tartalmazza. A legfontosabb megállapítás, hogy az adott gazdálkodó egyben vevő és nyújtó is a szolgáltatásnál. A vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható. Tehát az adózó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is változatlan formában értékesíti. Közvetített szolgáltatás elszámolása Elszámoláskor a 27-es számlák (Közvetített szolgáltatások) között kell a szolgáltatást nyilvántartásba venni, és csak értékesítéskor számlázzuk tovább. Közvetített szolgáltatás számlázása - ÁFA témájú gyorskérdések. A költsége a 81-es számlák (Anyagjellegű ráfordítások) közül a 815-re kerül (Eladott – közvetített – szolgáltatások értéke), bevétele a 915-re. A feltételek teljesüléséért, a szerződés megfelelő megfogalmazásáért az adózót terheli a felelősség. Alvállalkozói teljesítmények A számviteli trv. nem foglalkozik az alvállalkozói teljesítmények fogalmával. A Ptk. szerinti fogalmat érdemes használni. Eszerint a vállalkozó az őt terhelő kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében igénybe vehet közreműködőt, aki a munka valamely elemét elvégzi helyette.
Közvetített szolgáltatás számlázása Idézet Kedves Válaszadók! Őrzéssel foglalkozó cég esettében lenne kérdéem a közvetített szolgáltatás számlázásáról: A megrendelő őrzési igényét egyrészt saját őrökkel, másrészt alvállalkozó igénybevételével oldjuk meg! Az őrzésről havonta egy darab számla kerül kiállításra a megrendelő felé, őrzés megnevezéssel elkülönítés nélkül az össz havi óraszámot kiszámlázva. Elég-e az, hogy ráírom a számlára, hogy "A számla közvetített szolgáltatást is tartalmaz", vagy muszály lenne elkülönítenem a saját őrökkel végzett őrzési időt az alvállalkozók őrzési idejétől(és azon belül is külön-külön alvállalkozónként) és több sorban kiszámlázni azokat??? Eddig nem tüntettük fel külön sorban és rá se írtuk a számlára, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz, ebből lehet valami problémánk, mi a megoldás??? Válaszaitokat előre is köszönöm!! Üdv: István szucspit Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:18 am Szerző: vargapal » csüt. Számlázás és számlakorrekciók 2021 - Infoszfera. nov. 20, 2008 11:03 am Számviteli tv.
Vissza az oldal tetejére
Törökné Rácz Erzsébet adószakértő
Ezt sokan nem tudják, és úgy értelmezik, hogy elég egy igazolási kérelmet benyújtani és a kötelezettség teljesítésével majd ráérnek bőven ezután foglalkozni. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Kúria a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a felperes által előadottak a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére nem voltak alkalmasak, a felperes igazolási kérelmének helyt adni nem lehetett, ezért azt a Pp. 153. § (1) bekezdése alapján elutasította. A Kp. 112. Megyei Lapok. § (3) bekezdése és 99. § (3) bekezdése folytán irányadó 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. Figyelemmel arra, hogy a felperes a fellebbezését – a vonatkozó törvényi előírás és erről az elsőfokú bíróság által a végzésében adott tájékoztatás ellenére – általa sem vitatottan a fellebbezési határidőn túl nyújtotta be, igazolási kérelmét pedig a Kúria elutasította, az elkésetten előterjesztett fellebbezés érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor, azt a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontjának megfelelő alkalmazásával vissza kellett utasítani. Budapest, 2020. július 8.
E körben kiemelte, hogy az idézett törvényi rendelkezések értelmében kizárólag az önhibán kívüli, azaz a vétlen mulasztás orvosolható igazolással. A mulasztás akkor tekinthető vétlennek, ha azt a félen kívülálló ok idézte elő, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered. A perbeli esetben a felperes az igazolási kérelmét lényegében arra alapította, hogy informatikai hiba miatt nem a letöltési igazoláson szereplő, hanem csak későbbi időpontban szerzett tudomást az elsőfokú bíróság fellebbezett végzéséről. Az igazolási kérelem elbírálásának szempontjai elektronikus kapcsolattartás esetén: a felperesi jogi képviselő felelősségi körébe tartozik az elektronikus kapcsolattartásával összefüggő, megfelelő ügyviteli rend kialakítása | Kúria. Ezen indok kapcsán a Kúria elöljáróban arra mutatott rá, hogy az elektronikus kapcsolattartás körében a letöltési igazolás – csakúgy, mint a papíralapú kapcsolattartás során alkalmazott tértivevény – a küldemény címzett általi átvételét és az átvétel időpontját igazolja. Az elektronikus úton megküldött bírósági irat a letöltésének időpontjában átvettnek, kézbesítettnek minősül. Kiemelte a Kúria, hogy a felperesi jogi képviselő felelősségi körébe tartozik az elektronikus kapcsolattartásával összefüggő, megfelelő ügyviteli rend kialakítása.