De minimis támogatás (csekély összegű támogatás) amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá. [1] A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak a 717/2014/EU bizottsági rendelet, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak pedig az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható de minimis támogatás, az egyéb tevékenységet folytató vállalkozások pedig az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartoznak. A szó eredete [ szerkesztés] A de minimis – latin kifejezés, jelentése: csekély mértékű, jelentéktelen. Jellemzői [ szerkesztés] Egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.
Erről az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetén nyilatkoztatni kell a kedvezményezettet az alábbi "de minimis nyilatkozat" hivatkozás alatt elérhető nyilatkozat segítségével. A 717/2014/EU és az 1408/2013/EU rendeletek alkalmazása esetén pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell fordulnia a támogatónak az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 37/2011. (III. 22. ) Korm. rendelet 11. és 11/A. §-ai alapján a fennálló de minimis keret meghatározásához. Amennyiben az adott vállalkozás még nem rendelkezik MVH-regisztrációval, ezt a vállalkozásnak kell kezdeményeznie. 4. A negyedik lépés a támogatástartalom (bruttó támogatási egyenérték) meghatározása a módszertan alapján, és annak ellenőrzése, hogy az előző lépésben a vonatkozó rendelet alapján meghatározott de minimis keretbe belefér-e a támogatástartalom, figyelemmel a támogatáshalmozódási szabályokra is (lásd a részletes tájékoztatókat).
Számos olyan helyről tudni, melyhez valamilyen vallásos vonatkozású legenda, illetve csodatétel története fűződik. Ilyen hely Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelye is, mely az észak-magyarországi régióban található, Mátraverebély határában. A katolikus zarándokhely és búcsújáróhely a Szent László-forrás szomszédságában terül el, a Mátra északi oldalán, egy völgy torkolatában. Emblematikus látnivalója a Szentkút Nagyboldogasszony-templom, illetve a hatalmas, mesterséges barlangfülke. A helyet a ferences szerzetesek rendháza és gyóntatóudvaruk is gazdagítja. Mátraverebély szentkút története. Szűz Mária csodatétele Mátraverebély-Szentkút nevéhez Szűz Mária csodatételét köthetjük, melyet 1714-ben jegyeztek le. A történet szerint egy néma fiú és apja haladtak át a területen, és a fiú, mert megszomjazott, lemaradt apja mögött, hogy vizet keressen. Ekkor jelent meg előtte Szűz Mária, aki egy lópatkó formájú mélyedésre mutatott. Amikor a fiú a mélyedésre tekintett, látta, hogy abból víz fakadt, és ivott belőle. Ezzel azonban a Szűzanya nemcsak szomját segítette oltani, de meg is gyógyította őt a némaságból.
P. Zadravecz István: Mátraverebély-Szentkút (Ferencesek Rendháza, 1934) - A kegyhely története/ A kegyhely ájtatosságai/ A kegyhely énekei Kiadó: Ferencesek Rendháza Kiadás helye: Szentkút Kiadás éve: 1934 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 258 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomatta Kapisztrán Nyomda, Vác. Fekete-fehér képekkel illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Régi közmondás: "Fuldokló a szalmaszálba is kapaszkodik". Nem szalmaszálat, hanem biztos fundamentumot kínál a mai rogyadozó, fuldokló emberiségnek a Szentkút. Molnár Antal előadása Mátraverebély-Szentkúton - Történettudományi Intézet. "Aki szomjúhozik, jöjjön Hozzám... Tovább Tartalom Előszó 3 A kegyhely története Bevezetés 11 Szent László 13 Búcsújárás a XII. -XIV. században 28 Mátraverebély-Szentkút 41 Szent László ugratása. Forrásai. Lópatanyomok a kősziklán 52 Virágzás után pusztulás 77 Sötét gyász után derengés 81 Ismét pártoló kezekben I. 101 Ismét pártoló kezekben II.
A legenda szerint az ellenség bekerítette őket, a katonákat pedig rettentő szomjúság gyötörte. A király egyedül indult el felderíteni a környéket. Szög nevű lovával átugratott egy szakadékon, és amikor leért, lova patkónyomából víz fakadt, majd bárdjával megérintette a sziklát, és ott is víz tört fel. A néphagyomány szerint Szent László lovának patkónyomai ma is ott vannak a hasadék szikláiban. És valóban, számos helyen látni kerekded mélyedéseket. Hogy ezek hogyan keletkeztek valójában, arra a Kövek mesélnek blog oldalán kaptam magyarázatot: "…a "patkónyomok" nem mások, mint a szurdok aljában folydogáló időszakos vízfolyás által létrehozott ún. áramlási kagylók. Ezeket a patak által szállított üledékek koptató hatása hozza létre. " 11 / 32 Élet a sziklákon Fotó: Pálvölgyi Krisztina Ahogy a fenti blog is írja, hogy mik a legendabeli patkónyomok, az nem is olyan egyértelmű, a szakirodalmak nem minden esetben a meder alján levő mélyedéseket tartják a "patkónyomoknak", hanem a szurdok falában fellelhető egyéb bemélyedéseket.