2011-09-21, 12:49 # 1 ( permalink) Tereprendező Csatlakozott: 10-05-03 Hely: Tárnok-Budapest Összes hozzászólás: 1. 589 Kiosztott köszönetek: 540 Begyũjtött 191 köszönetet 170 hozzászólással Vasbeton födém szigetelése - mkapcsa Kissé megkavarodott a fórum, igy újra kezdem ezt a témát... kérdezte eredetileg Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy vb. gerendás nem használt födémet szeretnék szigetelni, 15cm üveggyapottal, és szeretnék hozzá hőtükrös fóliát is venni, csak nem tudom, hogy a betonra rakjam a hőtükrös fóliát vagy pedig a hőszigetelés fölé. Egy kicsit tartok a hőszigetelésre tenni ne hogy be penészeseggyen... Ebben szeretném a segítségeteket kérni!!! __________________ Az építkezés egy nagy kaland! Olasz kémények képgalériája 2012: 2011-09-21, 12:50 # 2 ( permalink) re: Vasbeton födém szigetelése - mkapcsa Először is mi a célja a szigetelésnek? Födém utólagos szigetelése, melyik technológiát ajánljátok?. Alul laktok és a fölötted lévő födémet szeretnéd leszigetelni? A felső "részt" vagy esetleg leendő lakrészt nem kívánod később használni?
Azonban ennek megléte nem kötelező, tehát nagyon is fontos, hogy legyen felső védelme a szigetelésnek. Ezt a szerepet kiválóan betöltheti a tetőfólia, mely vízzáró, de páraáteresztő tulajdonsággal rendelkezi k. Amennyiben van tetőfólia a cseréplécek alatt (tehát magastetőről beszélünk), akkor az tökéletesen betölti ezt a szerepet, nem kell a födémen fekvő szigetelésnél ráduplázni. Ilyenkor ugyanis a szélhatás is kisebb a padlástérben, mely kihűtené a szigetelést. A betonfödémek szigetelése, amennyiben lemondunk a járható padlás-padozatról, egészen egyszerű, szinte bármilyen szigetelőanyagot alkalmazhatunk. A fa esetében legtöbbször valamilyen szerves, szálas szigetelést szokás alkalmazni. Ezek nem szívják fel a nedvességet, rágcsálók sem szeretik. Kohósalak és salakbeton: minden, amit tudni érdemes - Hitelesített sugárzásmérés az ország egész területén. Fontos megemlíteni, hogy a fafödém esetén a gerendák közt is szigetelünk, nem csak a felső síkon. Manapság egyre népszerűbb a cellulóz szigetelés. Ezt amolyan papírdara formában kell elképzelni, és úgy fújják be a szigetelendő helyre, hogy egy viszonylag tömött anyag jön a létre.
Különösen fontos elkerülni azt, hogy a pára beszoruljon a szerkezetbe- a kiszellőzést lehetővé kell tenni. Ez már alapjaiban meghatározza, hogy milyen padlás szigetelőanyagokat alkalmazhatunk. A műanyagbázisú hőszigetelések ebben az esetben nagyobb kockázatot jelentenek, mint a szervesek. A beton – legyen az monolit, vagy gerendás födém – sokkal kevésbé érzékeny a megrekedt nedvességre. Igaz, amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon, mivel a betonfödém saját hőszigetelési tulajdonságai sokkalta rosszabbak a fafödémnél. A fafödém a felülről érkező nedvességre jóval érzékenyebb, de a szerkezetben keletkező nedvesség útját a szigetelésből kifele szabaddá kell tenni. Ez kétféle folyamattal érhető el- egyrészt a lakótér felől bejutó párát kell leredukálni a lakótér felőli oldalra beszerelt párafékező fóliával, másrészt a kilépő oldalt kell védeni vízhatlan, de páraáteresztő fóliával. A hatékonyság végett ez a szigetelőanyag felett helyezkedik el. Azonban ennek megléte nem kötelező, tehát nagyon is fontos, hogy legyen felső védelme a szigetelésnek.
Ma már senkinek nem kell magyarázni, miért fontos a padlásfödémek szigetelése. Az azonban nem feltétlen egyértelmű, hogy hogyan lehet, és mivel érdemes szigetelni. Létezik több jó megoldás is, nem irreleváns azonban, hogy mit akarunk szigetelni. Pontosabban fogalmazva, nagyon meghatározó a szigetelni kívánt födém anyaga. Páratechnikai szempontok szerint ugyanis nem hogy szigeteléshatékonyságot csökkentő, hanem egyenesen szerkezetkárosító hatása is lehet a rosszul kivitelezett szigetelésnek. Mivel manapság új technológiák hada vesz körül minket, nem árt, ha rendelkezünk némi alapinformációval. Kezdetnek érdemes megkülönböztetnünk egymástól a fa és a betonbázisú födémek et. A nyers födém felületi megjelenése nem mindig enged egyértelműen következtetni a teherhordó szerkezet anyagára. Egyszerű példa a kerámiahéjú, phorotherm födém. Égetett kerámiának néz ki, vakolni ugyanúgy kell, mint a téglafalat, de a teherhordásban a szerkezet vasbeton része a felelős. Hővezetés szempontjából is kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, mint az egyszerű vasbeton társai.
Hosszútávon tartós és gyors megoldást nyújtunk Gondoljunk bele, mi lenne ha létezne egy olyan csúcstechnológiás eljárás, amelynél a kivitelezés során alig vagy egyáltalán nem keletkezik hulladék, por és koszmentes, továbbá nem találkoznánk napokig a lakásunkon keresztül mászkáló munkásokkal! A szórt poliuretán hab szigetelés, a jelen szigetelése! Gyorsan kivitelezhető akár egy nap alatt! Egybefüggő, varrat és hőhídmentes, hang, víz és hőszigetelést alkot!
0, 2+ µSv/h: innen kezdve gyakorlatilag csak a salak van, valamint néha a gázszilikát Egy enyhébb födém salak sugárzása, Sződligeten Salak a parketta alatt Tatabányán 0, 22 – 0, 23 µSv/h: napi 20 óra ott tartózkodás esetén érvényes lakossági határérték (évi 1 mSv természetes forrásokon felüli egyenérték dózisból számolva) 0, 3+ µSv/h: további salakok, méréseim szerint kb. 1 µSv/h a teteje Bár nincs teljes konszenzus az ilyen dózisok egészségügyi hatását illetően, azaz aktívan kutatott témáról van szó, de a konzervatív, hivatalosan használt modell szerint minden, a háttérsugárzásnál jelentősen nagyobb dózis káros lehet. Az átlag fölötti értékeket produkáló salakok sok esetben a lakás levegőjének radon koncentrációját is megnövelik, ezért azzal is szükséges foglalkozni. Födém salak eltávolítás – szükséges, vagy felesleges? Az egyik "legkönnyebben" megoldható helyzet az, ha a padlás felőli födémen van a salak. De nem könnyű ez sem, mert pl. egy átlagos Kádár kocka alapterületű ingatlanban nagyságrendileg 10-30 tonna van belőle.
01. 1500 kg 3 nyaras ponty 2019. 18. 2000 kg 3 nyaras ponty Telepítésre kerül még: 50-55 db 8-10 kg. -s ponty, valamint 8-10 mázsa 1 nyaras ponty és 10-20 mázsa apró keszeg! Ezeknek a halaknak a telepítése (idő és mennyiség) lehalászástól függ. Horgászati tilalmi idő nincs. 2019. évi megvalósult telepítés 2019. 2020kg 2-4 kg közötti ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 2019. 17. 24 db 6, 3-13, 3 kg közötti ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 1500 kg 2-3 kg közötti ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 30. 1000 kg 1 nyaras (5-8 cm) ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 23. 3000 kg 2-5 kg közötti ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 1852 kg 2, 5-3, 5 kg-os ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 4478 kg 2-3 kg-os - 5 db 13, 3-15, 20 kg-os - 51 db 8-10 kg-os - 43 db 6-8 kg-os ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 2018. évi telepítési tervezet 2018. 02. - 05. hó 1000, 2000 kg. KSHE TELEPÍTÉSI IDŐPONTOK - kadarcsito.hu. 1-2 nyaras ponty Horgászati tilalmi idő nincs. 2018. május 14. 5000 kg 3 nyaras ponty Tilalmi idő: 2018. 14. 19. 14 óráig (horgászverseny miatt) 2018. szeptember 10.
Fajlagos tilalmi idő: május 02. -május 31. Darabszám korlátozással védett A vadponty egyéb elnevezései: nyurgaponty, nádiponty, nyurga, pathal, és pozsár A közönséges tőponty kifejlett példánya elérheti az 1, 2 méteres hosszúságot és a 40 kg-os tömeget. Őshonos halfaj Dévérkeszeg (Abramis brama) Testhossza 40-50 centiméter, de a 75 centimétert is elérheti. Őshonos hal Karikakeszeg (Blicca bjoerkna) Átlagos testhossza 20-30 centiméter. Őshonos hal Lapos keszeg (Abramis ballerus) Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) Kárász (Carassius carassius) Fajlagos tilalmi idő: március 01. – május 31. Természetes vizeken TILOS megtartásuk! Testhossza 15-25 centiméter, nagyon ritkán a 30 centiméter További magyar elnevezései a karics, a karesz, az aranykárász, a sárga kárász, és a cigánykárász. Őshonos hal Fajlagos tilalmi idő: május 02. – június 15. Fajlagos halfogási tilalmi idők 2016. március 1-jétől | Hírek | Fishing Time Horgászmagazin és Horgász Áruház. Darabszám korlátozással védett Egyéb nevei: doktorhal avagy cigányhal. A compó hosszúsága átlagosan 20-30, legfeljebb 70 centiméter (7, 5 kilogramm tömeggel).
Annak ellenére, hogy az utóbbi napokban lehűlt az időjárás, az akác már elkezdett virágozni, ami azt is jelzi, hogy eljött a harcsaszaporodás ideje. A levegő és a vizek felmelegedésével folytatódik a pontyfélék ívása is, nagyobb egyedekre akár a nádasokban is lehet számítani, hasonlóképpen a keszegek csapatai is feltűnhetnek a part menti növényes területeken. A Nébih javasolja a horgászoknak és a halászoknak, hogy mindig tájékozódjanak az egyes vízterületeken érvényben lévő, saját horgászrendről is, amely esetenként eltérhet az érvényben lévő jogszabályoktól. Sok vízterület – ahol az állomány elsősorban haltelepítésből származik – mentesül a pontytilalom alól, míg máshol a harcsatilalom a 100 cm-nél nagyobb egyedekre is vonatkozik. Jogosulatlan halászattal, horgászattal kapcsolatos, továbbá az Állami Halőri Szolgálat feladatvégzését érintő bejelentéseiket változatlanul az e-mail címen tehetik meg. A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti: a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékonykérgű fafajok is.
Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegõt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében fõleg úszós módszerrel eredményesen foghatók. Érzékeny az idõjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar elõtt, amikor hûvösebb lesz a levegõ, eredményesen horgászható. Frontmentes idõjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erõsebb az apadás. Megnõ az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg idõszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta elõtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késõ õsszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik. Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába, stb. ), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, stb. ), fõ- és öntözõ csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány.