Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Ugrás a navigációhoz Kilépés a tartalomba Keresés a következőre: Termékek Balta a fejbe Folytassa, Ciceró! Harisnyás Pippi Holnap Tali Időfutár Legyetek jók, ha tudtok Naptárlányok Rumini Tündér Lala Tündér Míra Utánképzés Valahol Európában Emlék Termékek Balta a fejbe Folytassa, Ciceró! Harisnyás Pippi Holnap Tali Időfutár Legyetek jók, ha tudtok Naptárlányok Rumini Tündér Lala Tündér Míra Utánképzés Valahol Európában Emlék 0 Ft 0 termék Kezdőlap / "csoki" címkével rendelkező termékek Mind a(z) 2 találat megjelenítve Rumini – Szerencsi tejcsokoládé 150 Ft Tovább Tündér Míra – Szerencsi tejcsokoládé 150 Ft Tovább Mind a(z) 2 találat megjelenítve Termékkategóriák Balta a fejbe Emlék Folytassa, Ciceró! BOON - Szerencsés szerencsi csoki. Harisnyás Pippi Holnap Tali Időfutár Legyetek jók, ha tudtok Naptárlányok Rumini Tündér Lala Tündér Míra Utánképzés Valahol Európában Webshop menü A fiókom Pénztár Kosár Általános szerződési feltételek Adatkezelési nyilatkozat Termékcímkék balta a fejbe baseball sapka bor bögre cd csat csoki emlék füzet harisnyás pippi holnap tali hátizsák hűtőmágnes Időfutár kancsó karlánc kitűző kulacs kártyajáték könyv könyvjelző lekvártartó matrica méz méztartó müzlis tál naptárlányok póló rumini suncity tornazsák társasjáték Tündér Lala tündér míra utánképzés valahol európában vászontáska
Az 1848-as forradalom ünnepe – Március 15. 1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. 1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. Index - Kultúr - Sétáljunk a forradalomban, vagy vigyünk haza egy darab történelmet. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én indította el aláírásgyűjtő mozgalmát a pozsonyi diétán, mégpedig Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Ez a javaslat többek között a közteherviselést, politikai jogegyenlőséget, népképviseletet és független kormányt követelt. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. A terv szerint ekkor akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő tizenkét pontot is, amelyet Irinyi József öntött formába.
A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott. A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegyűlő értelmiségi körnek, mely a kedvezőtlen időjárás ellenére eredménnyel szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult a tüntetés sikeréhez). Március 15 forradalom röviden. A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi rendi országgyűlésre is, döntő győzelemre segítve a reformok pártján állókat. V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős ministeriumot (kormányt).
Inkább azt kell látnunk, hogy nagyon is türelmesek voltak vele kapcsolatban, és nagyon is tekintetbe vették a költői tevékenységét, személyiségét és történelmi teljesítményét, ami a márciusi forradalomban öltött testet. Ami a halálát illeti, már 170 éve tart a legenda, hogy nem is halt meg, hanem az oroszok fogolyként elvitték, Szibériába került, ott megnősült, de az is lehet, hogy átoperálták nővé – mivel találtak egy női csontvázat, amit Kiszely István Petőfiként azonosított be. Egyelőre semmi olyan bizonyíték nincs, ami akár Petőfi Sándornak, akár egyetlen egy magyar hadifogolynak az orosz földre történő kihurcolását alátámasztaná. Volt egy kölcsönös kiadatási egyezmény az osztrákok és az oroszok között. Index - Kultúr - Petőfi Sándor a csigára bevert egy-két tojást, túrós tésztát. Ezt az egyezményt a jelen ismereteink szerint mind a két fél betartotta, még olyan esetben is, amikor nem lett volna kötelező. Példának okáért, az oroszok elvittek magukkal egy Szydlowski nevű lengyel honvédtisztet, volt császári tisztet, aki azt mondta magáról, hogy orosz alattvaló, mert valahol Orosz-Lengyelországban született.
Az 1780-as években egyébként II. József laktanyának építtette az épületet, aztán börtön lett belőle, egészen 1897-es lebontásáig. Most Palóczi Antal csodás palotája található a helyén.
Az ifjak a szakadó esőben az egyetemre vonultak, először az orvosi karra, majd a mérnökök és jogászok következtek. Ezután a szaporodó tömegnek a Landerer-Heckenast nyomdában cenzúrázatlanul kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Délután háromkor majd tízezer ember jelenlétében a Nemzeti Múzeum előtti népgyűlésen bizottságot választottak, hogy az a városi tanáccsal elfogadtassa a 12 pontot. A városi tanács azt a tömeg nyomására elfogadta, majd megválasztották a közbátorsági bizottmányt, melybe Petőfi, Vasvári, Irinyi József, Klauzál Gábor és Nyáry Pál mellett jobbára a városi tanács tagjai, köztük Rottenbiller Lipót, kerültek be. A húszezresre dagadó tömeg ezután a helytartótanácshoz vonult (amely "reszketni méltóztatott"). A tömeg és vezetői elfogadtatták a 12 pontot, eltöröltették a cenzúrát, és kiszabadította börtönéből Táncsics Mihályt, akit Népkönyv című munkájáért börtönöztek be 1847-ben. (Táncsics Mihály ennek a napnak az emlékére változtatta meg a nevét Stancsicsról. 15 vers március 15-ére, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. ) Győzött a forradalom Éjjel ülésezett Rottenbiller Lipót alpolgármester elnöklete alatt a Pest városi Rendre Ügyelő Választmány, s kiáltványban közölte a nap eseményeit.
Landererék óriási szerepet játszottak a hazai nyomtatott sajtó életében több, mint 150 éven át, a legkiemelkedőbb mégis az volt, amikor náluk nyomtatták ki Petőfi költeményét, a Nemzeti Dalt és a 12 Pontot, amelyben megfogalmazták elvárásaikat például a nemzeti bank alapítására és a cenzúra eltörlésére vonatkozóan. A nyomda épülete – amit Pollack Mihály tervezett – még mindig áll (a cím: Kossuth Lajos utca 3. ), közvetlenül az Alcantarai Szent Péter templom mellett, ami a Ferenciek terének egyik ékköve. Nemzeti Múzeum A forradalom kezdete idején a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum Pest egyik legszebb, legújabb klasszicista épülete volt. A múzeum január 24-én nyitotta meg kapuit 1848-ban, és csupán néhány hónap elteltével a forradalom jelképes helyszínévé vált. Az udvarán összegyűlt több, mint 10 000 ember előtt olvasta fel Petőfi a Nemzeti Dalt. Március 15 forradalom képek. A vers komoly üzenete által felhergelt tömeg a szabadság, egyenlőség és testvériség fontosságáért egyesítette erőit. Napjainkban a múzeum értékes gyűjteményeknek, kiállításoknak ad helyet, ám a mai napig a magyar szabadságharc jelképe, és egyik legemblematikusabb helyszíne.
Összegyűjtöttük nektek a legszebb márciusi 15-i verseket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Közéjük több videót is ékeltünk, ha inkább hallgatnád a költeményket. Juhász Gyula: Március idusára Vannak napok, melyek nem szállnak el, De az idők végéig megmaradnak, Mint csillagok ragyognak boldogan S fényt szórnak minden születő tavasznak. Valamikor szép tüzes napok voltak, Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak. Ilyen nap volt az, melynek fordulója Ibolyáit ma a szívünkbe szórja. Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai És lángoló Petőfi szava zengett, Kokárda lengett és zászló lobogott; A költő kérdett és felelt a nemzet. Ma nem tördel bilincset s börtönajtót Lelkes tömeg, de munka dala harsog, Szépség, igazság lassan megy előre, Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe. De azért lelkünk búsan visszanéz, És emlékezve mámoros lesz tőled, Tűnt március nagy napja, szép tavasz, Mely fölráztad a szunnyadó erőket, Mely új tavaszok napját égre hoztad, Mely új remények ibolyáját fontad.