beruházásról. Mártha Imre © Youtube / ATV / Egyenes Beszéd A "Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Jani! " megszólítás után, a volt MVM-vezér szinte azonnal a tárgyra tér, azt hangsúlyozza, hogy ő semmilyen módon nem kíván közreműködni a projektben, az a célja, hogy "egy őszinte, kozmetikázás nélküli technokrata összefoglalót" adjon, "olyat, amilyet nem biztos, hogy manapság így tömörítve, kendőzetlenül" a miniszter elé tárnának. Majd pontokba szedve felsorolja, hogy szerinte melyek a beruházással kapcsolatos legégetőbb problémák: 1. A magyar–orosz szerződések A paksi hitelszerződés magyar oldalról fércmunka, silány, nem a magyar érdekeket tartja szem előtt, ami az engedélyeztetésnél is megbosszulja majd magát – áll Mártha levelében. A volt MVM–vezér úgy fogalmaz, a miniszter irodájában "jelenleg lévő szerződéskupac egy orosz diktátum lett", és Süli János csapata vért izzad, hogy "vállalhatóan manőverezzen a szerződéses keretek között, de egyre jobban látszik, hogy lehetetlen, így a projekt jogi, műszaki értelemben összeomlik".
Csakhogy amint arra a feljelentésben a politikus rámutatott, a szóban forgó vállalkozásnak hatalmas vagyona van. Sajtóinformációk szerint a cég legutóbbi mérlegadatai szerint a forgóeszközök összértéke nyolcszázmillió forint volt, de az ingatlanbirodalom valódi értéke ennek az összegnek nyilvánvalóan a sokszorosa – jegyzi meg a Nemzeti Nyomozó Irodának címzett beadványában Budai Gyula. A képviselő azt a körülményt is aggályosnak tartja, hogy a vételi jogot garantáló szerződés szerint az üzletrészért a megjelölt vételárnál többet a jogász akkor sem kérhet Mártha Imrétől, ha a cég eredményesen gazdálkodna, s emiatt értéke gyarapodna. Emellett a feljelentés szerint az is felveti a bűncselekmény megalapozott gyanúját, hogy a Lázár Houses nevű cégben a jogász mellett Mártha Imre testvérei és édesanyja is megtalálhatók, mint tulajdonosok. Budai Gyula megítélése szerint az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság érdemben nem működik, tevékenysége csupán az ingatlanvagyon titokban tartása.
Az ismeretlen elkövető ellen tett feljelentésben Budai Gyula először összegezte mindazt, amit az ügyről eddig tudni lehet. Eszerint Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója 2016. március 1-jén írt alá egy vételi jogot garantáló szerződést. Az irat arra adott lehetőséget Mártha Imrének, hogy a következő öt esztendőben megvásárolhassa a szerződés másik szereplőjétől (aki a sajtóhírek szerint egy jogász) a Lázár Houses nevű kft. 26 százalékos üzletrészét. A felek meghatározták az üzletrész vételárát is, mégpedig nem egészen 1, 7 millió forintban. Csakhogy amint arra a feljelentésben a politikus rámutatott, a szóban forgó vállalkozásnak hatalmas vagyona van. Sajtóinformációk szerint a cég legutóbbi mérlegadatai szerint a forgóeszközök összértéke nyolcszázmillió forint volt, de az ingatlanbirodalom valódi értéke ennek az összegnek nyilvánvalóan a sokszorosa – jegyzi meg a Nemzeti Nyomozó Irodának címzett beadványában Budai Gyula. A képviselő azt a körülményt is aggályosnak tartja, hogy a vételi jogot garantáló szerződés szerint az üzletrészért a megjelölt vételárnál többet a jogász akkor sem kérhet Mártha Imrétől, ha a cég eredményesen gazdálkodna, s emiatt értéke gyarapodna.
A következő hívásaikat már a titkárnő sem vette fel. Innentől kezdve mintha a telefont sem akarták volna felvenni. Ezt követően már idegen telefonszámról sem lehet elérni az irodát. A szerződést azért kötötték, hogy elrejtsék a vagyont Nemrég klasszikus stróman-szerződést juttattak el a Metropol szerkesztőségébe. A dokumentum arra bizonyíték, hogy milyen módszerekkel rejtik el a vagyonukat a baloldali közszereplők, köztük a Gyurcsány-fiókának gúnyolt Mártha Imre, aki a DK elnök miniszterelnöksége alatt jutott először magas vezető pozíciókhoz, például a Magyar Villamos Műveknél. Az amerikai milliárdosok életét élő Mártha Imrét leleplező szerződést egyértelműen azért kötötték, hogy a Gyurcsány-fióka elrejthesse sokmilliárdos ingatlanvagyonát, méghozzá abban a cégben, amelynek többi tulajdonosa a közeli hozzátartozója, vagyis jó eséllyel ők is csupán strómanok. Mártha bármikor olcsón visszaveheti a céget a strómantól A Metropol azt írja, a szerződés szerint a Lázár Houses-ban 26 százalék részesedést tulajdonoló dr. ügyvéd öt évre, egy meghatározott – nevetségesen alacsony – összegért opciós vételi jogot biztosít erre a tulajdonrészre Mártha Imrének, aki potom 1 690 000 forintért bármikor megvásárolhatja azt.
Lehetnek még a háttérben különböző előnyök, úgy is írhatnám, hogy a szekrényből kidőlő nem várt csontvázak... Szóval, Edinának is volt hét gondtalan hónapja, amikor többet engedhetett meg magának, mint egy átlagos, saját korabeli fiatal lány... Persze, nyilván, nem ez vezérelte őt ebben a kapcsolatban... Hanem a valódi érzések tárháza, melyből csak úgy ömlöttek ki a szívet melengető szavak, tettek, gesztusok... Hogy most mi lesz? A 'Barátok közt' szereplője meglepő kijelentést tett: élvezi az egyedüllétet, nagy sétákra, múzeumi látogatásokra és egy kis festészetre vágyik... Mindezt társaság nélkül... Természetesen, azon se lepődjünk meg nagyon, ha mindezek ellenére, néhány héten vagy hónapon belül egy újabb (dúsgazdag? ) férfi oldalán tűnik majd fel egy-két party-n... Hiszen az ördög nem alszik, a szerelem vak, de egy vájárral mégsem hozhatja össze Ámor nyila az ország egyik legcsinosabb szingli hölgyeményét... Ui. : A mellékelt képen látható hölgynek semmi köze a pár szakításához...
2021 áprilisában a magyar adatvédelmi hatóság (NAIH) kiadott egy állásfoglalást (NAIH-3903-1-2021). Eszerint kezelhetők a védettségre vonatkozó munkavállalói személyes adatok, azonban ez csak egyfajta ajánlás. A felelősség a munkáltatóé, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen azért, hogy jogszerű legyen az adatkezelés. Fontos tudni, hogy kizárólag a munka törvénykönyvének hatálya alatt foglalkoztatottak esetében alkalmazandók az adatvédelmi hatóság áprilisban megjelent irányelvei. A munkáltató szigorú feltételek mellett kezelhet személyes adatot, így a munkavállaló koronavírus elleni védettségét igazoló dokumentumot is. Védettségi igazolvány - Adózóna.hu. a védettségi igazolvány bemutatásának kötelezettségét belső eljárásrenddel, utasítással elő is írhatja. (Ebben az esetben nem spórolható meg a munkáltatói intézkedés kiadása és eljuttatása a kollégáknak. ) A munkáltatónak jogos érdeke merülhet fel a védettségi igazolvány kapcsán, de jogos érdekét úgynevezett érdekmérlegelési teszttel köteles alátámasztani (pl. munkaegészségügyi, munkavédelmi és munkabiztonsági kockázatok).
Tartalomhoz ugrás Védettségi igazolvány kockázatértékelés A Covid-19 védettségi igazolással kapcsolatos munkavédelmi- és adatvédelmi szabályok A NAIH tájékoztatója szerint a munkáltató csak kockázatelemzést követően és csak bizonyos munkakörökben kérheti a védettség igazolását. Ha a munkáltató kezeli a védettségi adatot, akkor köteles annak megfelelő intézkedéseket bevezetni. A munkavállaló védettségi igazolását a munkáltató csak bizonyos, tehát kizárólag munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési céllal kérheti. Ráadásul kockázatelemzést is kell végeznie arra vonatkozóan, hogy ez a munkakörre tekintettel szükséges és arányos intézkedés-e. Védettségi igazolvány: tanácstalan munkáltatók. A felmérést munkakörönként vagy foglalkoztatotti személyi körönként kell elvégezni, a kockázatértékelést munkabiztonsági szaktevékenység (tehát csak szakember végezheti). Az adatkezelés jogalapja kapcsán a NAIH felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség ténye, azaz akár a koronavírus betegségből történő felgyógyulás, akár az oltottság ténye egészségügyi adatnak minősül, amely a GDPR szerint különleges személyes adat.
Ez a védett munkavállaló, a többi munkavállaló, illetve a munkavállalóval potenciálisan kapcsolatba kerülő harmadik személyek (ügyfelek) életének és egészségének védelmét, illetve ehhez kapcsolódóan a munkáltató kötelezettségeinek történő megfelelést szolgálja. Védettségi igazolvány kockázatértékelés - Somorácz Balázs. Mindezek mellett a munkáltató ezen adatkezelése járványügyi érdeket – mint jelentős közérdeket – is szolgál Az észszerűség határán belül a munkáltató különbséget tehet védett és nem védett munkavállaló között, például munkaszervezési céllal, ha ez a kockázatelemzés alapján szükséges és arányos intézkedésnek minősül, de a megkülönböztetés diszkriminatív nem lehet (pl. fizetésemelés a védett munkavállalók részére). A védettségi igazolás alapján az adatok érvényességének ellenőrzése munkáltatói feladat (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) Mindezek alapján tehát a munkáltató – hatályos jogszabályi keretek között – kizárólag az applikáció, valamint a védettségi igazolvány, mint közokirat Korm. rendeletben meghatározott adatait kezelheti, a koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen.
Üdvözli a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ Kiemelt figyelmet fordítunk kulturális közösségeinek támogatására, a velük való szoros együttműködésre. Tekintsék meg partnereinket Intézményeink A Nagyatádi Kulturális és Sport Központ egy integrált intézmény, melyhez 2012. óta a következő intézményegységek tartoznak. Válogassanak eseményeink közül! Információ Magyar Költészet Napja Nagyatádon Ebben az esztendőben is megemlékezünk a Magyar Költészet Napjáról. Ezúttal a József Attila sétány adja helyszínünket az ünnepséghez. Magyar Költészet Napja2022. április 11. hétfő, 18 óraJózsef Attila sétány Műsorunkban közreműködik a NaF! gyelj Kórus, illetve a Bővebben... … Színház Mágnás Miska Nagyatádon Következő színházi előadásunk a méltán híres Mágnás Miska lesz. A kétfelvonásos operettet a Pesti Művészszínház hozza el a Nagyatádi Kulturális Központ színpadára május 20-án. Mágnás MiskaNagyatádi Kulturális Központ2022. május 20. péntek 19 óraJegyár: 3. 800 Forint Bővebben... … Közösségi esemény Március 15-i ünnepség Nagyatádon Nagyatád Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és kedves családját az 1848-49-es FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC tiszteletére rendezett VÁROSI ÜNNEPSÉGRE, amelyre 2022. március 15-én 10 órakor Kossuth Lajos szobránál kerül sor.
Ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó szándékosan vagy gondatlanságból a rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság az adatkezelő és az adatfeldolgozó, a tanúsító, valamint az ellenőrző szervezet esetében legfeljebb tízmillió euró összegű közigazgatási bírság, vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 százalékát kitevő összeg lehet, ám a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni. Van ennél súlyosabb büntetés is: az adatkezelés elveinek, az érintettek jogainak megsértése, személyes adatok harmadik országbeli címzettnek vagy nemzetközi szervezetnek való továbbítása stb. esetén akár húszmillió eurós közigazgatási bírsággal is lehet számolni, de az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 százalékát kitevő összeg is lehet a büntetés mértéke. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek "Testre szabott" gyógyulás Tegnap, 16:04 Olvasási idő: 7 perc