor tartják a kisfarsangot, amikor a Jankelék, a "busónövendékek", beöltözve járják a várost, és riogatják a járókelőket.
Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. 7. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ilyen esetben a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani. Nem tudják sokan! - fizetés nélküli szabadság elrendelése esetén szünetel a TB jogviszony - ProfitLine.hu. Egy másik alternatíva az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére, hogy a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Amennyiben nincsen munkaidő-beosztás – mert például kötetlen munkarendben dolgozik a munkavállaló -, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a vagy munkanapban vagy munkaórában kell nyilvántartani.
2021. november 4. Az új rendelkezések 2021. november 1-jén léptek hatályba, és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig maradnak hatályban (ez jelenleg 2022. január 1-jét jelenti, de szinte biztosra vehető, hogy meg fogja hosszabbítani a jogalkotó a törvény hatályát). Kik számára tehető kötelezővé az oltás? KORONAVÍRUS OLTÁS ELRENDELÉSE A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁRA | Kontroport Kft.. A magánszférában dolgozókra vonatkozó rendelet célja, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírhassák a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára. Mentesül az a foglalkoztatott, aki számára a védőoltás egészségügyi okból nem javasolt, és ezt orvosi szakvéleménnyel igazolja (üzemorvos, ennek hiányában a munkaegészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a háziorvos). Előfizetőink részére elérhető a DOKUMENTUMTÁR-ban a kötelező védőoltással kapcsolatos munkáltatói utasítás minta. Mi alapján rendelhető el a kötelező oltás? A munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel írhatja elő a védőoltás felvételét.
A szakszervezet kitér rá, hogy a nem állami munkáltatóknak lesz mérlegelési lehetősége, míg az állami iskolák mindegyike rosszul jár, s ezzel "megint [ők lesznek] a legnagyobb vesztesek, mivel ezekben fokozódik az amúgy is vészes szakemberhiány. " Kifogásolják azt is, hogy a magánszférában vissza lehet hívni nyugdíjasokat dolgozni, ám erre a közfoglalkoztatottak esetében nem kerülhet sor, így ismét csak az állami intézmények kerülnek hátrányba. A szakszervezet szerint a védőoltás felkínálása mellett szükség lenne továbbá folyamatos tesztelésekre és a fertőzöttek elkülönítésére is. Ez jelenleg a közoktatási intézményekben nem valósul meg – még a maszkviselés sem előírt – holott az óvodákban a gyermekek és az általános iskolákban a tanulók 12 éves korig beoltatlanok, de a 12 éves kor felettiek közül is sokan nem kaptak még védőoltást. – fogalmaztak közleményükben. Mint arról nemrég a Mérce is beszámolt, a kormány legújabb járványellenes intézkedései értelmében bármely munkaadó kötelezővé teheti az oltás felvételét a munkavállalói számára, erre december 15-ig kapnak haladékot a dolgozók.
A koronavírushoz kapcsolódóan a foglalkoztatottak személyiségi jogainak a korlátozása kapcsán általában arra kellett eddig is figyelni, hogy az adott munkavégzés és a munkakör körülményei határozzák meg a munkáltatói intézkedések szükségességét és arányosságát. Például aki folyamatosan távmunkában dolgozik, az nem jelent veszélyt a munkatársai számára, ezért számára nem rendelhetőek el ugyanolyan korlátozások, mint a munkahelyen dolgozók számára. Ez igaz a kötelező oltásokkal kapcsolatban is, minimum egy belső kockázatértékelés alapján kell meghatározni, hogy mely munkakörök, és milyen munkahelyi viszonyok indokolják az oltás elrendelését. Egy ilyen kockázatelemzés hiányában a munkáltató nehezen tudná igazolni utólag, hogy döntése indokolt és átgondolt volt. Hogyan rendelhető el a védőoltás felvétele? A munkáltatónak kötelező meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami legalább 45 nap kell, hogy legyen (kétdózisú védőoltás esetén a határidő az első dózisra vonatkozik). A munkáltató elektronikus úton (praktikusan e-mailben vagy valamilyen belső céges platformon) vagy írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat a kötelező védőoltás elrendeléséről, annak határidejéről és a felvétel elmaradásának jogkövetkezményeiről.