Ismeritek a rumos-kókuszos csokikat? És mi a véleményetek róla? Én a magam részéről egyszerűen imádom ezt az ízkombinációt, annyira finom, annyira gondtalan, nyári, vidám... karibi hangulatú. Készítsünk akkor csokis-kókuszos-rumos süteményt kevés munkával, sütés nélkül! Isteni lesz, előre szólok. A süti alja egy egyszerű kekszmorzsa kakaóval, vajjal, és jó sok rumaromával. Csokis-kókuszos álomsüti: húsz perc alatt, sütés nélkül készül - Receptek | Sóbors. A krém pedig, ha lehántjuk róla a sallangokat: valójában egy kókuszos tejbegríz. Ha szereted a tejbegríz állagát, akkor ez a süti neked való. A tejben szuperül kiadja az ízét a kókusz, amitől sokkal intenzívebb lesz a hatása, mint egy sima, kókuszba mártogatott édességé. Ha akarod, már itt megállhatsz, elég, ha a süti tetejét megszórod egy kis kakaóval, vagy csokiforgáccsal. Az igazán keményvonalas rumos-kókuszos csokiimádók azonban tovább mennek, és készítenek egy vékony csokoládébevonatot is a süti tetejére. Számolj időt a hűtésre! A jól terülő, és jól vágható csokibevonatnak az a titka, hogy jó minőségű, legalább 65 százalékos csokoládéból dolgozunk, és adunk hozzá 2 evőkanál étolajat.
Utána ugyan ezt megcsinálom végig és amikor a tetejére érek rakok rá egy pici diót!
Nagyon csokis, szaftos, mégis könnyű textúrájú ez a csokitorta, ami liszt és zsiradék nélkül készül, gyakorlatilag egy egyszerű kevert tészta, amihez még a robotgépet sem kell elővenni, kézi habverővel pár perc alatt összeállítható. A titka pedig egy meglepő alapanyag: az almapüré! Az almapüré valójában nem más, mint kevés vízben megpárolt, majd leszűrt és pépesített alma, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, de készen is kapható, elsősorban a német tulajdonosi körbe tartozó szuperekben és drogériákban, mivel német területeken sokféle módon eszik és használják ezt a szuper alapanyagot. Ha készen vásároljuk, érdemes ellenőrizni az üvegen, mert létezik cukrozott és cukrozatlan változatban is. Az almapüré pótolja a zsiradékot ebben a receptnek, puha, szaftos és illatos lesz tőle. Nagyon puha csokitorta liszt és vaj nélkül. Ha igazán csokis változatot szeretnénk, akkor érdemes magas kakaótartalmú étcsokoládéval készíteni, mert mégiscsak ez adja a lényegét. Liszt helyett étkezési keményítő és darált mandula kell hozzá, de rizsliszt és más darált csonthéjassal is működik, emellett pedig akár laktózmentessé is tehető, ha a tejet valamilyen növényi tejre cseréljük.
Csokis sajttorta sütés nélkül – egy ellenállhatatlan desszert! | Ízletes TV - YouTube
Sütőpapírra tesszük a tepsiben, kis hőmérsékleten 15-20 percig sütjük. Rácson hűtjük. Csoki bevonatot teszünk az egyik felére és lecsöpögtetjük.
Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, rögtön kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették Mária fogantatásának napját március 25-ére. Gyümölcsoltó Boldogasszony ez a nap, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztény ünnep, de a gyökerei igen messzire nyúlnak. Ősi hitvilágunkban tetten érhető az istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya, s gabonával, gyümölccsel ábrázolják. A székelyek és a csángók Babba Máriához fohászkodna, akinek lába alatt a hold és feje felett a tizenkét csillagból álló koszorú található. Babba Máriát a Holdban látják, a teliholdat is Babba Máriának nevezik. Daczó Árpád: A gyimesi Babba Mária Itt olvasható: A képen Petrás Mária alkotása látható. "A moldvai csángók évszázadok óta megőrizték a hitüket és magyarságukat Mária-kultuszban, és mindabban, ami fontos ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni. " Petrás Mária Petrás Mária Babba Mária alkotásai szívet-lelket melengetőek. Hallgassuk meg az énekét is.
Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széleskörű termékenységünnep – az egész magyar nyelvterületen számos szokás és hiedelem forrásává vált. Ezt a napot fecskehozónak is nevezték. A költöző madarak ugyanis ekkorra már általában visszatértek, valóban megérkezett a tavasz és kezdődhetett a munka. Érdekesség, hogy a madarak távozását egy másik Mária-ünneppel, a szeptember 8-i Kisboldogasszony (Fecskehajtó Boldogasszony) napjával hozták összefüggésbe. Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz. Bálint Sándor néprajzkutató Ünnepi kalendárium című művében azt is leírja, hogy ez a nap ihlette az Úrangyala és az Üdvözlégy kezdetű imádságokat. Az Alföldön és a palóc falvakban honos néphit szerint, aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, annak "teljesül a jóravaló kívánsága". Ezen a napon, hajnali három órakor, a gyöngyöspatai asszonyok Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végezték.
A nap gazdasági jelentősége, hagyományai Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált. Ezt a napot fecskehozó nak is nevezték. A költöző madarak ugyanis ekkorra már általában visszatértek, valóban megérkezett a tavasz és kezdődhetett a munka. Érdekesség, hogy a madarak távozását egy másik Mária-ünneppel, a szeptember 8-i Fecskehajtó Boldogasszony napjával hozták összefüggésbe. Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz. Március 25-én a régi parasztság hagyományosan a gyümölcsfák kezelését, az oltást és a szemzést végezte. Azokon a helyeken, ahol a fagy miatt még nem kezdhették meg a metszést, egy-egy vágást ejtettek a fák törzsén, a termés mágikus védelmét biztosítandó.
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25. ) az oltás, szemzés napja. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. Krisztus fogantatásának, az angyali üdvözletnek fényes napja a természet erejének, a termékenységnek nagy ünnepe. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kis fákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. A fiatal, nemrég oltott fát nem volt szabad kitörni, visszavágni, mert kivérzett. Gyermekáldásért is ekkor lehetett sikerrel fohászkodni. Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni – minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött. Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek.
Sajnos a szabadságharc nem győzelemmel zárult, de március 15-én a bátor ifjakra emlékezünk, akik életüket áldozták a szabadságért. Az ünnep tiszteletére ilyenkor kokárdát tűzünk fel, amely a nemzeti összetartozásunk szimbóluma Március 16. Ez a nap 2015 óta a magyar zászló és címer napja. Március 18., 19. és 21. Sándor-József-Benedek napja A hagyomány szerint ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek, és ekkor kezdődik el a tavasz. A mondás is úgy tartja, "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget. " "Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát". A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a tavasz első napjának ünnepe, amikor tilos dolgozni. Úgy tartják, hogy József napján mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt kell felvennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe, amikor céhes zászlókkal vonultak a templomba. A hagyomány szerint a madarak azért szólalnak meg ezen a napon, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot" Természetesen időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához.
Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, és a sárga sáv széles, az jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. A Mura-vidéken úgy gondolják, "amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor" Göcsejben ezen a napon hajtották ki először a marhákat a legelőre. De ez a nap a méhek kieresztésének napja is. Sőt, e zen a napon érkeznek a fecskék is. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek napon duggatott hagymát Bertalan napján szedték fel, utána a háztetőre rakták egy hétre. Ennek a benedeki hagymának a főzetével mosták le a a tífuszos betegek fejét és hasát. A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Márciusan már elvethetjük a legtöbb virág magját. Fotó. Március 20. A tavaszi nap-éj egyenlőség napja A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.