A magyar filmgyártás egyik legnagyobb vállalása volt az 1968-as Egri csillagok, és bár tudjuk, hogy maga a vár nem volt igazi, a lángok és a tűzkerék igen, a film pedig, ha csak kis részben, de bolgár produkció. Volt idő, amikor a magyar filmgyártás brillírozott a történelmi filmekben, olyan ma is időtálló alkotások születtek sorra, mint a Rákóczi hadnagya (1953), A kőszívű ember fiai (1965), a párban készült Egy magyar nábob (1966) és Kárpáthy Zoltán (1966), és persze mind közül talán a legemlékezetesebb, az Egri csillagok (1968). Gárdonyi Géza abszolút közönségkedvenc, évtizedeket átölelő regényének megfilmesítése a korabeli magyar filmgyártás egyik legnagyobb vállalása volt, és bár rengeteg igaz, vagy éppen nem igaz anekdota született a forgatásról, kvarcórás török harcosokról és mindenféle szódásszifonokról, ezt a filmet nem vehetik el tőlünk. Egri csillagok · Film · Snitt. Gárdonyi Géza regénye 1899-ben a Pesti Hírlapban, a kor szokásainak megfelelően folytatásokban jelent meg, majd a nagy siker miatt két évvel később könyv formájában is kiadták, mint a szerző legelső nagyregényét.
Egri csillagok - Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Katalógus Vásárlási infó Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan Kétlemezes kiadás extra tartalmakkal. Színes magyar történelmi kalandfilm – Várkonyi Zoltán, 1968. Gárdonyi Géza regényének adaptációja máig a legnépszerűbb magyar történelmi film. Még a forgatás előtt szavazott a színészekről az ország, s egy egész hadtest vett részt Pilisborosjenőn az "egri vár" viadalán. Egri csillagok film 1968. Várkonyi arra is lehetőséget talált a festői kalandfilm keretein belül, hogy emberközelbe hozza a három részre szakadt 1500-as évekbeli Magyarország végvári vitézeinek életét, hősies harcaikat a törökkel, osztrákkal szemben, s köztük kiemelten Bornemissza Gergely életét és szerelmét emelte ki. Gyártó: Maflm 4. Játékfilmstúdió, Rendező: Várkonyi Zoltán, Író: Gárdonyi Géza, Forgatókönyvíró: Nemeskürty István, Szereplők: Kovács István, Venczel Vera, Sinkovits Imre, Bárdy György, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Agárdi Gábor, Bitskey Tibor, Koncz Gábor, Mádi Szabó Gábor, Somogyvári Rudolf, Operatőr: Szécsényi Ferenc, Zene: Farkas Ferenc, Hangmérnök: Arató János, Díszlet: Szász Endre, Vayer Tamás Jelmez: Kemenes Fanni, Láng Rudolf, Vágó: Szécsényi Ferencné Nyelv: magyar Szín: színes Felirat: angol, akadálymentesített magyar Képarány: cinemascope 2.
), ergo mennyire lehet másolgatni őket. Erre vonatkozóan lásd film és szerzői jog. MZ/X vita 2021. október 19., 11:52 (CEST) [ válasz] Kétlem, hogy ezt a filmet 4K felbontásban bármely szolgáltató sugározta volna. Akár az Antenna Hungária, akár valamelyik kábelszolgáltató tette, meg kellett volna emelnie az átviteli sávszélességet (frekvenciatarományt). MZ/X vita 2019. november 10., 12:07 (CET) [ válasz] A Korhatár-besorolás az IMDB szeint KN tehát korhatár nélkül megtekinthető. Egri csillagok - Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum. Habár a violence és a frightening kategória megfontolandó. október 19., 11:47 (CEST) [ válasz]
A könyvet. (És nem azért, mert "kicsi voltam", amikor olvastam, és nem értettem, mert értettem, csak tényleg…) A film azért jobb, számomra érdekesebb, meg tényleg "nem olyan hosszú", meg "tömöríti a lényeget". Ez az egyetlen film, amire azt mondom, jobb, mint a könyv. Annál már bármi jobb…:) Népszerű idézetek bonnie9 2015. október 24., 19:13 Dobó István: – Egy levél. A szultán izenete. Kétféle izenet lehet benne: fenyegetés vagy alku. A fenyegetéstől nem ijedünk meg, szükségtelen elolvasnunk. Alkuba nem bocsátkozunk, tehát megint csak szükségtelen elolvasnunk. mvancsika 2019. Egri csillagok (1968) - Kritikus Tömeg. június 13., 21:44 Kobzos Ádám: Azért is kérdem én, hogy mi az öreganyámnak nem pörkölünk oda a töröknek, merthogy Tinódi Sebestyén deák – az én mesterem – mindig arra intett, hogy aszongya: "Csak az igazat írjad fiam, de az okát is tudd meg, de attól ám, akit illet. " Dobó István: Hát akkor fiam írjad szépen a krónikádba: ma azért nem lövünk, mert vasárnap van. Kobzos Ádám: Már engedelmet, hogy az istenbe' volna hétfőn vasárnap?
Azt megértem, hogy muszáj volt sok mindent kihagyni, de szerintem túl sokat hagytak ki, ellenben beletettek több olyat, ami nem volt benne, köztük táncbetéteket. És a kihagyások mellett, amit beletettek, ott is sok mindent másképp mutattak meg. Cselekményeket és karaktereket hagytak ki, olvasztottak össze, változtattak meg, és tettek be (ez utóbbit nem értem miért? ). Ezt egyébként néhány helyen megértettem, néhány helyen nem. Az öreg Cecey például meghalt, ellenben a felesége élt, holott a regényben fordítva volt, erre például mi szükség volt? De egy csomó dolognál éreztem, hogy bár beletettek, mintha nem aknázták volna ki azt, amit a könyv adott. Egri csillagok film 1988 عربية ١٩٨٨. Például a végén a gyerekcseréknél egyszerűen csak átfutnak a gyerekek, holott, a regényben az sokkal szebb jelenet volt, és nem tartott több ideig. Ezt nem értem, miért kellett megváltoztatni, de ez csak egy, több ilyet is észrevettem. Az első rész harci jelenetei is inkább egy koreografált táncra emlékeztetnek, mint harcra. A második részre ez már nem igaz, ott gyepálják egymást rendesen, néha még véreznek is, ami a korhoz nézve nem rossz, a grandiózus seregjelenetek pedig szerintem még mai szemmel sem semmi teljesítmény.
A történet 1533-ban indul, és Eger várának 1552-es ostromával, az óriási túlerővel szemben diadalt arató egriek győzelmével zárul. Az ekkor Egerben élő, tehát a feldolgozott "téma" közvetlen közelében lévő Gárdonyi rengeteg kutatómunkát végzett, még Isztambulba is elutazott, és a szöveget is sokáig csiszolta: az 1901-es regényváltozatnak csaknem a harmadát átírta, az 1913-as kiadásnál pedig még a nyomdában is dolgozott a szövegen. A regényt számos nyelvekre lefordították (a német kiadás címe Sterne von Eger, az angolé Eclipse of the Crescent Moon), létezik továbbá bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, holland, horvát, lengyel, litván, orosz, örmény, román, szlovák, szlovén, ukrán, vietnámi valamint kínai fordítása is, sőt, 2013-ban, Gárdonyi születésének 150. évfordulója alkalmából török nyelvre is lefordították. Azt nem tudjuk, mi volt a török olvasók reakciója… A könyv alapján már 1923-ban készült film: Fejős Pál rendezte, és egyben ez volt az utolsó magyar némafilm, ami jókora bukás lett.
A három házaspár három világnézetet képvisel: az egyik pár a régi, a másik a feltörekvő, új hatalom képviselője – az ő párbeszédeik világítanak rá a leghatásosabban arra, milyen változások tapasztalhatók Kepes szerint az elmúlt néhány évtizedben. A harmadik házaspár tagjai egyszerű, természetközeli emberek – ők a személyzet, és egyben a nép, akik felett az urak állnak. Nem vesztették még el a kapcsolatot a természettel, az eszményi értékekkel. A férfi, Ézsaiás egyenesen a villát birtokló Füredi fizetett lelkiismerete: jelzi ha az valami szerinte elítélendőt csinál, és kiáll az igazáért. Női kézi: a Győr nem esne abba a hibába, mint a futballban - NSO. Jellemző viszont, hogy betegsége miatt már nehezére esik a beszéd, ezért egyre ritkábban emelkedik szóra. Szinte pártra pontosan beazonosíthatóak a szereplők, és ehhez még homályos utalásokra sincs szükség: a beszélgetésekben előkerülnek olyan aktualitások is, mint a migráció, vagy épp az álhírek és a propaganda. Kepes András (Fotó/Forrás: Máté Péter) A sztori során a világnézeti kérdések mellett a szereplők emberi gyengeségei, érzései, elfojtott vágyai is előtörnek.
Azért választottam ezt a könyvet, mert arra számítottam, hogy kulisszatitkokat ismerhetek meg a gazdagok világából. Azt hittem Kepes András ugyanúgy bevezet egy ismeretlen világba, mint annak idején Frei Tamás tette ezt A megmentővel. Sajnos azonban semmilyen újdonságot nem hozott a történet, sem a szereplők, vagy akár a helyszín kiválasztása. A történet ugyanis fent játszódik a svájci alpokban, ahol a hó elzárja az utakat és fent ragad három házaspár. Azért ez nem egy új gondolat. Kepes andrás betegsege . Két pár a gazdagok világából érkezett, egy házaspár pedig a személyzetet képviseli. Az Ézsiás házaspár, a személyzet itthon tanárként dolgozott, de a megélhetésért és a férj betegsége miatt elvállalta a ház gondozását. A feleségnek szinte semmi szerepe nincs a történetben, Ézsiás Benedek a tanárember azonban kvázi a minket képviselő élő lelkiismeret lenne. Mivel nehezen beszél, a gondolataiban játszódnak le a beszédek, javaslatok, amelyek azonban már csak egy-egy summás mondatban fogalmazódnak meg a vendégek felé.
Magyari Andrea: Átjáró Másvárosba (részlet) Ha valaki beleesne a gödörbe, és nem kétségbeesetten kiabálna, hanem, mondjuk, énekelné, hogy segítség, senki nem sietne kihúzni… folkMAGazin 2013/6 A folkMAGazin idei utolsó száma újabb kalandra hívja az olvasót: mintha nem "csak" egy folyóirat lenne a kezünkben. Toll a füledbe! – díjátadó az RS 9+-ban Pénteken este átadtuk a Toll a füledbe! abszurd szöveg pályázatának díjait. Köszönünk minden pályázatot! Az írásokat a karácsony után induló blogban... Az "aranykalapácson" túl – beszélgetés Boldizsár Ildikóval "Azok a gyerekek, akik mese nélkül nőnek fel, több tanulási nehézséggel kénytelenek megbirkózni. " Találkozások Szerintem vágja, hogy nem megdönteni akarom, hanem annál komolyabbat szeretnék. A mélyszegénység pokoli bugyrából Borbély Szilárd regénye minimum az év könyve, ha nem az évtizedé. Helsinki még mindig Nyugat Holtbiztos, hogy eleinte máson mulat Tuomas Kyrö regényének nyugati és keleti olvasója. A hegytetőről nézzük, ahogy eltűnik alattunk a világ - Fidelio.hu. Nehogymá' a Csík tolja a… Tetszik, vagy nem, a huszonötödik születésnapját ünneplő Csík zenekar erősen megosztja a közvéleményt.
Dildo Armageddon A címben szereplő név nem az 1988-ban létrejött hasonló nevű német elektro-indusztriál zenekarra utal, viszont – mint kiderült az A38 VIP bárjában... Az első nemzeti írósztrájkom Valentin napra Ferlinghetti visszautasította az először kiadott magyar irodalmi díjat A költő azután utasította vissza, miután értesült róla, hogy a díjat részben a kormány finanszírozza. Megkésett Jama-nekrológ helyett Meghalt Farkas Antal Jama! – ennek a mondatnak már januárban is nagyon rossz íze volt. 30 kilót adott le! A magyar színész látványosan lefogyott - Hazai sztár | Femina. Emike és a csúnya szavak Amit Vili bácsi csinál, az kimeríti a hülyeség fogalmát. – [NógiMesék – Nógrádi Gábor (Nógi) meséje] Egyenesítsünk! A tudományok adta lehetőségekkel élve eszébe jutott bárkinek is kiegyenesíteni a Szent Korona keresztjét?
A nemi felvilágosítással kapcsolatban személy szerint azt tartom követendőnek, hogy meg kell várni, amíg a gyerek felteszi a kérdéseit. Közvetlen környezetéből, filmekből, tévéből annyi hatás éri a gyerekeket, hogy sok kérdésre várnak választ. Ha viszont a gyerek kérdez, akkor megértőn, elfogadón, szakszerűen és őszintén minden kérdésére tisztességesen válaszolni kell. Több kommentelő arra bíztat, hogy a tagadás helyett fogalmazzak meg én kérdéseket. Ennek most már legfeljebb annyi értelme van, hogy közösen gondolkodjunk rajta. De legyen: 1) Támogatja-e, hogy a kormány kiemelt figyelmet szenteljen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának, felzárkóztatásának, a gyermekéhínség felszámolásának az esélyegyenlőség érdekében? 2) Támogatja-e hogy a Családvédelmi Szolgálat fokozottabb figyelmet szenteljen a gyermekeket is sújtó családon belüli erőszak felszámolásának? 3) Támogatja-e, hogy a kormány nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse a pedagógusokat, hogy a pedagógusok értelmiségi létüknek megfelelő színvonalon élhessenek és dolgozhassanak, mert gyermekeinknek és az országnak is az az érdeke, hogy az iskolák a legtehetségesebb pedagógusjelöltek közül válogathassanak.
Ezek érdekes ízt adnak a regénynek, de valójában igazi meglepetések, vagy fordulatok nincsenek az Istenek és emberekben. Ez a regény ugyanis nem azért íródott, hogy egy cselekményt meséljen el: inkább egyfajta keresztmetszetet kíván adni arról, Kepes szerint milyen világban élünk. Álláspontja, véleménye az első lapoktól kezdve egyértelmű – ettől válik néha szájbarágóssá –, viszont fogalmazásmódja, mesélőkedve miatt a regény egy percig sem unalmas. Kepes élvezetesen, könnyen emészthetően, olvasmányosan ír, nem lehet nem észrevenni a sorok mögött az alkotót, azt a rengeteg tapasztalatot, amit hosszú karrierje során gyűjtött. Könyvéről sokszor a Desszert című műsora jutott eszembe – és nem csak azért, mert itt is főképp esznek és beszélgetnek az emberek. Kepes mintha nemcsak az egykori eszmék és értékek, hanem az eltűnőben lévő formák mellett is kiállna. Ahogy a Desszert is kuriózum volt annak idején megfontolt tempójával, letisztultságával, úgy ehhez a könyvhöz hasonlót is alig találunk már a könyvesboltokban.
Remélem csak túlzás, mert elszomorító, ha a magyar elit ezen a szinten van. Nem tudnám megmondani, kinek érdemes ezt a könyvet elolvasnia, mert kaland nincs benne, humora semmi, történelmileg nincs mondanivalója, nem egy szórakoztató ponyva. Tudom, hogy ez nagyon kritikusan hangzik, de tucatnyi jobb könyv van, amire érdemes időt fordítani, így jó szívvel nem tudom ajánlani senkinek. Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. Kiadás éve: 2018. Borító: Keménytábla, védőborító Oldalszám: 233