Pályakezdő színészként olyan művészóriásoktól tanulhatott, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Latinovits Zoltán, és olyan filmrendezőkkel dolgozhatott együtt, mint Makk Károly, Fábri Zoltán vagy Sándor Pál. Megjelenése, törékeny alkata miatt kezdetben főként naiva szerepeket osztottak rá a rendezők ( Ványa bácsi 1970, Mesél a bécsi erdő 1971), szerepjátéka idővel sokkal mélyebbé, drámaibbá vált ( Viszontlátásra, drága! 1972, Bernarda Alba háza 1976). Kivételes érzékenységgel és átéléssel megformált alakjait több fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz-tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. 1975-ben a fiatal, kiemelkedően teljesítő színművészeknek járó Jászai Mari-díjat vehette át, 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért megkapta a Kritikusok díját. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja lett. Venczel vera filmek 2015. Néhány napja az MMA Színházművészeti tagozatának elismerésében részesült. Venczel Vera A vörös oroszlánban (Fotó/Forrás: Almási J. Csaba / Vígszínház) Több mint öt évtizeden át volt a Vígszínház tagja, ahol változatos szerepekben mutathatta meg magát.
2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt kapott. 2008-ban a közönség szavazatai alapján a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, ugyanabban az évben portréfilm készült róla. 2010-ben érdemes művész, 2016-ban kiváló művész címmel ismerték el, 2011-ben Harsányi Zsolt-emlékdíjjal és Bilicsi-díjjal tüntették ki, és ismét átvehette a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. 2015 januárjában elsőként tüntették ki a Szepes Mária-díjjal, 2016-ban Tolnay Klári-díjat kapott, 2018-ban Prima díjas lett. 2019-ben életműdíjat vehetett az 5. Magyar Filmhéten, tavaly neki ítélték a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat. Kapcsolódó Isten hozta, őrnagy úr! Az őrnagy pihenni érkezik Tótékhoz, de végül teljesen átveszi az irányítást a család felett. Így kapta meg Venczel Vera az Egri csillagok női főszerepét - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. Fábri Zoltán filmszatírája a hatalmi elnyomás természetrajzát vizsgálja. Huber Zoltán | 1969. szeptember 13. Egri csillagok Minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmje, az első igazi hazai blockbuster. Várkonyi Zoltán hollywoodi módra adaptálta Gárdonyi Géza klasszikusát.
Rendszeresen szinkronizált is, több mint félszáz filmben kölcsönözte hangját külföldi színészeknek, ilyen volt A három muskétás, avagy a királyné nyaklánca, A vágy titokzatos tárgya, a Fanny és Alexander és a Jane Eyre. A színház és a tévé mellett rádiójátékokban (A vihar, Fekete gyémántok), mesejátékokban (Marie, a kis hajó, Pipi néni, csipcsirip...! Venczel Vera | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu. ) is gyakran hallhatta a közönség. 2018-ban a Moldovai Katalin rendezte, számos nemzetközi fesztivál versenyprogramjában szereplő Ahogy eddig című rövidfilm főszerepében láthattuk. Pályakezdőként, 1955-ben (MTI Fotó: Farkas Tamás) Pályája kezdete óta több mint nyolcvan tévéjátékban és sorozatban, legalább 25 filmben láthattuk, színházi bemutatóinak száma eléri a kilencvenet. A Vígszínházban egyebek mellett a Búcsúszimfónia (1996), A kaukázusi krétakör, (2003), a Haarmann (2006) című darabokban formálhatott meg új alakokat, jellemeket. Több évnyi kihagyás után újra játszott játékfilmekben is, többek között Szabó István Rokonok (2005), Bacsó Péter De kik azok a Lumnitzer nővérek?
A cikk a Földművelésügyi Minisztérium PTKF/467/2014-es számú Zöld Forrás pályázat keretében készült.
Rineloricaria lanceolata Loricariinae alcsalád A másik - bár nálunk kevésbé ismert és kedvelt - alcsalád a Loricariinae. Az utóbbi időben ezekből a fajokból is néha fel-feltűnnek az állatkereskedésekben, a "harcsacsemegékre" vágyók nagy örömére. Aki egy kicsit is jártas a harcsák világban annak sokat mondanak a következő nemek: Sturisoma, Loricaria, Rineloricaria, Dasyloricaria stb. Ők a nevezett alcsalád talán legismertebb képviselői. Valamennyire jellemző, hogy testük nagyon vékony, különösen a farktő keskenyedik el szinte "hajszál vékonyságúra", karcsú, fejük viszonylag nagy és páncélos. Szemeik kicsik, fejük nagy, szájuk alsó állású, előre tűrhető, s rajta gyakran rojtok, dudorok találhatók. A hímek fejének oldalain bajuszszerű bőrkinövéseket lelhetünk fel, melyek igazán ikrázáskor lehetnek feltűnőek. Ekkor ezeket felfedezhetjük a mellúszókon is. Az ikrázási időszakon kívül a nemek állítólag könnyen megkülönböztethetők. Hazai halak, az összes hazai halfaj Magyarországon. A hímek fejformája bunkószerű, míg a nőstényeké inkább háromszöget formáz (Franke után).
Közép- és Kelet-Európa vizeiben megtalálható, hazánkban a legértékesebb és legkeresettebb őshonos halaink egyike. A tisztább vizű nem túlságosan gyors folyóvizeket kedveli, az üledékes, mocsarasodó vizeket nem, de az oxigénben gazdagabb állóvizekben is megtalálja életfeltételeit. SÜLLŐ - Sander lucioperca Kedveli az áramlatokat és az örvényeket, de igazán a kövek és fagyökerek mellett szeret tanyázni, ahol lesből támad áldozatára, melyeket nem faj, hanem méret szerint válogatja. Erősen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Feje és csúcsba nyíló szája is nagy. Szájában erős fogak vannak, melyek között nagyobb, a többi közül kiemelkedő "ebfogak" is találhatók. Pikkelyei aprók, zöldesszürke alapszínét szabálytalan alakú és elrendeződésű sötétebb harántsávok mintázzák. Biológia - Mi jellemző a vörösmoszatok testfelépítésére és elterjedésére?. Kedvelt táplálékai közé tartozik a szélhajtó küsz, a bodorka vagy a vörösszárnyú keszeg. Rablására jellemző, hogy a kishalak legyezőszerűen menekülnek. Ha áldozata elmenekül, visszavonul a fedezékébe, nem üldözi.
Hogyan lehet "zöld" a "blue food"? Joggal teheti fel bárki a kérdést, hogy milyen környezeti és ökológiai hatásai lesznek annak, ha a már így is túlhalászott vizekből még több élelemhez kíván jutni az emberiség? Egy másik amerikai kutatás szerint az üvegházhatású-gázkibocsátás, valamint a nitrogén- és a foszforszennyezés tekintetében a kagylók és a moszatok fogyasztása terheli a legkevésbé a környezetet. Legértékesebb halunk a süllő - Édesvízi fajok. A pontyot, pisztrángot, lazacot, harcsát és tilápiát tenyésztő akvakultúrák környezeti terhelése azonban vetekszik a csirketartáséval, amelyet egyébként a szárazföldi állattartási módok közül környezeti szempontból az egyik legjobbnak tartanak. A szakértők szerint a megoldást az jelentheti, ha a szárazföldi állattartás helyett a halászatot, azonban belül is kisebb halfajták és a kagylók tenyésztését részesítjük előnyben. Nemcsak a tenyésztett fajok összetételében van lehetőség környezeti szempontból kedvező változtatásokra, hanem a tenyésztési technológiák terén is. Az ún. recirkulációs akvakultúrákra, illetve a nyíltvízi haltenyésztésre egyaránt a kedvezőbb hozamok és a tápanyagok hatékonyabb felhasználása jellemző.
Hidrológiai szempontból a középső szakasz közepe-alja mutatja ezeket a sajátosságokat. a különleges dunai galóca és a titokzatos kecsege Hazánk folyói legnagyobb részt a dévér szinttáj jellemzőit mutatják. Homokos-iszapos fenék, dús part menti és esetenként mederbeli növényzet, lassú folyás és természetesen változatos táplálékforrások. Kagylók, csigák, szúnyoglárvák, tubifex alkotják a táplálékbázist, a tegzesek, vízibolhák, ászkarákok mellett. Jellemző, tömegalkotó fajok a dévérkeszeg, karikakeszeg, ponty, csuka, süllő harcsa, garda, balin, koncér, bodorka, jász, stb. Változatos életterek, nagy számú, tág tűrésű faj jellemzi. tömegfaj a dévérkeszeg a dunai halászok kedvelt hala a jász A sort a durbincs szinttáj zárja, ahol a víz már igen lassú, nagyon iszapos aljzattal, igen dús vegetációval és szélsőséges hőmérsékleti és oxigén értékekkel. Hazánkban ilyen nincs, közelben is csak a Duna-delta. Jellemző fajok a tágtűrésű pontyfélék, amelyek jelentős része a dévér szinttájra jellemző, de képes megélni mostohább körülmények között is ( ponty, dévér, bodorka, karikakeszeg, balin, ) és a ragadozók, mint a csuka, harcsa, sügérfélék.