A nézeteltérés erőszakba fordult, amikor Graham hívei mésszel teli zsákokat dobáltak a tiltakozók közé a tetőről. A személyét övező vita dacára Sylvester Graham többek, köztük Ralph Waldo Emerson számára is a "teljes kiőrlésű kenyér prófétája" volt. Egy, a róla elnevezett lisztből készült termék pedig még a 21. században is létezik. De mielőtt az első Graham-keksz kikerült volna a sütőből, Sylvester Graham 1851-ben, 55 évesen elhunyt. Kritikusai ezt bizonyítéknak tekintették arra, hogy az általa kitalált étrend nem működött, mások ellenben azt állították, Graham halála előtt húst evett. A Graham-liszt ennek ellenére népszerű maradt, a grahamiták tovább hirdették étrendjének előnyeit, és Dr. John Harvey Kellogg is a Graham-diéta ihletésére találta fel a granolát és a kukoricapelyhet. Az első Graham-keksz 1900-ban jelent meg, fél évszázaddal Graham halála után, és a keksz hamarosan nagy tételben gyártott tömegcikké vált. 1931-ben a National Biscuit Company (Nemzeti Keksz Vállalat) csavart egyet a Graham-keksz receptjén, és cukrot adott a durva lisztőrleményhez.
De mielőtt a kekszre gyerekek milliói olvasztottak volna mályvacukrot és csokoládét a tábortűz fölött, egy szent étrend része volt, amely a bűntől távol, Istenhez pedig közel tartotta az embereket. Graham 1794. július 5-én született a Connecticut állambeli Suffieldben, így felnövése Amerika iparosodásának idejére esett. A városokban élők száma növekedett, és új meg új gyárak ontották a megélhetésükhöz szükséges kenyeret. Graham édesapja még a fiú csecsemőkorában elhunyt, így a gyereket rokonai nevelték fel vallásos szellemben. Már fiatalon érdekelni kezdte az alkoholos italok fogyasztása ellen küzdő mértékletességi mozgalom is. Miután 1826-ban felszentelték, legelső szószékről elmondott beszédében két alapvető gonoszra vezette vissza Amerika romlását: a szexre és a falánkságra. Hogy a testi vágyakat lelohassza, Graham olyan étrendet javasolt, amely nélkülözte az ízesítést, a húst és a fűszereket, amelyek Graham szerint bűnös gondolatokat ébresztettek az emberekben. Graham kiemelten kritizálta a kenyeret, amelyet a morális hanyatlás középpontjában látott: szerinte régen az amerikaiak otthon sütött, teljes kiőrlésű kenyeret ettek, napjaiban pedig rákaptak a gyárakban készült, "hitvány" fehér kenyérre.
Zserbó muffin Banános rizsmuffin A muffin alapból is egy megúszós süti, de ez a verzió különösen gyorsan elkészül. Pillanatok alatt megvan, és ha cukormentesen készíted, még a gyerekeknek is egészséges nasi lesz belőle. Banános rizsmuffin (Fotó: Street Kitchen) Banános proteinmuffin Ez a muffin akkor is a barátod, ha már nagy felkészülésben vagy a nyári strandolásra, és belevágtál a diétába. Verhetetlen light nasi, mivel teljes kiőrlésű liszttel, proteinnel és banánnal készül. Ha tetszett a toplista, csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon! Még több muffin: 3 szuperfinom muffin egy videóban TOP 5 sós muffin, ha nem édes sütire vágysz
Az élelmiszer-biztonsági szabályozások előtti korban Graham gyanakvása nem volt teljesen alaptalan: a pékek gyakran kiegészítették a lisztet krétaporral vagy agyaggal. Az efféle kenyerek vásárlása helyett Graham megalkotta saját teljes kiőrlésű lisztjét, amit ma Graham-lisztként ismerünk, és követőit is arra biztatta, hogy ebből a nehéz, durvára őrölt lisztből süssenek kenyeret. De ez csupán a kezdete volt bizarr táplálkozási tanácsainak. A Graham-diéta megszületése Mivel Graham úgy gondolta, Amerika morális válságának középpontjában bizonyos ételek állnak, azt javasolta követőinek, hogy egyenek teljes kiőrlésű gabonát, zöldségeket és gyümölcsöket, kerüljék ellenben a húst és mindenféle fűszert. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a hús, az alkohol, de még a fűszeres ételek is szentségtelen módon serkentik a testet. Az úgynevezett Graham-diéta azonban nem pusztán a "serkentő" hatású ételek elkerüléséről szólt. Követői naponta csak kétszer étkeztek, és akkor is szigorúan beosztott adagok kerültek a tányérokra.
Nem tud? Esetleg nem akar!!!! Fel kéne világosítani arról, hogy mit tesz a testével. Én magamtól azt szoktam kérdezni, hogy ha így és így bánok a testemmel, akkor megérdemlem e hogy egészségesnek születtem... lehet durva, de akkor is! Ezek igazán nem nagy áldozatok az egészségünkért! Köszi! Érdekelne, bár túlságosan költséges étrendet biztosan nem tudunk tartani sajnos. Gastroyal-os férfi diétával egyszer rohamtempóban fogyott, csak azt sem bírtuk fizetni, és aztán törvényszerűen felugrott a leadott kilók duplája. Na, ez az, amit soha nem tud betartani: a 3 óránkénti étkezés. Ezért is hízott el, mert évek óta nem evett 8-10 órán át, majd aztán pótolta a lemaradást a háromszorosával. Én egyébként azt mondom neki, hogy egyen naponta legalább 3x keveset, ne zsírosat, ne cukrosat, ne fehér kenyeret, mozogjon, igyon sokat, és nincs szükség számolgatásra. Tudom, hogy a tökéletes alakhoz igen, de ő egyelőre az egészségmegtartásért küzd. (Még nem beteg, de egyértelmű, hogy ekkora túlsúly nem maradhat büntetlenül. )
Sylvester Graham számára nyilvánvaló volt, hogy Amerika letért az erény útjáról. A presbiteriánus lelkész úgy vélte, az erkölcsi hanyatlás egy szentségtelen étkezési szokás eredménye, és szigorú étrendet állított össze, hogy kigyógyítsa a társadalmat a kórból. A bűnös, gyári étel Az 1830-as évek időszaka a vallási átalakulás kora volt az Egyesült Államokban. A Második Nagy Ébredésként ismert periódus a mormonizmus megjelenését és az evangéliumi kereszténység (nem összetévesztendő az evangélikus egyházzal) robbanásszerű elterjedését hozta. Az amerikaiak csapatostul gyűltek a hitszónokok prédikációit hallgatni, amelyek a nemzet morális romlásának okát az alkohol és a dohányzás terjedésében látták. Ebben a közegben nyilvánította ki Sylvester Graham, hogy az amerikaiak étrendje is hozzájárult ahhoz a bizonyos romláshoz, és hogy az egészséges étkezés erkölcsi szilárdsághoz is segít. Graham számára ez az alkohol, a hús és a feldolgozott élelmiszer feladását jelentette. A lelkész egyúttal saját találmányát, a durvára őrölt búzalisztet is népszerűsítette, amely később a róla elnevezett Graham-keksz alapjául is szolgált.
Sütiket használunk Weboldalunk cookie-kat ("sütiket") használ, hogy a biztonságos böngészés biztosítása mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az "Elfogadom" gomb megnyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. Az Adatvédelmi Tájékoztató -ban találsz további tudnivalókat a cookie-król.
Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5. – Budapest 1996. február 15. ) biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke. A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon: Rendezés Cím szerint Újdonság Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő 40% Hűségpont: Szerves kémia Kiadás éve: 1969 Antikvár könyv 1 500 Ft 900 Ft Kosárba 50% Magyar Tudomány 1984/6. Kiadás éve: 1986 450 Ft akár 60% Biológiai lexikon 4. (S-Z) Kiadás éve: 1978 Antikvár könyvek 400 Ft-tól akár 50% Biológiai lexikon 2. (G-L) Antikvár könyvek 500 Ft-tól Enzimek, molekulák, életjelenségek Kiadás éve: 1966 Biológiai lexikon 3. (M-R) Kiadás éve: 1977 Kiadás éve: 1967 Előjegyzés Kiadás éve: 1982 Biológiai lexikon (Kiegészítő az 1-4. kötethez) Kiadás éve: 1987 Biokémia Biológiai lexikon 1. (A-F) Kiadás éve: 1965 Általános és szervtelen kémia Kiadás éve: 1961 Általános szervetlen és analitikai kémia Kiadás éve: 1952 Kiadás éve: 1975 Kiadás éve: 1950 Kiadás éve: 1951 Találatok száma: 20 db
Leglényegesebb intézkedései a tudományos munkát illető szellemi koncepciói voltak. Az intézet alapítása előtti öt év során valamennyi végzős biológus évfolyam legjobbjainak ösztöndíjakat biztosított azzal a reménnyel, hogy majd később a szegedi biológiai intézet dolgozói legyenek. Straub szerezte meg az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Alapjától azt a másfél millió dollárt, amely modern műszerállomány kialakítását tette lehetővé és támogatást biztosított a fiatal kutatók külföldi tanulmányútjaihoz. Straub F. Brunó szellemiséget hozott magával – összegezte előadásában. – Ez a szellemiség sok mindent jelent. Jelenti elsősorban az érték és a teljesítmény megkövetelését és feltétlen tiszteletét. Jelenti a szorgalom, az eredeti és önálló gondolkodás megbecsülését akkor is, ha azt a másik ember mutatja fel. Jelenti a vélemények és nézetek demokráciáját, azt, hogy a tudományos igazság nem attól függ, ki mondja, jelenti annak tudatát, hogy a tudomány értéke önmagában van, a megismerésben. Jelenti a jelen magyar közélet korrupt világában kivételesnek számító tisztább kezűséget.
Straub F. Brunó, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapítójának bronz mellszobrát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban avatták fel. " Rieger Tibor Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását Ormos Pál, az MTA rendes tagja, Szabó Gábor és Dudits Dénes akadémikusok és Botka László leplezte le. " "Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5. – Budapest 1996. február 15. ) biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke. 1937-től tanított a Szegedi Egyetemen, a II. világháború után, 1945-ben, 31 évesen az egyetem Biokémia Tanszékének egyetemi tanára lett. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. " Források:
Források: