Az ilyen gyufa dörzsölés hatására robbanásszerűen gyulladt, ami tüzet és égési sebeket okozhatott. Angliában is többen próbálkoztak a gyufa tökéletesítésével; a londoni G. A gyufát Irinyi János fedezte fel? – Tényleg!. Cooper 1825-ben kén és foszfor keverékét használta, míg két évvel később, John Walker gyógyszerész, Congrave tüzértábornok ötlete nyomán, foszfor, keményítő és antimon-szulfid (Sb 2 S 3) segítségével nyert gyújtókeveréket. A felsorolt dörzsgyufákhoz dörzsfelületet is mellékeltek, habár erre nem nagy szükség volt, mert bármely érdesebb felületen (pl. a vadnyugati filmekben a cowboy csizmatalpán is) lángra lobbantak. 1836-ban Irinyi János a biztonsági gyufa előfutárát teremtette meg azáltal, hogy a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte, így a meggyulladás sokkal "simábban" és zajtalanul történt. A feltaláló szerepét, aki nemcsak a magyar kémiai ipart, hanem az agrokémiát, a kémiai kutatást, a tudományos ismeretterjesztést és a "nevezéktan" - azaz a vegyi szaknyelv kialakításának - ügyét is szolgálta, a legtalálóbban maga Kossuth Lajos méltatta 1842-ben: "(a gyufagyártás iparága) a maga mostani tökélyét Irinyi Úrnak köszönheti, mely elismerésnek és a műtan (technológiai) s vegykém (kémiai) képzettsége méltánylásának jeléül (az Ipartestület) őt dicsérő oklevélben tünteti ki" /4/.
Nem nevezhetjük biztonságos eszköznek, a korabeli feltalálók is a kénsav kiiktatásán dolgoztak. A század első felében megszületett a dörzsgyufa. Ennek fejét egy olyan elegy alkotta, ami érdes felülethez dörzsölve egy heves robbanás kíséretében meggyulladt. Jutott a forró anyagból mindenhova, számtalan baleset történt, ráadásul elviselhetetlen szag kísérte, több városban be is tiltották árusítását. Adott volt tehát a feladat, amit Irinyi János oldott meg diák korában. "Ebből áll a találmány" Nemesi családban született Erdélyben 1817. május 17-én. Irinyi János – Wikipédia. A bécsi Politechnikumban tanult kémiát, és itt, az egyik előadáson jött a korszakalkotó felszerelés. Történt ugyanis, hogy egyik professzora, Meissner Pál egy kísérletet mutatott be a hallgatóknak. Meissner többek között az ólom hiperoxidjáról tartott fölolvasást s a barna port kénvirággal dörzsölgette üveg-mozsárban, ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyulni. Mikor ez nem történt, nekem hamar eszembe jutott, hogy ha kén helyett foszfort vett volna, ez már régen égne.
Moldenhauer foszforos gyufákat gyártott. 1835-ben Trevany az oxigént adó káliumchlorátot részben ólomperoxiddal meg barnakővel, 1837-ben Preshel barna ólomperoxiddal, Böttger ólomperoxiddal meg salétrommal kezdette helyettesíteni. Ezek után az újítások után rohamos fejlődésnek indult a gyufaipar; nagy gyufagyárakat építettek Darmstadtban, Bécsben, Svédországban, de történetükben egyetlen szó sem fordul elő arról, hogy a siker előidézésében az Irinyi-féle találmánynak is volt valamelyes szerepe. A rendelkezésemre álló adatokból nem következtethetem, hogy a foszforos gyufát Irinyi találta fel: de azt állíthatom, hogy gyártását Magyarországon először ő kísérelte meg, még pedig olyan eljárás szerint, amelyet önállóan, mindenkitől függetlenül ő állapított meg. Irinyi János - Személyek - Energiapédia. Dr. Ilosvay Lajos
Napjaink biztonsági gyufája Napjainkban már bosszankodunk, ha netalán egy gyufaszál nem lobbanna lángra. Ha azonban a gyufa gyártási technológiáját számba vesszük, rájövünk, eléggé bonyolult ahhoz, hogy valamelyik szakaszába hiba csúszhasson be, ami a termék "működését" megakadályozhatja. A gépi úton négyszög keresztmetszetű rudacskákká aprított fát (általában nyárfát) először nátrium-foszfát, ammónium-foszfát vagy vízüveg oldatával itatják át (impregnálják), majd megszárítják. Ezzel meggátolják az utánizzást. Ezt követően a gyufaszálak végét paraffinolvadékba mártják, ami a későbbiekben megkönnyíti a fa meggyulladását. A gyufafej gyújtóelegye oxigénleadó anyagot (KClO 3, MnO 2, Pb 3 O 4, K 2 Cr 2 O 7 stb. ) és lángképző anyagot (kén vagy Sb 2 S 3), továbbá színezéket, üvegport és kötőanyagot (dextrin vagy enyv) tartalmaz. A gyufadoboz dörzsfelületének legfontosabb alkotója a vörösfoszfor, ami megindítja a kálium-klorát-tartalmú gyufafej égését; tartalmaz ugyanakkor üvegport is, a dörzsölési hő növelésére és valamilyen kötőanyagot.
Így jutott el a mai is használatos biztonsági gyufa õséhez. Még ebben az évben szabadalmaztatta új találmányát, azonban elegendõ tõke hiányában nem tudta elkezdeni annak gyártását. Így hát találmányát 60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert. Eközben Irinyi a kapott összegbõl berlini egyetemi, majd hohenheimi gazdasági akadémiai tanumányait fedezte. Hazatérve 1840-ben létrehozta saját gyárát "Elsõ Pesti Gyújtófák Gyára" néven, mely a város több pontján mûködött. Az Irinyi-féle biztonsági gyufa A gyufagyártás folyamata abból állt, hogy a kérgüktõl megfosztott fatörzseket 60 cm hosszú rönkök alakjában leháncsolták, majd vékony szalagokra szelték. Ezután a gyufaszálak hosszának megfelelõ méretûre vágták azokat, majd egy darabológép segítségével kis pálcikákká alakították. A nyers szálakat foszforsav, illetõleg foszforsavas ammónium vizes oldatával impregnálták, esetleg anilinfestékfürdõben megszínezték, majd meleg légáramban forgó dobokban megszárították azokat.
Az ófelnémet wapen vagy wafen szónak eredetileg volt 'kard' jelentése is, amelyet "wafen! ", azaz "Zu den Waffen! " (Fegyverbe! ) vészkiáltásként is használtak, de a pajzsot csak ritkán értették alatta, noha a 12. század végétől a Wappen (fegyver) szót kezdték már használni pajzs (Schild) és pajzsjelvény (Schildzeichen) értelemben is. Közép-Európában a csatakiáltások nem eresztettek mély gyökeret. A történeti forrásokból ismert magyar csatakiáltások sem jelentek meg az államcímerben. A merseburgi csata leírója Liudprand szerint a honfoglaló magyarok "hui, hui" [és "Huj, huj, hajrá! "] csatakiáltással rohantak az ellenségre (egyes források szerinti jelentése: "Gyorsabban, gyorsabban"). Anonymus szerint az ősmagyarok csatakiáltása az Isten Isten volt. Ez mindmáig megmaradt a koccintáskor. Deák Bill üzeni: Hajrá Magyarország! Hajrá Dr. György István! : HunNews. Peter Suchenwirt, osztrák címerköltő Zára 1337-es ostromáról megírta, hogy a magyarok ott Magyarország jelszó alatt índították a támadásaikat. Ő írta meg versben a hurrá csatakiáltást is: "Hurta, Hurta Ungerlant, / Dein chrey den pesten ist bechant", azaz "Hurrá, hurrá Magyarország, nevedet a legjobbak ismerik", ahol a hurta nem csatakiáltásként szerepel, hanem címerrel kapcsolatban.
Csipu: A cukornádültetvényen dolgozó munkások összesúgnak a munkafelügyelő háta mögött, megbeszélve az aznapi esti illegális kommunista összejövetel pontos helyét és időpontját. Bigali: [meglepődve] Remek! Bigali: Azt a kurva hétszentségit! Miltényi: Beszéljünk komolyabb dolgokról. [szünet] Mit iszunk? Miltényi: Ott nem csinálnak ilyen finom pörköltet! Miki anyja: Odakint gulashnak hívják! Miltényi: Gulash? A gulyás az gulyás, a pörkölt pedig pörkölt. Bigali: Marika, adjon már mégegyet abból a kis minőségiből! [akárcsak az előző pálinkát, ezt sem fizeti ki] Megy az üzlet? Marika: Hágyeget. Bigali: Az a lényeg. Egs! [Egy kortyra felhajtja a pálinkát. ] Kösz. Majd jövök! [Közben köröz a kezével. ] Bigali: Adjon már mégegyet abból a kis tutiból! Bigali: Mi folyik itt főtörzs elvtárs? Főtörzs: Jelentem, eddig 17 nőről tudunk, akit ez intimus kapcsolat ürügyén megfosztotta az értéktárgyaitól. Hajrá Magyarország! : FostTalicska. Marina: Intimus? Mit jelent az, hogy intimus? Főtörzs: Smárolás közben lemarta a gádzsikról a fuxokat!
[Miután szerenádoztak és leégették a zongorát, megpróbáljál eloltani, úgy, hogy levizelik] Csipu: Gyermekkoromban tűzoltó akartam lenni! Kisnyírő: Enyém a sérvem miatt akadozik! [szünet] Szerinted apád észreveszi? Miki apja: Megfojtom ezt a nőt! Tíz éve kelett volna megfojtanom, most szabadulnék, most, mikor a gyerek bemegy! Igazgató: Mikor látta utoljára a körözött Csibi Károlyt? HAJRÁ MAGYAROK! - MINDEN, AMIT A SZILIKON KARKÖTŐRŐL TUDNI AKARTÁL, DE SOHASEM MERTED MEGKÉRDEZNI : Euroko2018. Kisnyírő: Kicsodát? [Bigali megindul feléjük, ujjaikat felkészítik a körmösre] Csipu: [Tripolisznak] Tudod, bőgőzök! Bigali: Van pofád azt állítani, hogy nem ismered a Rönét? Kisnyírő: Ja, a Rönét azt ismerem [körmös] [Rendőrörsön vallatják Rönét] Miki: Fejezzék már be, mire jó ez az egész? Rendőr tiszt: Nyugi öcsi, te mindjárt hazamehetsz! Röné: Nyugi öcsi, te úgyis hazamehetsz! Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Kérem, tanár úr, én készültem. Tudtam, de elfelejtettem. Ne feleseljen Bauer, mert magának felelnie kell, mert maga Dániából négyesre áll, és az intőkonferencia már össze is ült. Fogd be a szád, Bauer. Igenis, az intőkonferencia ott ül már Dánia határán és tanácskoznak. Még csak a hadvezért várják, és a csatát azonnal megkezdik. Tehát mi Németalföld fővárosa? Bauer, fogd be a szájadat, és ülj ide az ágyú mellé, most te vagy az Ágyútüzér, és teneked kell megvédeni Norvégia határát. Hát jó, ha nekem kell megvédeni, adjanak mellém ezer kipróbált, derék cowboyt, mindegyik egy-egy mozigéppel, majd én megmutatom nekik. Hajrá, hajrá, derék fiúk! Fel a csatába! Adjatok egy lovat Bauer alá! Na most!... Hadaink már bent járnak Dániában... Én azt hiszem, igazgató úr, mégiscsak ez a Bauer fogja megvédeni Norvégia határát. Mennyiségtanból rosszul áll, az igaz, de húsz saslengést csinál a nyújtón, és mint fővezérnek, ez kell. Na Bauer, hát akkor csak neki, édes fiam... foglald el Dániát... így még kijavíthatod a négyesedet.
Szükség van-e arra, hogy tovább erősítsék az idősotthonok járványügyi védelmét? Mihez képest, a nullához képest? Vagy ez egy enyhe szurkálódás "Alkalmatlan" irányába? Tehát igen. Első körben normális fizetéssel ápolókat kéne felvenni, hogy ne felfekvésekkel stb. szedje össze Gizi néni a vírust. Egyetértek-e azzal, hogy Mo. állítsa elő a védekezéshez szükséges felszereléseket? Őőőő, asszem igen. BUT! Szülővárosomban gyártottak egy rakás maszkot stb, amiről senki sem tudja, hová tűnt. Így inkább nem kéne erőltetni. Egyetértek-e vele, hogy ingyenes legyen a net járvány idején? Na úgy látszik, nagyon készülünk az új körre. Ezért írtam, hogy demagóg a kérdéssorozat - nem b*zzeg, nem akarok megspórolni 4k-t. Illetveeeeee.... Saját, mindent logoló infrastruktúrán keresztül fog menni? Első szó: Brüsszel -> instant vérnyomás egyeseknek. Ja természetesen nem észlelték a járványt, mert BRÜSSZEL. Bezzeg mi! Na de a kérdés: szükséges-e állandó járványügyi figyelőszolgálat? Hm, anno a Köjálnak, most ÁNTSZ-nek ez nem lenne feladata?
Rendkívüli módon el van terjedve a Brit-szigeteken is. Skóciában a nemzetségfők ezzel hívják egybe a klánokat. A középkorban a csapatokat vezénylő főúr nevéből is származhatott vagy az égi hatalmakat hívta segítségül. A velencei uralom alá került városok lakói hangos Marco! kiáltásokkal fogadták a hozzájuk érkező előkelőségeket. A legtöbb országban (pl. Anglia) a csatakiáltás nem része a címeradománynak, a címerviselő veszi fel és szabadon meg is változtathatja, ezért a címerleírásban sem kell megemlíteni. Mindig a sisakdísz fölött van. A csatakiáltás és a jelmondat soha sem kerülhet a pajzsra. Néha mindkettő együtt szerepel a címerben. Kezdetben a csatakiáltás fogalma néha megegyezett a címerével. Herbord von Fritzlar (1210) és Wolfram von Eschenbach (1170 k. -1220 u. ), a híres német minnesänger jelvény (Zeichen) alatt elsősorban még a csatakiáltást (Schlachtruf) értette és csak másodsorban a címerképeket (Wappenbilder). A jelvény (Zeichen) a németben a 13. század közepétől kezdett egyre inkább a címer (Wappen) szinonímája lenni.
- Találd meg! - szólt a fiatalember a kocsiból, és pénzeserszényt vetett a kovács lábához. - Most meg a kalapács hibázik! - szólt rövid idő múlva Tarnóczi Pál. Az öreg Livinskinek elfogyott a türelme. - Kovács, megbolondultál? Sürgős az utunk, minden percünk drága. Patkolj íziben. - Nem lehet addig, uraim, amíg nem tudom, hogy ki ül a szekéren. Tudod, Livinski úr, hogy én mindenkit ismerek. Aki a szekéren ül, azt nem ismerem - mondta csendesen a kovács. - Nekem tudni kell, hogy kinek patkolok. - Nekem. Az öreg Livinskinek patkolsz, kutyafülű kovács! Tarnóczi Pál nem felelt semmit, csak kivette a tüzes vasat a lángok közül, és a földre dobta. A nagy szakállú lengyel tehetetlenül toporzékolt dühében. Végre odalépett a kovácshoz, és a fülébe dörmögte. - A kocsin Gábriel Annuska van meg az unokám. Most már tudsz mindent. - Az öreg Gábriel lánya? - csodálkozott a kovács. - Az. A lagzin egymásba szerettek. Hát mit tehettem egyebet? Segítettem nekik. Hajdanában én is úgy loptam mind a három feleségemet.