). Táplálkozás, illetve pihenés közben a szárnyait széttárja. A lepkék barlangokban, padlásokon, odvas fákban, pincékben telelnek át csukott szárnyakkal, amik feketesége jól álcázza őket. Már kora tavasszal megjelennek – szárnyuk eddigre megkopik, és gyakran szakadozott is. A nőstény petéit általában csalánra (Urtica spp. ) rakja. A hernyók társasan élnek, gyakran a csúcslevelekre szőtt közös szövedékben. Kb. 150 hernyó él együtt a bábozódásig, de egy-egy nagy csalánosban akár 100 fészekre is bukkanhatunk. Utolsó vedlésük előtt a hernyók szétszélednek, és védett helyre húzódnak bábozódni. Képek [ szerkesztés] Nappali pávaszem leeresztett szárnnyal. Nappali pávaszem felemelt szárnnyal. Források [ szerkesztés] nappali pávaszem, Állat- és növényhatározó természetjáróknak Helgard Reichholf Riehm: Lepkék Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. Nappali pávaszem – Wikipédia. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek.
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Figyelem! Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot
Munkaerő-kölcsönzés során az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám ténylegesen nem is létezett. Példa: Egy Veszprém megyei sportrendezvényen a rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal tartott közös ellenőrzést a munkaügyi hatóság 2016. március végén, ahol 28 fő vagyonőr munkavállaló végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. A tanúnyilatkozatok szerint a munkavállalók közül 21 munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében szóbeli megállapodás alapján alkalmazott a munkáltató a rendezvény napján, melyek közül 3 munkavállaló bejelentésére nem került sor. A munkavállalók elmondása szerint 7 fő munkaviszony keretében dolgozott. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése online. A munkavégzési helyen munkaidő-nyilvántartás nem került bemutatásra. Megállapítást nyert, hogy 7 fő esetében munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és 28 fő esetében pedig a nyilvántartási kötelezettség megsértése.
A tavalyi évben ez az ágazat termelte ki a harmadik legtöbb feketemunkást, mintegy 10 százalékot, míg ez az egy év alatt a felére csökkent. A vendéglátásban a korábbi időszakhoz hasonló arányú – 6 százalék – maradt a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ez szintén a szabálytalan alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés formájában öltött leggyakrabban testet: nem volt a munkavégzés helyszínén, vagy nem volt az adott napra vonatkozóan a dátum beírva. A súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése. A tapasztalatok alapján elmondható e két ágazatról, hogy a munkáltatók alkalmaznak egy minimális számú bejelentett munkavállalót, majd további munkaerőigényüket "alkalmi munkavállalói könyves dolgozóval", egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott vagy "csak éppen beugrottam" kisegítőkkel, családtagokkal igyekeztek pótolni. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapun. A feketemunkával kapcsolatban szembetűnő változás, hogy jelentősen visszaesett a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott külföldi munkavállalók aránya.
Némi javulást mutat, azonban továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség legfrissebb, 2010-es adatai szerint. Ez azonban csak egy, a hatóság által feltárt visszaélések közül. Az OMMF ugyanis az ellenőrzött munkáltatók 57 százalékánál talált valamilyen munkaügyi szabálytalanságot az elmúlt évben. Felgöngyölített ügyek Az OMMF ellenőrzési adatai alapján mintegy 8 százalékkal – 65-ről 57-re – csökkent egy év alatt a munkaügyi jogsértések aránya. Míg 2009-ben az ellenőrzött munkavállalók 63 százaléka szenvedett el valamilyen jogsértést, addig ez a szám tavaly már "csak" 50 százalék volt. Gedeon András, a főfelügyelőség szóvivője a Jobline Magazinnak nyilatkozva kiemelte az ellenőrzések évről-évre erősebb visszatartó erejét. Munkaügyi szabálytalanságok hálójában. Hozzátette, a munkáltatók körében valamelyest javult a foglalkoztatási kultúra, illetve esetükben tapasztalják a jogszabályi rendelkezések alaposabb ismeretét is. Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanságnak számít hazánkban a feketefoglalkoztatás.
Egy zaklatásos tényállás esetén például, ha a munkáltatói jogkört gyakorlónak tudomása van arról, hogy egy vagy több munkavállaló zaklató magatartásnak van kitéve a kollégák részéről, azonban efölött szemet huny, és nem teszi meg azokat az észszerű, elvárható lépéseket ennek felszámolása érdekében, a munkáltató megsérti az egyenlő bánásmód követelményét. Az egyenlő bánásmód követelményének kötelezettje mindig a munkáltató, így közvetlenül a zaklató munkatársak nem marasztalhatók diszkriminációs tényállás alapján (velük szemben polgári jogi alapon lehet igényt érvényesíteni). Munkáltatói visszaélés-bejelentés – ki őrzi az őröket?. A munkatársak által folyatatott zaklatás alapján viszont eljárást lehet indítani a munkáltatóval szemben, ha a zaklatás előtte is ismert folyamat volt. Azonban nem csupán a zaklatás, szexuális zaklatás kapcsán fűződik érdeke a munkáltatónak ahhoz, hogy tudomására jussanak a munkahelyen előforduló szabálytalanságok, jogszabálysértések. Kiemelendő, hogy a munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik a munkahelyi balesetek kapcsán a munkavállalót érő károkért, amely felelősség alól csak szűk körben mentheti ki magát, ezzel összefüggésben pedig kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről való gondoskodás, az e feltételeknek megfelelő munkavégzés ellenőrzése.
A munkaügyi bírság összege 30 ezertől 20 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy a munkáltató hány jogsértést követett el, milyen a vállalkozás gazdasági súlya, mekkora az érintett munkavállalói létszám, és milyen súlyúak a jogsértések. Feketemunka esetén a bírság összege munkavállalónként százezres nagyságrendet jelent.