Részletes leírás Molnár Attila Károly (1961) eszmetörténész. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Molnár Tamás Kutatóintézet és a Századvég Kiadó vezetője. A "történelem vége" utáni korunkban milyen a politika és milyen a konzervatív politika? Más lett-e a szocializmus nevű kísérlet bukása után, és ha igen, miben rejlik az eltérés? Nemcsak a környezettel kapcsolatosan, hanem a liberális demokráciával szemben is megfogalmazható a fenntarthatóság problémája. A demográfiai gondok és a jólét, a tömeges bevándorlás, az egyéni választási szabadság és az ambíciók egyre korlátlanabb megvalósításának ígérete nem gyengíti-e alapvetően a liberális demokrácia politikai intézményeit? Az elmúlt két évtized kulturális változásai és a ma woke-nak nevezett gondolkodás uralkodóvá válása nem számolja-e fel pont azt a felelős, tudása és/vagy vagyona miatt maga ura szabad állampolgárt, akire hivatkozva folytatja "felszabadító" nyomulását? Lehetséges-e és kívánatos-e annak a régi reménynek a megvalósítása, hogy az embert felszabadítsák az emberi létezésből, az embertársaival való együttéléséből fakadó folytonos csalódottság, kielégületlenség, keserűség, a világ és önmaga haragos elutasítása alól?
Kapcsolat 1083 Budapest, Ludovika tér 1, 012-014. Telefon: +36 (1) 432-9000/ 29-435. FACEBOOK Munkatársak Kutatóintézet-vezető Dr. Molnár Attila Károly CSc, tudományos főmunkatárs Iroda: 1083 Budapest, Ludovika tér 1, 013. Telefon: +36 (1) 432-9000/ 29-435 Email: Publikációk Asszisztens Busa Zsuzsanna Iroda: 1083 Budapest, Ludovika tér 1, 013. Kutatók Dr. Csapody Miklós PhD, tudományos munkatárs Iroda: 1083 Budapest, Ludovika tér 1, 014. Telefon: +36(1)432-9000/20-867 Dr. Hőnich Henrik Telefon: +36 (1) 432-9000/ 20-871 Dr. Lajtai László Dr. Nagy Ágoston Dr. Novák Attila PhD, tudományos főmunkatárs Dr. Pap Milán Dr. Pető Zoltán Telefon: +36 (1) 432-9000/ 20-867 Publikációk
2016. 06. 30. NAPLEMENTE Molnár Attila Károly fotókiállításának megnyitója a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben Megnyitó: 2016. június 30. Megtekinthető: 2016. szeptember 2-ig A fotókiállítást megnyitotta: Bóka B. László várostörténész A kiállítás célja, hogy a művészet eszközein keresztül járuljon hozzá a Balassagyarmati Fegyház és Börtön fogvatartottjai kulturális érdeklődésének kielégítéséhez, erősítse a szemlélők kognitív befogadással kapcsolatos készségeit, gyarapítsa a fogvatartottak vizualitás által szerzett pozitív élményeit. A kiállítás 2016. június 30-tól szeptember 2-ig látogatható. Olykor nem is azt vesszük észre, mi a dolgok eredete, sőt nem is magukat a dolgokat, hanem az eredményt, a világban történő változást. A lenyugvó Nap sugarai bejutnak a szobába, végigpásztázzák a tárgyakat, miközben folyton változó formákat rajzolnak a falakra. E fali árnyak megörökítésére néha csak percek, máskor csupán másodpercek állnak a fotós rendelkezésére. Az árnyak formái mindenkinek mást üzenhetnek, azonban minden forma elgondolkodtató.
Természetesen minden válogatás önkényes valamennyire, azonban e szövegrészletek mindenképpen a legismertebbek és legfontosabbak közé tartoznak.
Mi lehet az oka annak, hogy a világ legjobban élő népei frusztráltak? (Helen Pluckrose – James Lindsay: Cynical Theories, How Activist Scholarship Made Everything about Race, Gender, and Identity - and Why This Harms Everybody, Pitchstone Publishing, Durham, 2020. ) Az elmúlt évtized látványos újdonsága a nyugati demokráciában az elit retorikájába beépülő, mainstreammé... T. S. Eliot a modernista angol költészet meghatározó alakja, ugyanakkor a modernitást nagyon nem szerette. Az átokföldje (The Waste Land), Az üresek (The Hollow Men) leírásában a modernitás úgy néz ki, ahogyan azt a Mad Max filmekben látjuk. Részlet Bruegel... Ben Cobley, The Tribe. The Liberal-Left and the System of Diversity. Imprint Academic, 2018. A kötet a mai mainstream politika és művelői, a törzs leírására vállalkozik. Az Egyesült Királyság kapcsán egy új kifejezést vezet be a ma Nyugaton uralkodó leírására:... Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat.
A regisztráció például kötelező ahhoz, hogy belépőkártyát lehessen kérni az Európai Parlamentbe. A regisztrált érdekképviselők csak online kérhetnek ilyen hozzáférést. Milyen civil szervezetek vanna k a p. Ezenkívül csak regisztrált érdekképviselők hívhatók meg felszólalóként a bizottságok nyilvános meghallgatásaira, valamint az európai parlamenti képviselők közös munkacsoportjai és nem hivatalos csoportosulásai tevékenységeiben való részvételre. A kiegészítő intézkedések biztosítják, hogy a regisztrálók könnyen feliratkozhassanak a bizottsági ügyekről szóló tájékoztató értesítésekre, rendezvények társszervezői lehessenek és védnökséget kérhessenek az elnöktől. A kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás a politikai nyilatkozattal együtt meghatározza, hogy mely érdekképviseleti vagy lobbitevékenységekről lehet szó, és hogy a regisztrálóknak milyen típusú információkat kell benyújtaniuk, továbbá rendelkezik a regisztrálók magatartási kódexéről, valamint a regisztrált szervezetekkel kapcsolatos figyelmeztetésekre és panasztételre vonatkozó eljárásról.
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében. Milyen civil szervezetek vanna k a 7. Az Európai Bizottság idén először készít ún. jogállamisági jelentést, minden európai uniós tagállamot lefedve. A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság figyelembe veszi majd a tagállamoktól kapott információkat. Emellett tavasszal konzultációt kezdeményeztek, amelynek keretében civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák oszthatták meg álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. Nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire.
Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közös átláthatósági nyilvántartással rendelkezik, amely bizonyítja elkötelezettségét a nyitottság és az átláthatóság mellett. Az átláthatósági nyilvántartás megkönnyíti a polgárok számára, hogy információkat szerezzenek az uniós intézményeknél folytatott érdekképviseleti tevékenységekről, valamint az összes regisztrált fél statisztikai adatairól. Megjelent a civil szervezetek friss jogállamisági jelentése - Transparency International Magyarország. Minden érdekképviselőt felkérnek arra, hogy önként regisztráljon, ha olyan tevékenységeket folytat, amelyek célja az uniós intézmények szakpolitikái kidolgozásának, végrehajtásának és döntéshozatalának befolyásolása. Ugyanakkor minden intézmény rendelkezik szabályokkal a keret megerősítésére azáltal, hogy a nyilvántartásba vételt bizonyos érdekképviseleti tevékenységek végzésének előfeltételévé teszi. Emellett minden regisztrálónak be kell tartania a nyilvántartottak magatartási kódexét. Ezen az oldalon megtekintheti az egyes intézmények vonatkozó szabályait és egyéb átláthatósági intézkedéseit.
Általában a magyarországi civil szervezetekről szakirodalmat a Kiadványok rovatban lehet találni. A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen készít felméréseket a hazai civil szektorról. Rövid összefoglaló kiadványuk, A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2017 letölthető a honlapjukról. A Civil alapokhoz kapcsolódó kérdések a Gyakori kérdések rovatban tekinthetőek meg. Vonatkozó jogszabályok: - Az Alaptörvény - 2013. Tv. 3:1. §. -3:87.. és 3:378. § - 3:404. § - 2011. Mi a civil szervezet? – Adó1százalék.com. évi CLXXV. - 2011. évi CXXXI. Tv. ------------------------------------- Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk! frissítve: 2020. 11. 09.
A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe: civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák is megoszthatják álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. A tavalyi évhez hasonlóan nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Lobbicsoportok és átláthatóság. Beadványunk azt mutatja, hogy 2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon mind a négy vizsgált területen, többek között az alábbiak miatt: A bírói önigazgatással kapcsolatos rendszerszintű problémák továbbra is veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Az új kúriai elnök megválasztása veszélyezteti a bírák szervezeten belüli függetlenségét. A magyar bírósági rendszerbe kódolva van, hogy a bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben, tartva attól, hogy amiatt hátrány éri őket.