Nem irigyli sporttársait Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, akit születésnapja kapcsán köszöntött fel Balog Tamás, a Kossuth Rádió műsorvezetője a Kívánságkosárban. Az adásból kiderült, hogy mélyen együttérez azokkal az olimpikonokkal, akik jelenleg Tokióban bizonyítanak a versenypályákon. Idén ünnepelte 40. születésnapját Kovács Ágnes olimpiai bajnok, kétszeres világ- és hétszeres Európa-bajnok, világkupa győztes, örökös magyar bajnok úszó. A kerek évforduló kapcsán a Kossuth Rádió népszerű műsorában, a Kívánságkosár ban köszöntötték az egykori élsportolót. Élete legszebb pillanatai jutottak eszébe Kovács Áginak, amikor Balog Tamás műsorvezető arra kérte, meséljen arról, hogyan élte meg annak idején, mikor kiderült, hogy ő is részt vehet az ötkarikás játékokon. Három alkalommal jutott ki, de a 2000-es, Sydney-ben rendezett olimpián 200 méter mell versenyszámban megkapta azt az elismerést, amiért annyit dolgozott: aranyérmes lett. Mint mond t a, ekkor katartikus érzelmeket élt át, a Himnusz közben el is sírta magát.
Egyébként Ági boldognak, kiegyensúlyozottnak tűnik, sokat dolgozik ugyan, de nagyon szereti a munkáját, és a gyermeknevelés tölti még ki a mindennapjait. Kovács Ágnes válás úszó titokban esküvő Blikk extra olimpiai bajnokok
18:58 Gyertyát gyújtottak a pozsonyi orosz nagykövetség előtt. 18:49 Komoly károkat okozott.
Az építőmunkások sztrájkjával kezdődtek, de egy nappal később már a kommunista kormány elleni több tízezres felkeléssé nőtték ki magukat a megmozdulások hatvan évvel ezelőtt Kelet-Berlinben. A felkelést a szovjetek erővel, tankokkal verték le, de öröksége megmaradt. Az 1953-as keletnémet felkelésről hétfőn két hétig tartó, időszakos plakátkiállítás nyílt a Terror Háza Múzeum előtt. Az 1950-es évek elején a keletnémet vezetés nagyszabású államosításokba kezdett, a munkafeltételek pedig egyre nehezebbek lettek a gyárakban és üzemekben. A kommunista párt az erőltetett nehézipari fejlesztések költségeinek előteremtéséhez meg akarta emelni a gyári munkások kötelező óraszámát is. Június 16-án néhány száz építőmunkás sztrájkot hirdetett és az utcára vonult. A Sztálin sugárúton a Minisztériumok Házához érkező tömeg az intézkedések visszavonását követelte. Kelet bellini felkelés . A tiltakozások csakhamar széleskörű kormányellenes megmozdulásokba csaptak át, amihez több ezren csatlakoztak. A tüntetések vezetői sztrájkra szólítottak, a kommunista kormány lemondását és szabad választások kiírását követelték.
Az életszínvonal romlott, állandósult a háborús időkre jellemző jegyrendszer, a pártos és egyoldalú sajtó kiskorúként kezelte az embereket. A rettegett titkosrendőrség, a Stasi elfojtott minden bíráló hangot, börtönbe kerültek a "szabotőrök" és a "klerikális reakció" hívei. A menekülésre azonban nyílt egy kiskapu: a kettéosztott Berlinben sokan szöktek át Nyugatra, ami néhány év után komoly munkaerőhiánnyal fenyegetett. A válságjelek dacára a tömegektől teljesen elszakadt vezetés 1952 júliusában az állampárt, Német Szocialista Egységpárt kongresszusán a "fejlődés" gyorsítását hirdette meg. Kelet bellini felkeles spa. Sztálin 1953 márciusában bekövetkezett halála utáni szovjet belpolitikai enyhülés nem terjedt ki azonnal a szovjet megszállási övezetre, így dönthetett a keletnémet vezetés 1953 májusában a munkanorma emeléséről is. A munkásokra elviselhetetlen terheket rakó, óriási felzúdulást kiváltó intézkedés már a szovjet vezetés rosszallását is kiváltotta, így a keletnémet pártvezetőket - ahogy tették ezt a magyarokkal is - június elején Moszkvába rendelték és azonnali irányváltásra utasították őket.
A kelet-berlini szovjet beavatkozás precedenst teremtett az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz katonai leverése előtt is. "Az 1953. június 17-i népfelkelés az NDK bukását jelentette, mert kiderült, hogy a rendszert csak erőszakkal és elnyomással lehet fenntartani" – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a 60. Kelet bellini felkeles il. évfordulón rendezett ünnepségen. Szerinte az akkor alig négy éve létezett NDK politikailag már a végét járta.