A kisrégió jelentős részét a néprajzi tájként ismert Őrség teszi ki, de ide tartoznak a hetési települések is. Az államalapítás idején a nyugati határ őrzésével megbízott népcsoportokat telepítettek ide, akik szolgálatukért különféle kiváltságokat kaptak. Az őrségi falvak jellegzetessége az úgynevezett szeres településszerkezet. A porták nem utcát alkotnak, hanem egy-egy dombhátat "ülnek meg". A szer eredetileg egy-egy nagycsalád, nemzetség lakóhelye volt. Hetés népi építészete a göcsejihez hasonlít, de annál egyszerűbb. A népművészetben a hímzés és a szövés volt a legjelentősebb. A kisrégió területén jött létre az Őrségi Nemzeti Park. Útikönyvben: Az Őrségtől Göcsejig Az Őrségtől Göcsejig című Vendégváró útikönyv több mint 200 oldalon, közel 300 színes fotó és 10 térkép segítségével mutatja be a címben jelzett országrészt, és elkalauzol az osztrák valamint a szlovén határ mentén lévő magyar vonatkozású emlékekhez is. Az Őrségtől Göcsejig című útikönyvet megrendelheti webáruházunkban!
Őrségi Nemzeti Park Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében bezár
Bár a tájegység széles körben Őrségként ismert – a nemzeti park is ezt a nevet kapta –, a területet földrajzilag három, egymáshoz nagymértékben hasonló, de mégsem egyforma táj alkotja: az Őrség keleti határa Zalalövőnél húzható meg, míg nyugat felé nagyjából Orfaluig, Apátistvánfalváig nyúlik. Ezen túl már a Vendvidék kezdődik. A terület déli része, a Kerka-folyótól délre elterülő Hetés. (Őrség alatt mindhárom tájegységet értjük ebben az ismertetésben is). Az Őrség, Vendvidék és Hetés területét a több millió év óta keletre tartó folyók alakítják. A terület kavicsos–agyagos alapkőzetét is az Ős-Rába és az Ős-Dráva hozta létre, amit az Alpok felől érkező folyók – az Ikva, a Pinka stb. –, és a jelenleg is errefelé lefutó Kerka, Rába, Szala (Zala) formál. A szétterített hordalék és a hordalékkúpok alakították ki azt az alapformát, amelyen a későbbi eróziós folyamatok eredményeképp kialakult az Őrség jellegzetes dimbes-dombos, patakvölgyek által szabdalt, szelíd tája. A terület éghajlata kiegyensúlyozott, szubalpin jellegű – meleg, de nem forró nyár, és csapadékos, de nem hideg tél.
Mindehhez igen bőséges csapadék társul, ami együttesen megteremti a lehetőségét a gazdag és dús vegetáció kialakulásának: a terület mintegy kétharmadát fedi erdő. A kavicsos alapkőzeten képződött agyagos, barna erdőtalaj a nagy esőzések miatt igen gyakran erodált, felső termőrétegétől megfosztott, kis teljesítményű, ezért egyébként sem alkalmas komoly mezőgazdasági művelésre.
A Rába és a Pinka árterének élővilágát bemutató tanösvény. Különösen kora tavasszal, a tőzike virágzásának idején gyönyörű. Kiinduló- és végpont: Körmend-Horvátnádalja, a Malom utcában lévő malomnál induló földes úton közelíthető meg. (GPS: 46. 998689, 16. 565734) Parkolási lehetőség: Malom utcában Útvonal jellege: Erdőben halad, zárt lábbeli szükséges. Babakocsival nem ajánlott. A tanösvény 40 perc alatt gyalog kényelmesen bejárható. A tanösvény hossza: 2 km Tanösvény állomásai: 1. Köszöntő tábla 2. Pinka és halfaunája 3. Puha- és keményfás ligeterdőkről 4. A geofiton növények 5. A tavaszi tőzike 6. Rába-holtág madarai 7. A Dobogó-erdő rovarvilága 8. A Rába 9. A Dobogó-erdő odúlakó madarai, a harkályfélék 10. A Dobogó-erdő özönnövényei
Mit tegyünk antibiotikum-kezelés után? A szervezet méregtelenítése antibiotikumok után. Mit tegyünk antibiotikum-kezelés után? - HáziPatika. Az antibiotikumok hatása a májfunkcióra Ekcéma, álmatlanság kezdődik; Egyes esetekben még az ilyen pszichológiai zavarok, mint a szorongás és a pánikrohamok kialakulása. Az előzetes toxinok felhalmozódnak a szövetekben, acidózist és gyulladást okoznak, károsítják a sejteket és szöveteket, idővel különféle krónikus betegségek jelentkeznek. A test megmutatja, amikor méregtelenítésre szorul. Ha egészségesen akarunk élni, nemcsak a tányérra kell néznünk, hanem a környezetre és különösen a térre is, amelyben élünk. Orvos válaszol - Protexin A szervezet méregtelenítése antibiotikumok után, Bélflóra helyreállítása antibiotikum-kúra után természetesen Az antibiotikumok gyengítik az immunrendszer képességét a szervezet méregtelenítése antibiotikumok után betegségek leküzdésére Ma már egyre többen tisztában vannak vele, hogy antibiotikumot nem szabad felelőtlenül használni, hiszen egyre több antibiotikum-rezisztens baktérium fejlődik ki, ami azt jelenti, hogy sok esetben olyan baktériumok szaporodhatnak el, amelyek ellen nincs megfelelő védekezés, vagyis nincs megfelelő gyógyszer.
További cikkünk erről a témáról: Bélflóra helyreállítása antibiotikum-kúra után A bélflóra felborult egyensúlyának helyreállítása Probiotikumok pótlásával a jó baktériumok száma visszaállítható, a szervezet könnyebben megtisztul a rossz mikrobáktól, és a normál bélflóra helyreáll. Mivel a hasmenés alatt és közvetlenül utána sokaknak gondot okoz a tejtermékek laktóz tartalmának emésztése, helyettük joghurt fogyasztása ajánlott. Ezekben kevesebb a laktóz, és az élőflórás változatok probiotikum tartalmuknak köszönhetően segítik és gyorsítják a hasmenésből való felgyógyulás folyamatát azáltal, hogy segítik az emésztést, a vitamin-és tápanyag felszívódást, gátolják a kóros mikrobák növekedését, illetve az antibiotikum használat után gyakori gombás fertőzésekkel is felveszik a harcot. Antibiotikum-kúra után segíthet a hüvelyi probiotikum.. A tejtermékek fogyasztásánál azonban hatékonyabban alkalmazhatók a probiotikus étrendkiegészítők, amelyek fogyasztásával gyorsan helyreállítható az egyensúlyából kibillent bélflóra.
Betegség elleni küzdelem – A bélflóra születésünk óta fokozatosan alakul ki az emésztőrendszerben, és segít az immunitás megőrzésében azáltal, hogy képes azonosítani és elpusztítani a káros baktériumokat. Mikor megbetegszünk, a bélflóra hasznos baktériumai, a probiotikumok támadást intéznek a kóros baktériumok ellen, melyek zavarják a szervezet mikrobiológiai egyensúlyát. Ez a bennünk élő mikroszkopikus világ rendkívül szervezett. Egészséges embereknél az úgynevezett jó baktériumok (probiotikumok) vannak túlsúlyban, és folyamatos ellenőrzés alatt tartják a szervezet számára kóros baktériumokat. A bélflóra azonban rendkívül érzékeny az étrendre, antibiotikumokra, szteroidokra, vakcinákra, és a stresszre. Hasmenés esetén az egyik legnagyobb veszély a kiszáradás, az elektrolit háztartás felborulása, ám a bélflóra normál aktivitásában is zavar lép fel, és a benne élő jó baktériumok száma csökken. Antibiotikumok adása során is károsodik a bélflóra, ugyanis az antibiotikum nem csak a rossz baktériumokat, de a jó baktériumokat is elöli, így azok száma csökken.
Az egészségünk szempontjából meghatározó jelentőségűek a jótékony baktériumok, a probiotikumok. Egy hazai 3 évig tartó vizsgálat (1) eredménye azt mutatta, hogy a világ fejlett részén a probiotikus baktériumok aránya a teljes bélflóra baktériumainak számához viszonyítva 40%, míg ugyanez a szám a magyar lakosság esetében kevesebb, mint a harmada, csak 12%. Ennek az alacsony számnak többféle oka van. A bélflóra sérülésének okai A bélflóra több ok hatására sérülhet: stressz, alkoholfogyasztás és dohányzás, kevés növényi táplálék fogyasztása, de a fő ok az antibiotikumok mellékhatásaként kialakuló bélflóra-sérülés. Természetesen az antibiotikumok igen hasznosak a fertőzések legyőzése szempontjából, ám a szedésük után gondoskodnunk kell az elpusztult probiotikus baktériumok pótlásáról. A probiotikumok alacsony arányának következményei Ha a probiotikus baktériumok aránya alacsony, annak számos következménye van. Az emésztési folyamatok kedvezőtlen irányba tolódnak el, gázképződés alakul ki, a bélműködés rendszertelen lesz.