A Mátyás-korban karrierjüket kezdő főurak és a felső papság körében ugyanakkor éppen a század legvégén, és a 16. század első évtizedeiben jelenik meg az itáliai stílus. Reneszánsz épületek magyarországon. Kisebb, helyi központok alakulnak ki, például Bakócz Tamás révén Esztergomban, Szatmári György révén Pécsett, vagy a Báthoryak révén Nyírbátorban. A reneszánsz stílusjelenségek forrása azonban ekkor már nem csak közvetlenül itáliai, mint a Bakócz-kápolna esetében, és nem is feltétlenül a budai udvar közvetítésével kell számolnunk. A felvidéki városok építkezésében megjelenő reneszánsz motívumok, mint a bártfai városházán például, már a Közép-Európában általánosan terjedő reneszánsz stílus visszahatásaként jelentkeznek. A Magyarország-szerte elterjedő stílust elsősorban a faragványok képviselik: a tabernákulumok és síremlékek nagy száma azt mutatja, hogy a Jagelló-korra, a gótika folyamatos továbbélése mellett, egyfajta művészeti köznyelv kialakulásáról beszélhetünk a reneszánsszal kapcsolatban. A későgótikus építészet legmodernebb technikai megoldásai viszont szintén a Jagelló-kori magyarországi művészet részét képezik.
Zsigmond európai jelenlétével jól párhuzamba állítható a magyarországi művészet sokrétegű stílusigazodása. Az 1410-es években félkészen földbe került, úgynevezett budavári szoborlelet anyaga bécsi (Großlombingi mester) és burgundiai hatásokat, illetve műhelyek jelenlétét mutatja. A garamszentbenedeki bencés templom kiemelkedő kvalitású főoltárképe, Kolozsvári Tamás műve, elsősorban az 1400 körüli lágy stílusprágai festészetének hatását mutatja. A siklósi Ágoston-rendi templomszentélyének nemrég restaurált, nagyszabású freskóciklusa pedig északitáliai kapcsolatokat mutat. Ide tartozik még az is, hogy a Zsigmond halála és Hunyadi Mátyás trónra lépése között eltelt húsz év sem múlt el nyomtalanul. Magyarországi reneszánsz építészet | Bagyinszki Zoltán fotográfus. A század legnagyobb szabású várkastélya, a Vajdahunyadvár a közép-európai későgótikus világi építészet egyik meghatározó emléke, Suki Benedek kelyhe pedig a korszak ötvösművészetének kiemelkedő alkotása. Zsigmond korában ugyanakkor az itáliai udvari kultúra hatásával is számolni lehet, és ennek oka részben az, hogy Zsigmond maga személyesen is megismerkedhetett ezekkel az udvarokkal.
Gótika és reneszánsz Magyarországon a 15. században A 15. század magyarországi művészetét két uralkodó alapján szokás korszakolni. Ez a megnevezés, tehát a század első harmadát jelölő, és a 14. század végét is magába foglaló Zsigmond-kor, illetve a század második felét jelölő Mátyás-kor mutatja, hogy a művészeti jelenségek elválaszthatatlanok az uralkodói környezettől. A magyarországi művészettörténetben ez az elnevezési mód a barokk kezdetéig általános, hiszen ugyanígy beszélünk Árpád-kori és Anjou-kori művészetről is, vagy a reneszánsz esetében a Jagelló-korról. E történeti kormeghatározásnak az az előnye, hogy tisztán kronológiai jellegű, és nem hord magában stílusmegjelölést. Ez azért is fontos, mert elsősorban a század második felében jellegzetesen két stílus párhuzamos együttélését tapasztaljuk, a gótikáét és a reneszánszét. Ennek jegyében beszélünk Mátyás-kori reneszánsz művészetről, amely elsősorban az udvari környezetben, itáliai mintára létrejött reneszánsz műveket foglalja magában, de emellett, elsősorban a városok művészetére vonatkozóan inkább, későgótikát szokás mondani.
Napok óta mindenki a Nagy László-verset szavaló Rambón röhög, pedig a "vágd össze a híres sztárt a magyar szinkronhangjával és röhögj! "-videók évek óta hódítanak a neten. A Rambo-Gáti Oszkár mix készítője, a 28 éves animációs filmes, Boldizsár Péter például már 2009-ben is gyártott ilyen videót. Csak azt akkor még nem osztotta meg senki a Facebookon és a Tumblr-en, így egy szűk, műértő-szinkronmániás réteg poénja maradt. Megkeresésünkre Boldizsár Péter így emlékezett vissza a kezdeti időkre: Egy egyetemi feladat volt még a MOME-n, valamilyen alkotásnak az újraértelmezését kellett elkészíteni. Top 10: összenőtt szinkronhangok. Mivel én animáció szakos voltam, közelebb állnak hozzám a filmek. Így jött ez az ölet, aztán rátaláltam a Benedek Elek-féle Csodaszarvasra, amit Sinkó László mesélt el. A verselő Rambót három nap alatt majdnem 300 ezren nézték meg a Youtube-on. Sokan máris folytatást követelnek, így az alkotónak most már sokkal magasabb elvárásoknak kell megfelelnie. Természetesen előkerültek a fanyalgók is, akik szerint ez egyáltalán nem vicces, még lehetett volna mindenféle vágóprogramokkal dolgozni a szájmozgás-szöveg összhangon.
Ismét egy olyan film, ami nálunk a fantasztikus szinkron miatt válhatott örökzölddé, olyan klasszikussá, ami előtt bármikor képesek vagyunk leragadni, ha épp játssza a tévé. Talán már meg sem lepődünk, hogy ennek is Schéry András írta a magyar szövegét, a szinkront Hazai György rendezte. Helyei László (Wilder) és Márton András (Pryor) párosa remekül működik, önfeledten bolondozzák végig az egész filmet. (ISzDb adatlap) "– Árulja el, doktor úr: a testgyakorlás melyik vállfaját tartja a legjobb hatásúnak az időskori szexualitásra? – Ööö... Hogy melyiket? Hát, van olyan paciensem, aki sétálni szeret, van, aki biciklizni. De ami biztos siker... ami garantáltan... kielégítő, az tulajdonképpen a dugás. Tudják: tudú, tudú, tudú. Tudú. Nekem is ez a kedvencem. Egyszer reggel, egyszer késő este. Punta, punta. " "– Most pedig, kolléga úr, kérem, engedje el magát. Lazítson el, és mondja ki a leges-legelső dolgot, ami most épp az eszébe jut. – Pina! – Fantasztikus, a páciens meggyógyult! " "– Mondd, miért muszáj úgy tenned, mintha olvasnál, amikor vak vagy, mint a denevér?
Nagy Feró mint Ford Fairlane merész és meglepő választás, pláne, hogy a zenész kifejezetten amatőr módon szinkronizál, és fahangon beszél, viszont fene tudja, miért, de épp ettől működik a karakter. A briliáns magyar szöveget ismét csak Schéry András írta, a szinkront Vajda István rendezte. A szinkronhangok közül érdemes kiemelni Balázs Pétert, aki Ed O'Neillt szólaltatja meg – a színészhez a nálunk valamivel később bemutatott Rém rendes családdal hozzánőtt Csuja Imre hangja, de a Ford Fairlane bajuszos rendőrtisztjéhez tökéletesen passzol Balázs Péteré. (ISzDb adatlap) "– Elnézést... Meg tudnák mondani, hogy jutunk el a Kínai Mozihoz? – Menj vissza Michiganbe, seggfej. – Mi Wisconsinból jöttünk... – Aha, én meg az apám farkából. Na, tűnés. " "Zuzuval társalogni olyan volt, mint sajtreszelővel rejszolni. Enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas. " " – De hisz ez Ford Fairlane! – Nagymenő! – Miszter rakendroll detektív! Még egy kávéscsésze fülét se találja meg. – Ti kik vagytok? Fasz és Szopó, ugye?