Bárdos Lajos zeneszerző, zenetanár rendszeres vendége volt a solymári kórusnak, a hangversenyeken is gyakran megjelent. A solymári Férfikórus Bárdos Lajos 85. születésnapján egy ünnepi hangversennyel lepte meg a magyar kórusirodalom kiemelkedő személyiségét. A tehetséges gén… Kempelen Tünde művészeti vezetőt az idei XXXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek programsorozat bemutatásakor kérdeztük meg a Kempelen Farkas hoz fűződő rokoni szálról is. Az ír származásra rákérdezve Kempelen Tünde elmosolyodott és a következőket mondta: "…az ír származás az talán egy kicsit erős. Kempelen Farkasnak én is leszármazottja vagyok, ahogy ezt a nevet viselők mind. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Kempelen Farkas: csak némi kenyér és a lelki béke?. Nem túl sokan vannak. Egyenes ági leszármazottja vagyok én is. Azt, hogy Kempelen Farkas ír származású volt-e… hát nem tudjuk, hogy ez csak legenda, vagy valóság. A családban többen próbálkoztak utánajárni ennek, de valakinek kint kellene élnie Írországban, és minden plébániát, minden anyakönyvet végig-végig böngészni… lehet, hogy valamire rá lehetne jönni, ki tudja már.
2019. március 1. péntek - 08:40 Kempelen Farkas feltaláló életét és művét mutatja be a legújabb kiállítás a kassai Szlovák Műszaki Múzeumban. A pozsonyi születésű polihisztor Mária Terézia egyik kedvenc embere volt. TASR-HÍR A kiállítás, amelyen a feltaláló híres találmányainak modelljeit – többek között a sakkozó Törököt, a gőzturbinát és a beszélőgépet – mutatják be, a 'Kempelen Farkas – A pozsonyi Da Vinci' nevet viseli. "Kempelen története olyan különleges és lenyűgöző, hogy úgy döntöttem, megosztom a világgal. Elkészíttettem azoknak a találmányoknak a modelljét, amelyekről fennmaradt valamilyen kép vagy dokumentáció. A Török – Wikipédia. A kiállítással azt szerettem volna bemutatni, hogy a híre ellenére Kempelen nem egy sarlatán, hanem egy nemzetközi jelentőségű felvilágosodott személyiség volt" – mondta Andrej Groll, a kiállítás tervezője és a Kempelenopolis Polgári Társulás munkatársa. A Sakkozó Török megalkotása óta, amelyet Kempelen Mária Terézia szórakoztatására készített Pozsonyban, már 250 év telt el.
A kiállítás június 30-ig tart. Ján Melich, a múzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Fő utcai múzeumban minden szombaton és vasárnap csoportos tárlatvezetést is kínálnak alap- és középiskolás csoportoknak, valamint a nyilvánosságnak. "A kassai sakk-klubbal együttműködve pedig minden hónap utolsó vasárnapján, délután három órakor szimultán sakkbajnokságot rendezünk a nyilvánosság számára" – mondta Melich. A Kempelenről szóló kiállítás tavaly a Pozsonyi Közlekedési Múzeumban volt megtekinthető. A kassai kiállítás egy plusz elemet is tartalmaz, méghozzá a feltaláló híres könyvének, Az emberi beszéd mechanizmusának az első, 1791-es francia kiadását. (tasr)
Kempelen Tünde zenei küldetése Kempelen Tünde a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett, ahol 1965-ben szerzett középiskolai énektanári és karvezetői diplomát. Tanárai, mentorai között szerepelt Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos, dr. Ujfalussy József és Gárdonyi Zoltán is. 1974-től a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház igazgatója és a művelődési ház kórusainak művészeti vezetője. 1986-tól vezeti a "Bárdos Lajos Zenei Hetek" országos és nemzetközi kórusfórum- és fesztiválsorozatot. 1994-ben elnyerte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Népművelődésért-díját. 1977. május 22-én indította el a "Solymári Zenei Hetek" hangversenysorozatot, melynek keretén belül – minden hétvégén különböző zenei hangversenyen színteréül szolgált a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház nagyterme. A rendezvényeken a különféle kórusok és zenekarok mellett felsorakoztak ismert művészek és karmesterek is. 1986-ban volt az utolsó solymári rendezvény, majd azt követően Budapesten folytatódott a sorozat, "Bárdos Lajos Zenei Hetek " címmel.
Borús Demeter alias Ladko ellen a nyomozás tovább folytatódik, miközben ő szökni próbál a börtönből. Jäger kilétéről már tud, hiszen olvasott róla az újságban. Jäger úr számára is világossá válik, hogy a sorozatos rablások elkövetője nem azonos Ladkóval. A dunai hajós végül eljut a Fekete-tengerig, és visszaszerzi a bolgár hazafiak összegyűjtött pénzét, ékszereit, és megvásárolja az ellenállás fegyvereit. Magyar tévéfilm, 1974 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Markos Miklós Operatőr: Lakatos Iván Rendezte: Markos Miklós Szereplők: Agárdy Gábor (Dragos Károly / Karl Jäger) Bujtor István (Ivan Striga) Horváth Sándor (Dimitriev) Koncz Gábor (Borús Demeter / Szergej Ladko) Madaras József (Titscha) Menszátor Magdolna (Natasa Ladko) Kállai Ferenc (Róna Lázár) Koltai Róbert (Petyka) Latinovits Zoltán (Monseniur Boris)
7/10 A dunai hajós teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.
2. rész 2/1. Borús úr, alias Ladko megnyeri a sigmaringeni horgászversenyt. A győzelmet arra használja fel, hogy a bolgár hazafiaknak gyűjtött pénzt és fegyvereket megszerezze függetlenségi harcuhoz. Fogadásból ezért vállalja, hogy a Dunán végigevez a Fekete-tengerig úgy, hogy csak azon él meg útközben, amit a horgászással szerez. Az osztrák-magyar monarchia rendőre, Jäger úr mellészegődik, mert gyanús neki, s nem is alaptalanul...