A földrajzból tanult éghajlatok tipikus diagramjai hagyományos ábrázolással. A honlapon csaknem bármely földi álláspont éghajlati diagramja megjeleníthető. A diagramok bal felső sarkában lévő funkciógombbal átváltható a hagyományos éghajlati diagram rajzolata a Walter-Lieth-féle éghajlati diagramra. Ez különösen az erősen eltérő évszakokkal jellemzett éghajlatok esetében lehet szemléletesebb. A valódi mérsékelt öv növény- és állatvilága - Scheiber Biológia. A diagramok felett az alábbi információk szerepelnek: hely (település), ország; földrajzi fokhálózatban elfoglalt hely, az adatok származási időszaka. Látható még a klímabesorolás betűkódja is, ami azonban nem egyezik a közoktatásban használatos besorolásokkal, ezért javasolt figyelmen kívül hagyni.
Az emlősök tömött bundát növesztenek, bőrük alatt vastag zsírpárna védi őket a hidegtől. Vannak olyan emlősállatok is, amelyek téli álmot alszanak. Növényvilág A száraz kontinentális éghajlathoz a pázsitfüvek alkalmazkodtak a legjobban. A füvekkel benőtt élőhelyek kiterjedése és jelentősége az erdőkéhez hasonló. A füves élőhelyeken ugyan kevesebb fajt találunk, mint az erdei életközösségekben, de az egyes fajok nagyobb számban vannak jelen. A pázsitfüveket nehéz megrágni és megemészteni, fogyasztásuk mégis teljes táplálékláncot tart fenn. A fogyasztásukhoz alkalmazkodott fogazat, valamint a kérődzés teszi lehetővé a nagy testű növényevők tömeges elszaporodását, és ezzel a legelő állatokat fogyasztó ragadozók életben maradását is. Feladat: A füves pusztákat minden földrészen más-más névvel illetik. Mi a nevük Eurázsiában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában?
hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve Leh, India (hideg sivatagi égh. ) 9. 5 −2 −14 8. 1 2 −11 11 −6 9. 1 −1 9 16 3 3. 5 15 7. 5 3. 6 −7 4. 6 −12 A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: [2] 28 35 44 30 61 0. 1 71 0. 6 51 78 50 42 58 0. 2 E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 250 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi közepes hőingás a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet. [1] A folyók vízjárása időszakos. Felszíne [ szerkesztés] Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein és az oázisokban lehet találni sűrűbb növénytakarót.
- Élet a Marson és más bolygókon Élet a Marson és más bolygókon - A történelem nagy rejtélyei 13. (A) - ÉLET A MARSON ÉS MÁS BOLYGÓKON - A TÖRTÉNELEM NAGY REJTÉLYEI Termékleírás A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 részes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel. Az egyes kötetek címe (a megjelenés sorrendjében): - A II. világháború rejtélyei - Az Ótestamentum mítoszai - A CIA titkos kísérletei - Roswell és az ufójelenségek - Raszputyin és a cár utolsó napjai - Tutanhamon sírja - Az igazi Drakula - Jézus titkos élete - Hasfelmetsző Jack - Júdás evangéliuma - Hitler halála - Látogatók az ősidőkben - Élet a Marson és más bolygókon - A dinoszauruszok - A modern idők csodái Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat.
Talált weboldalak ebben a kategóriában: Élet a Marson > 16 weboldal. Kategória leírása: Van e élet a Marson? Milyen életformák viselik el a marsi körülményeket? Mik a marsi élet esélyei? Minden ami a marsi élet témakörhöz kapcsolódik. Bajban van a marsi élet, A legújabb kutatások szerint a Marson szélsőségesen gyorsan, akár egy óra alatt is lebomolhat a metán. Még keresik a pusztulás okát, mert ha helytálló a tudósok feltételezése, akkor más szerves molekulák is hasonló sorsra juthatnak. Cáfolták a marsi élet bizonyítékait Egy nemzetközi tudóscsoport legújabb vizsgálati eredményei szerint a Marson - a korábbi mérési eredményekből adódó következtetésekkel ellentétben - nem volt élet. Egy amerikai kutató négy éve megkövült baktériumok maradványait mutatta ki egy marsi meteoritból, ám eredményeit most egy nemzetközi tudóscsoport cáfolta. Egér(? ) a Marson Már az ókorban is felmerült egyesek fejében a lehetőség, hogy a környező égitesteket esetleg a földihez hasonló lények népesítik be. Máig fennmaradt Szamoszatai Lukiánosz Egy igaz történet című műve, melynek hősei hosszabb időt töltenek a Holdon.
A Mars légkörébe a Curiosity mérése alapján évente maximum 10-20 tonna metán kerülhet, ez ötvenmilliószor kevesebb, mint amennyi a Föld atmoszférájában jelen van. Mivel a metán lebomlásához a marsi körülmények között 330 év körüli időre van szükség, így feltételezhető, hogy a Mars-járó által érzékelt gáz forrása még mindig aktív. Ez pedig azért jelentős, mert a metán legtöbbször biológiai vagy folyékony vízhez köthető geológiai tevékenység során jön létre. Amennyiben biológiai folyamatok zajlanak a Marson, melyek metánt termelnek, az azt jelenti, hogy kezdetleges életet is találhatnak a vörös bolygón. Ha pedig vízhez köthető geológiai folyamatok során került metán a légkörbe, az hatalmas felfedezés lehet a Marson a jelenkori vagy egykori élet kialakulásának szempontjából. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani azt is, hogy a metán meteorok légkörbe jutásával vagy az UV-sugárzás hatására is kialakulhat. Ez nem jelenti az élet lehetőségének kizárását, mivel a Földön is él több olyan mikroba, melyek nem állítanak elő metánt.
A marsjáró "megízlelte" a marsi vizet, a Cumberland fantázianevű sziklából vett mintában elemezte a vízből származó hidrogénizotópokat, amelyeket több mint 3 milliárd éve "ejtettek foglyul" az ásványok. A minták hevítésekor felszabaduló izotópok, ezeknek egymáshoz viszonyított aránya a marsi vizek történetéről árultak el információt. "A Curiosity által elvégzett mérések alapján képet alkothatunk arról, miként veszítette el a bolygó a vízkészleteit" - hangsúlyozta Paul Mahaffy, a SAM vezető kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ismertetése szerint az égitest vizének jelentős része még azelőtt elillant, hogy a Gale-kráter helyén kialakult volna a tómeder, de a vízvesztés a későbbiekben is folytatódott. MTI – A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Kövess minket Instagram oldalunkon!