Babits szövegszerűen utal egy másik Vörösmarty-versre, a Gondolatok a könyvtárban című költeményre is. Cigány a siralomházban Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt, ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas fényes, páncélos, ízelt bogarat. Úgy született később az ajkamon, mint a trombitahang, mint a trombitahang katonák szomjas, cserepes ajkain. De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön mint beesett szemek gödreiben remegve fölcsillan a könny. Nem magamért sírok én: testvérem van millió és a legtöbb oly szegény, oly szegény, még álmából sem ismeri ami jó. Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa és örül ha egy nagy skatulyás házban jut neki egy városi zord kis skatulya. És örül hogy – ha nem bírja már s minden összetört – átléphet az udvari erkély rácsán s magához rántja jó anyja, a föld. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál mint cigány a siralomházban. Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár! Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull s nem kérdi, mire jó?
Babits Mihály -CIGÁNY A SIRALOMHÁHÁZBAN - Babits mihály cigány a siralomházban elemzés A Cigány a siralomházban jóval 1919 után született, és a bomlasztó folyamatot, a sivárságot, a rossz társadalmi helyzetet tükrözi. Az istenek halnak, az ember él című kötetben jelent meg 1929-ben. A címben reminiszcenciát találunk (a reminiszcencia jelentése költői átérzés, más költőelődöktől, művészektől való áthatás, átvétel): Vörösmarty verse jut eszünkbe, A vén cigány. Ugyanakkor ehhez a vershez képest egy nagy utolsó sírás-rívás a Vörösmarty verse… Babitsnál nincs annyi szenvedély, nincs annyi rapszodikus erő. Babits csöndben sír. Akárcsak Vörösmartynál, a cigány itt is a művész metaforája: zenész cigányról van szó. A siralomház az a hely, ahova a kivégzés előtt viszik az elítélteket, az életük utolsó éjszakáját ott töltik el. Babits Mihály Cigány a siralomházban című versének elemzése. Nem véletlen, hogy a vers címe megidézi Vörösmartyt. Babits már 1911-ben hosszú cikksorozatot szentelt a Nyugatban Vörösmarty költészetének (a Nyugat 1911-es évfolyamának 21-24. számában Az ifjú Vörösmarty 1-7, és A férfi Vörösmarty 1-10 címmel).
Olyannyira elnyomják az embert, hogy az végül az "udvari erkély rácsán" állva találja meg az örömet, azaz amikor öngyilkosságot elkövetve "magához rántja jó anyja, a föld". Babits a bárminemű verselés tulajdonképpeni hasznosságába vetett hitében rendül meg, sőt az egész világban, ahol bárki bármit mond, "Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull, / S nem kérdi, mire jó". A vers párhuzamba állítható Vörösmarty Mihály: A vén cigány című versével. Talán a leginkább homo moralis-központú alkotása A gazda bekeríti házát. Műelemzési gyakorlatok – IRODALOMÓRA. Itt Babits már meg sem próbálja erkölcsi felfogását a világra vonatkoztatni: egyetlen vágya csupán az erkölcsiség, a humánum saját részére való megőrzése, amely gondolatot számos érzékletes képben megjelenítve tapasztalhatunk: "Léckatonáim sorban állnak már, pici / Földem a földből kikerítve, könnyü szál / Dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan / Igazságukban; ők a törvény, ők a jog, / Erőm, munkám, nyugalmam és jutalmam ők, / S jel, hogy vagyok". Mind a léckatonák, mind a dzsidások a költőnek a világtól való elzárkózását, "földből való kikeríttetését" jelenítik meg, amely területen "ők a törvény, ők a jog", s amely terepen (azaz Babits értékrendjében) a romlott külvilágnak semmi keresnivalója sincs.
Pontosabban bordalként indul, rapszódiaként folytatódik és himnuszként zárul, de legerőteljesebben a rapszódia műfaji jellegzetességei vannak benne jelen. A rapszódia szenvedélyes, zaklatott menetű vers, amelyben az érzelmek szabadon áradnak, és amelyben számos, akár egymással ellentétes hangulat is megnyilvánulhat. Kötetlen szerkezet, töredezett gondolatok, látomásosság, valamint a felszólító, kérdő és felkiáltó mondatok túlsúlya jellemzi. Gyakori a főnevek, melléknevek, igék – kötőszó nélküli – halmozás a is. A szélsőségeket kedvelő romantika korában népszerű műfaj volt a rapszódia (nemcsak a költészetben, hanem más művészeti ágakban, pl. a zenében is). A műfaj egyébként a 19. században jött létre, eredetileg a szó a görög vándorénekesek (rapszodoszok) által előadott – a homéroszi eposzokból származó – dalt jelentett. A romantikában a rapszódia az óda egyik műfajváltozata lett. A vén cigány szerkezete Mi sem cáfolja jobban a kritikusok által megfogalmazott vádakat, mint a mű átgondolt, rendkívül tudatos szerkezet e. Tévednek ugyanis azok, akik szerint a költő csak úgy vetette papírra a verset, ahogy "az a lelkéből kifakadt", és nem fordított gondot a szerkesztésre.
De ez még nem minden! Az elemzők újabban azt is megfigyelték, hogy a versszakokban az ún. anticipációs szerkesztés érvényesül. Mit is jelent ez? Azt, hogy a gondolati mag előtti bevezető négy sor (az első négy sor) az előző strófa gondolati magjában felvetett tartalmakat bontja ki. Tehát a gondolati magban előreutalás (anticipáció) történik. Mindez az 1-4. versszakban van így, ugyanis a 4. versszak a vers közepe, itt a rendszer megfordul, és a bevezető sorok a következő strófa gondolati magját előlegezik meg, azaz a gondolati magban visszautalás (retrospekció) történik. Így az egyes strófák gondolati magjai (az első 3 strófa anticipációi és az utolsó 3 strófa retrospekciói) mind a vers centruma, a 4. strófa felé mutatnak! Kell-e ennél tudatosabb, átgondoltabb szerkesztés? Lehet-e ilyen szerkesztés egy őrült elme műve? Semmi esetre. Még egyfajta keret is megfigyelhető a versben, az első és az utolsó strófa ugyanis nem tartozik hozzá szorosan a központi mondanivalóhoz. Az első strófának amolyan előkészítő, az utolsónak pedig lezáró szerepe van (az egyik fölveti, a másik elveti a zenélés lehetőségét).
Így ez a két versszak keretet alkot. Végül tartalmilag is felosztható a vers 3 nagy egység re: Az 1. egység be az első 3 versszak tartozik, amelyben a beszélő egy muzsikus cigányt szólít meg. A 2. egység a 4-6. strófát foglalja magában, amelyek látomásos költői képeket tartalmaznak, és a bibliai, mitológiai múltat is felidézik. Végül a 3. egység be az utolsó versszak tartozik, amelyben a költő látszólag visszavonja a versben elmondottakat. Érdekes szerkezeti arányosságra figyelt fel a szövegben Kecskés András, aki kimutatta, hogy az aranymetszé s szabálya is érvényesül a versben. Az aranymetszés, ismertebb nevén "mértani közép" szabálya: a nagyobb rész úgy aránylik a kisebbhez, mint az egész a nagyobbhoz. A refrénkezdő nyomatékos felszólítás, a "Húzd" pontosan a 10 soros versszakok aranymetszetén, a 7. sor elején hangzik fel (a zárószakaszban persze átadja a helyét a jövőre vonatkozó "Akkor"-nak). A teljes vers tekintetében pedig az aranymetszet a 44. sorba esik, a "sírbeszédeit" szóra, amely egybeesik a mű hangulati mélypontjával (körülötte torlódnak a legszörnyűbb, legelkeseredettebb képek).
A kutya kinézete, magassága, súlya Formás, ám kicsit robosztus felépítésű, nagyon izmos, könnyed járású közepesen nagy kutya a Cane corso. Méreteihez képest meglepően mozgékony és fürge. Atletikus alkat és igen aktív. Szép, előkelő tartású kutya. Rövidszőrű, szőrzete sűrű, ám puha, megfelelő étrend mellett pedig szép, fényes a bundája. Leggyakoribb színe a fekete, de a szürke különböző árnyalataiban is találkozhatunk vele (ólomszürke, világosszürke), valamint lehet világos vagy sötétebb őzbarna és csíkos is. A mellkason, a lábfejeken és az orrháton előfordulhat kis fehér folt. A hímek körülbelül 63-69 cm magasak a marnál; a szukák 60-66 cm magasak. Súlyúk arányos a magasságukkal, jellemzően 40 és 54 kiló között mozognak. Várható élettartalma 10-12 év. A Cane corso nevelése és tanítása Mivel egy rendkívül eszes és intelligens kutyáról beszélünk, ezért a Cane corso tanítása nem nehéz. Könnyen és gyorsan tanul, de nem kezdőknek való kutyafajta és ajánlott vele kutyaiskolába is járni. Nyugodt, következetes és a kutya szemében kellő tekintéllyel rendelkező személy való hozzá gazdinak, ha pedig kiegyensúlyozott, harmonikus környezetben nő fel, megbízható és remek társ lesz hosszú időn át.
Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos? Zajokra érzékenyen reagál? Mennyire figyelmes, mennyire merül el a szagok világában? Kitartóan követ egy szagnyomot, szinte bedugul a füle, ha elindul egy szag után? Mennyire gyors vagy esetleg lassú felfogású? Sokszor kell ismételni mire megért dolgokat? Vagy olyan, mintha mindig tudta volna? Mit történik, ha elfárad? Lefekszik, nyugodtan alszik, vagy önmagához képest túlpörög, nyugtalan lesz, fáradtan? Apró jelek, amiket érdemes tudatosan szemlélni. Ne csak elvárásokat támasszunk a kutya felé saját igényeink szerint, hanem figyeljünk rá is! Fontos, kiemelt terület a Cane corso esetében Behívás! Szocializáció! Erős, nagy, lomhának tűnik, de gyors, lendületes is tud lenni, ezért a gazdinak is el kell sajátítani a gyorsan reagálás tudományát. Ne a büntetésre koncentrálj, nem bosszantani akar, nem makacs. Nagytestű, későn érő fajta, mint ahogyan a nagytestű kutyák többsége. Három éves korára lesz kész, felnőtt kutya! Egy évesen még kamasz, másfél évesen kezdődik a fiatal felnőtt kor, majd három évesen lesz kész felnőtt kutya.
Már kölyökkorukban megfigyelhető, hogy amint számukra idegen személy közelít hozzájuk, azt máris megugatják. Bizalmatlanok az idegenekkel, jó házőrzők, de nem szeretnek túl messze lenni a gazdájuktól. A Cane corso jellemző ára 50 ezer forinttól gyakorlatilag a csillagos ég a határ, már ami a kutya árát illeti. Van tenyésztő, aki 1000 euró környékén árul ilyen kiskutyákat, viszont ezekben az esetekben a kutya vérvonala kifogástalan és a legfontosabb oltásokat is megkapta már. Gyakori nevek ehhez a fajtához Loki, Bosco, Carlos, Bogyó, Aida
Ez az igazán messzi múltra visszatekintő kutya kiemelkedő védelmező képességéről és impozáns megjelenéséről ismert. Számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyekkel igazán kellemes meglepetést tud okozni azoknak, akik nem igazán ismerik az adott fajtát. Íme néhány megdöbbentő tény, amiről talán még nem hallottál. A cane corso napjainkra az egyik legnépszerűbb kutyafajtává vált, ami kiváló adottságainak és szerethető jellemének köszönhető. Annak érdekében, hogy még jobban megismerd ezt az imádnivaló fajtát, hoztunk 5 érdekességet, melyek kevésbé ismertek róluk. 1. Az ókori Görögországban harci kutyák voltak A fajta neve a latin "testőrkutya" vagy "erős kutya" szóból származik. Az ókori Görögországból eredeztethetők, ahol őrkutyák, fegyverhordók, harci ebek voltak, de vadásztak is velük. Érdekes tény, hogy amikor a rómaiak meghódították a görög szigeteket, a légiósok elhozták a görögök kutyáit Olaszországba, és olasz kutyákkal keverték a vérvonalat. Az évszázadok során kiváló házőrző kutyákká váltak, akik amellett, hogy őrzik a portát, segítséget jelentenek a vadászatban és munkakutyaként is megállják a helyüket.
Imádja, ha van valamilyen feladata, ha munkát kap, farmon dolgozik vagy éppen a gyerekekkel játszik. Hatalmas energiával rendelkezik, így méltán tűnik ki olyan kutyasportokban, mint a nyomkövetés, az agility és a személykeresés. Érdemes kiképzésre vinni, és szükséges lehet egy, a fajtában tapasztalt oktató segítsége.