Aki Márton-napján libát nem eszik, az egész évben éhezik. Szent Márton napja a paraszti év végét jelentette, s egyben az egyházi év kezdetét is jelölte. Szent Márton király névünnepével minden esztendőben az Égi Király születésének előhírnöke volt, így régen innen számították az Advent idejét. Mártonnal a "bent" ideje érkezett el: a böjté, a csöndé, a várakozásé. Szent Márton készítette elő az embert az átváltozásra, az újra. Mert ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. Gyakran Mártonkor hull le az első hó, hogy a már kizöldellt őszi búzavetésre, a határban "didergő meztelen Krisztusra" varázsolja Márton fehér hóköpenyét, amely nemcsak a vetésnek adta téli védelmét, hanem "betakarta" a hites ember lelkét is. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat.
A katonaélet azonban nem keményítette meg a lelkét, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a legenda szerint, egy novemberi napon, amikor egy földön kuporgó koldusba botlott, Márton kettéhasította a köpenyét és a felét a didergő nincstelenre terítette. Aznap éjszaka megjelent neki Jézus a koldus alakjában és megváltoztatta Márton életét, aki ezután kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett, majd kolostort alapított. Szent Mártont a középkor egyik közkedvelt szentje volt – csak Szűz Mária előzte meg népszerűségben -, aki a koldusok, katonák, ló- és lúdtartók, szőlősgazdák, kádárok felett őrködött, de akkor is gyakorta segítségül hívták, ha gyermekbetegség ütötte fel a fejét valamelyik családban. Szent Mártonnak és a ludak Szent Márton és a ludak kapcsolatát szintén a hozzá fűződő történetek egyikéből eredeztethetjük. A legenda szerint ugyanis a férfi a libaólba bújt el, nehogy püspökké válasszák, ám a szárnyasok gágogása elárulta, így kénytelen volt meghajolni a nép akarata előtt.
November már igencsak az év végi időszakot jelzi, ilyenkor egyre hűvösebb az idő, egyre jobban esnek a nehezebb, kiadósabb ételek, mint például egy jó kis libapecsenye és szívesen olvasgatunk a hangulatvilágítás fényénél érdekes történeteket. Én is hoztam most egyet, amely a Márton-napról szól. November 11-e Márton-nap, amelyről nekem személy szerint egy ropogós libacomb jut eszembe párolt lilakáposztával és krumplival. Rémlik valami Szent Mártonról is, meg egy köpenyről, koldusról, de néhány népszokás és babona is felvillan az emlékeimben – talán a sokáig vidéken élő nagymamámnak köszönhetően és édesanyámnak, aki a mai napig figyelmeztet, hogy ezen a napon ne felejtsünk el libát enni. Lássuk hát, mit érdemes tudni az ünnepről. Szent Márton története Szent Márton Pannóniában született a negyedik században, ám Itáliában nevelkedett, ahol az apja a római császárt szolgálta tribunusként. Mártonnak már akkor sem volt kedve a katonáskodáshoz, meg is próbált elszökni a feladat elől és egy templomban menedékre lelni, ám amikor a császár rendelete miatt a veteránok fiainak hadba kellett vonulniuk, ő is a harctéren találta magát.
Biztosak vagyunk benne, hogy Márton nap hallatán sokaknak eszébe jut a nagy lakmározás, a libacomb párolt lilakáposztával mellé pedig egy ízletes bor. Igen ám, de tudja-e mindenki, hogy honnan is indult a hagyomány, mit is ünneplünk november 11-én? A legenda szerint Szent Márton – pontosan nem tudni, hogy 316-ban, vagy 317-ben – a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savariában (mai nevén Szombathelyen) egy jómódú, pogány családban született. A legenda szerint a kis Márton, szülei akaratának ellenére fiatal korában megkeresztelkedett, misszionáriusként pedig élete folyamán több nemes cselekedetet is véghez vitt, melyekért később püspökké akarták avatni. A régi római monda alapján Márton ezt nem akarta, ezért bebújt a ludak óljába, hogy az érte küldöttek ne találják meg, de sajnos a ludak hangos gágogása és zavarodottsága leleplezte a bujkálót. A küldöttek megtalálták Mártont és akarata ellenére 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé avatták. Életét további csodák és jó tettek vezérelték, melyekről már akkor legendák és történetek keringtek.
I. Leplét bár váltva öltse, vesse: Az én világom nincs már messze. Az én világom el fog jönni: Hajnaltalan csodás világ lesz, Az éj sohsem fog elköszönni... Egére nem lesz csillag hintve, Én leszek minden gyöngye, kincse, Én leszek célja, üdve, átka És mégis ez lesz legjobb, legszebb: Minden világoknak világa... Akkor már nem lesz semmi multam, Feltámadok, bár el se multam, Reménykedem, bár mit se várok, Elzúghatnak mögöttem békén A többi napderüs világok... Nem törtetek célra, titokra, Nem lesz szükségem asszonyokra, Nem keresem, aki megértett, Én leszek a szent különélet, A hazug fények megvetője, A nagy sötétség, szent sötétség Tapadó, bárgyú szeretője. Köröttem nem lesz semmi kétség, Csak nagy sötétség, szent sötétség..... éjszakában állva, fázva Várlak, szerelmetes világom, Minden világoknak világa... II.... Fény ad színt a darabka kőnek, Fény ad színt minden agyvelőnek. A fény teremtett, fény teremt Fejet zsibbasztó végtelent S egyetlen egy kis, balga órát, Amelyben nyíló tubarózsák Vad illatába olvadunk... A fénytől élünk s fény vagyunk....., temető!
Az új köztársasági elnök megválasztása csütörtök reggel kezdődött. A kormánypártok, a Fidesz és a KDNP képviselői Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert jelölték a posztra. Az ellenzéki frakciók Róna Péter közgazdászt. Rövid hír: Orbán Viktor köztársasági elnököt választott | Azonnali. Novák Katalin 137 szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség. A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett. Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Novák Katalin korábban egyértelművé tette, hogy a jövőben is a… Szabó Tímea kipakolt Az ellenzéki képviselő kenyeret, étolajat, hagymát, száraztésztát pakolt ki asztalára csütörtökön napirend előtt, az Országgyűlésben. Megválasztotta köztársasági elnökké Novák Katalint az Országgyűlés A korábban a családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A szavazás eredménye A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki… Novák Katalint nagy napja – megválasztotta az Országgyűlés államfőnek! Novák Katalint választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, ő követi Áder Jánost az államfői székben májustól. A csütörtöki ülésen a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et öt érvénytelen voks mellett. Novák Katalin megbízatása öt évre szól. Novák Katalin: Elnökként is a békesség embere akarok lenni A békesség embere akar lenni köztársasági elnökként Novák Katalin, aki szerint a magyarok békét akarnak.
A Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Hosszútávfutó és bokszol is. Keresztény hitét református közösségben gyakorolja. Megválasztása előtt az új államfő köszönetet mondott Orbán Viktornak, hogy nyolc évig részt vehetett a kormányzati munkában, elmondása szerint ajándéknak tekintette, hogy a feladata a családok segítése volt. Ígéretet tett, hogy megválasztása esetén nem az alkotmányosság lebontásán, hanem védelmben fog őrködni. Csák Gergely