Figyelt kérdés Kerestem a neten, de csak a felépítését találtam. Egy konkrét szónoki beszéd kellene. Valamiről beszédet kell írnom és jó lenne egy minta. köszönöm előre is! :) 1/2 anonim válasza: 2011. jan. 26. 16:11 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: Köszi első válaszoló! Szolnoki beszed mintak mav. Sokat segít majd! :) Jövőhétre kell írnom egy szónoki beszédet, legalább 2 oldalt. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A szónoki beszéd a nyilvánosság, a közönség számára a meggyőzés céljával előadott retorikai szöveg. A retorika kritériumai Kommunikációs funkciók - mint minden beszédben, a nyilvánosság előtt tartott szónoklatban, előadásban is fontos szerepük van a kommunikációs funkcióknak.
Ennek értelmében a retorika a megismerést szolgáló alkalmazott tudomány. A rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását. Mintabeszédek - Szónok Születik. A klasszikus retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is, kiegészülve a modern nyelvészeti, kommunikációelméleti, szociálpszichológiai stb. ismeretekkel. A retorika műfajait és beszédhelyzeteit, kommunikációs szituációit megváltoztatta a rádió és a televízió is, és az utóbbi időben az e-mail és az internet is: a közvetlen kommunikáció helyébe a közvetett vagy áttételes kommunikáció lépett. A rádió és a tévé számos, korábban írásos műfajt is retorizálva szólaltat meg, tehát kibővültek a retorikai (szóbeli) közlés műfajai is. Retorika a reklámokban: Mára a tömegközpontú meggyőzés technikája vált fontossá a reklámiparban.
Nem nyelvi jel, pl. ha a szónok megköszörüli a torkát. A téma megjelölése fontos, hogy a hallgatók a beszédet befogadják. Kapcsolódhatnak hozzá nevek, tények, adatok stb., olyan ismeretek tömör összefoglalása, amelyekre a beszédben a szónok többször hivatkozni fog. A téma megjelölése összefügg az elővázlattal, amiben előreutal a tárgyalás fő részeire, közli a beszéd tervét, előre jelzi a tagolást. A bevezetéssel szemben támasztott követelmények: 1. Témája a beszédhez kapcsolódjon; abból az ügyből nőjön ki, amelyről a beszédben szó lesz. 2. Tudásbázis ~ - G-Portál. Szerkezete arányos legyen, se túl sokat se nagyon keveset ne mondjon. 3. Stílusa legyen nyugodt, szerény, kerülje a szónok a fontoskodást, a dagályosságot, a fölényességet. [1] Rövid beszédek és egyszerű ügyek esetén el is maradhat a bevezetés, és a szónok rögtön a tényállás ismertetésével indít. A bevezetés fajtái: A bevezetés tartalma, formája és terjedelme a téma természetétől és a hallgatóságtól függ, ebből következően megkülönböztetjük két fő típusát, a közvetlen és a közvetett bevezetést.
Bizonyítás (Argumentatio) [ szerkesztés] A bizonyítás a tétel indoklása, magyarázata. Cáfolás (Refutatio) [ szerkesztés] A cáfolás a másik oldal véleményének a tagadása, kritika, aminek célja az igazságkeresés. Cáfolni négyféle ellenvetéssel lehet, vagy magából a bizonyítékból, enthümémából, vagy hasonlóból, vagy az ellenkezőjéből, vagy a már hozott ítéletekből. Befejezés (Peroratio) [ szerkesztés] Szerkezetét tekintve a bevezetés tükörképe vagy annak emelt szintű megismétlése, célja pedig az emlékezet felfrissítése és az érzelmek befolyásolása. Egy befejezés erőteljességét a bizonyítás, sőt a teljes beszéd alapossága adja meg. Az indulatkeltés mellett a befejezésnek végig kell haladnia a beszéd főbb pontjain úgy, hogy a bizonyítást nyert, elfogadottnak vélt nézeteket kiemeljük benne. A befejezés jellegét az értelmi és érzelmi jegyek aránya határozza meg. Szónoki beszéd minták. Ennek alapján lehet: Összefoglaló befejezés (recapitulatio), amely elősorolja a beszédben előforduló dolgokat. Érzelemfelkeltő befejezés (affectus), amelyben az érzelmek megindításával a magunk oldalára állítjuk vagy az ellenkező véleményen lévő ellen hangoljuk a hallgatóságot.
A beszédet azonban mi írjuk. A beszéd felépítése 1. Bevezetés: leginkább az érzelmekre kell, hogy hasson. - megszólítás, köszöntés – itt a szónok a saját személyét lehetőleg a hallgatóság alá rendeli - a jóindulat felkeltése a szónok iránt pl. személyes élmény felidézése, a szónok a saját lelkiállapotára utal - érdeklődés felkeltése pl. Szolnoki beszed mintak elado. kérdéssel, késleltetéssel 2. Tárgyalás - tényállás: tételmondat - az érvelés különböző módszerei következnek, (ez kísértetiesen hasonlít az érettségire megírandó érvelő szövegre) - az ellentétes érv cáfolata - felsorolás, érvek sorakoztatása megfelelő sorrendben · színes, változatos kifejezések · tekintélyre, többségre hivatkozás - jó, ha különböző típusú érvek hangoznak el · irányított kérdés -> csak egy válasz van rá (manipulatív eszköz) - megerősítés - végkövetkeztetés 3. Befejezés: (értelmi és) ismét nagyrészt érzelmi - összegzés: emlékeztetünk az elmondottakra, kiemelve a lényeget - lezárás: érzelmekre ható, lehetőleg. Gyakran van benne pátosz, emelkedettség A beszéd elhangzása - beszédtempó, a hangerő - szemkontaktus, a tekintet hordozása Három Kossuth-beszéd
Az ajánlólevél – az epistola familiarishoz hasonlóan – a levél-műfajt már tudós irodalmi publicisztikává, sőt nem egy esetben irodalomtörténeti tanulmánnyá tágította.
"Halottról vagy jót vagy semmit. " Az emlékezők hümmögnek, hogy hát igen, mindenki tudja, milyen ember volt a megboldogult, de hát ne bolygassuk, mégiscsak ókori bölcsek mondták, ők meg csak tudják, hiszen attól ókori bölcsek. De tényleg mondtak ilyet a rómaiak és a görögök? Akkor hogyan születhettek meg a császáréletrajzok Suetoniustól vagy Plutarkhosz Párhuzamos életrajzai? Vagy a történetírásra nem vonatkozik, csak a családtörténetben számítana követendő erkölcsi útmutatásnak? Valójában a bölcsességként idézett mondat hiába ókori, mégsem egészen az. Az eredetét Khilónhoz vezetik vissza, aki i. Halottról jót vagy igazat – így kommentelj egy halálhírt - Dívány. e. 600 körül mondta volna, ami olyan régen volt, hogy még Spárta sem volt katonaállam. Hogy a hét spártai bölcs egyike tényleg mondta-e, hogy " τὸν τεθνηκóτα μὴ κακολογεῖν" ( tòn tethnekóta mè kakologeîn) és ha mondta, mit is értett alatta, csak sejthető: írásos nyoma az idézetnek csak úgy 900 évvel későbbről van. Az i. sz. 3. században élt Diogenész Laertiosz vette elő a mondatot A filozófiában jeleskedők élete és nézetei című munkában, amely ma is pótolhatatlan forrás az ókori filozófusokról.
Nem sugallok semmit, mindenki azt hisz, amit akar. Még nem láttam a dokumentumfilmet, nem is fogom lehet, ha végigolvasod amit írtam, akkor azzal arra céloztam, mindenki azt hisz, amit akar. Vagy volt molesztálás, vagy nem, úgy is vannak olyanok, akik vagy elfogultan hisznek az egyik oldalnak, vagy épp a másik oldalnak. Én szeretem néhány számát Jacksonnak, de emberileg hogy milyen volt? Azt ki tudná megmondani ténylegesen? "Ez az öt emberes dolog meg nagyon retardált. " Ezt a blog készítő írta, én csak példaként hoztam fel. Halottról jót vagy semmit. (#2) t72killer Én nem ölök meg senkit Nézd meg a dokumentumfilmet, abból elvileg kiderül, miért nem vallottak ellene előbb. Ismétlem, én még nem láttam, de lehet nem is fogom. Van élő elkövető, akit felelősségre lehet vonni? '93-ban volt.
Ez a cikk több mint 3 éves. Andy Vajna halála kapcsán Nagyjából mindig ugyanazokat a köröket futjuk le, amikor egy megosztó közéleti személyiség távozik az élők sorából. Van, aki kárörvend és engesztelhetetlennek mutatkozik az illető iránti haragjában. Van, aki megsértődik ezen a kegyeletsértésen. És persze van, aki türelmesen elmagyarázza, miért van rendben egyik vagy másik, esetleg mindkét viselkedés. Ez az írás a harmadik csoportba fog tartozni. Halottról jót vagy summit.com. Nem véletlen, hogy sokak szerint ízléstelen, erkölcsileg helytelen egy halálhírre felfüggeszteni korábbi ellenszenvüket vagy legalább annak nyilvános kifejezését. A halálra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint ami sokkal nagyobb nálunk és hozzá képest eltörpülnek a mindennapok apró-cseprő (de akár a véresen komolynak tekintett) véleménykülönbségei, ellenszenvei. A halál és a halálfélelem egyformának mutat bennünket, s ezért sokan szeretik ezt a pillanatot fenntartani a mindannyiunk közötti alapvető közösség kifejezése számára, ahelyett, hogy a mindennapok acsarkodását tovább folytatnánk.