De ez még mindig nem minden! Mert minderről ráadásként az az ember hozott döntést, aki az újratemetésen a koporsójába kapaszkodva lépett fel a politikai karrier létrájára – miközben csak néhányan tudjuk: már akkor is jól csengő hazugság volt szavainak magva! (Mára az sok-sok ember abban a hitben él, hogy a szovjet csapatok azért távoztak, mert Orbán Viktor felszólította őket Nagy Imre temetésén! Miközben erről a beszéd idején már rég megszületett a megállapodás…) Magasztalta, és példaértékűnek tartotta a hajdani miniszterelnököt. És most ugyanez az ember tiporja sárba az emlékét és viteti el az éj leple alatt! Mi értetlenül állunk az előtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy – mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat.
Hogy a Mások soha többé ne tudjanak betörni az emberek birodalmába, egy masszív falat építettek jégből ősi mágia segítségével. A Fal építése állítólag egy Bran, az Építő néven emlegetett férfihoz kötődik - aki nem mellesleg a Stark-ház megalapítója. Az Éjjeli Őrség várakat épített a Fal mentén, és évezredeken át őrködtek ezekben, aztán azonban eljött az idő, amikorra a legtöbb ember már nem hitte el, hogy a Mások léteznek, és hogy a Hosszú Éjszaka eseményei valóban megtörténtek. A Hosszú Éjszaka a sorozatban A Hosszú Éjszaka bemutatásakor a Trónok harca a legtöbb dologban követi a regényekben leírtakat. A legnagyobb eltérést az Éjkirály jelenti, aki a könyvekben nem szerepel. Ott is olvashatunk egy hasonló néven emlegetett férfiről, de ő az Éjjeli Őrség egyik vezetője volt, akit elcsábított egy nőnemű Más, és ezután véres lázadást szított. A Starkok csak a vadak akkori királyának, Joramunnak a segítségével tudták legyőzni. A sorozatban látható Éjkirály azonban teljesen más karakter (az angol változatban a nevük is más, mivel a könyvbeli karakter Night's King, a sorozatban pedig Night King szerepel, a fordításban azonban mindegyik Éjkirály lett).
A Magyar Közút Trónok harcát idéző videóval hívja fel a közlekedők figyelmét a közelgő télre, mert az éj sötét, és tele van iszonyattal. "Az éjszakák egyre hosszabbak, és mint tudjuk: az éj sötét, és tele iszonyattal. Közel 4000 harcos munkatársunk csaknem 1000 gép vastrónjára ül, és teli sótárolók várják az első ütközetet" - hallható a Magyar Közút videójában, amellyel a hamarosan beköszöntő téli időjárásra próbálják felhívni a közlekedők figyelmét. Ők már november 10-től téli üzemmódra váltottak, a szakemberek és a munkagépek hétvégétől pedig már élesben is dolgozhatnak a hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkákon.
Még a távol-keleten, Yi Tiben élőknek is megvolt a maguk mítosza arról, hogy mi okozta ezt a sötétséget Westerosban. Végül aztán a legfőbb segítség is Essosból érkezett: egy Azor Ahainak nevezett hős - akit maga a Fény Ura választott ki - Fényhozó nevű lángoló kardját forgatva legyőzte a Másokat, és véget vetett a Hosszú Éjszakának. Évezredekkel később Melisandre, a vörös papnő éppen azért segítette Stannis Baratheont, mert úgy hitte, hogy a férfi Azor Ahai reinkarnációja. Essosban pedig egyesek úgy gondolták, hogy Daenerys az új Azor Ahai. Volt ugyanis egy prófécia, amely szerint az "Ígért Herceg" lesz az, aki legyőzi majd az Éjkirályt, és e jóslatban szó volt az új Azor Ahai kereséséről is. Egy másik Bran Az Elsők és az Erdők Gyermekei - akik csak nemrég kötöttek békét -, összefogtak a Mások és a holtak serege ellen, de egészen addig kevés sikert tudtak elérni, amíg fel nem fedezték, hogy a sárkányüveg hatásos fegyver az ellenségükkel szemben. Ekkor aztán az Elsők (köztük a későbbi Éjjeli Őrség alapítói), a Gyermekek és Azor Ahai visszakergették a Másokat Westeros legészakibb csücskébe, és sikeresen véget vetettek a halál telének.
Érdekesség, hogy november 29-én Pécsett, másnap, 30-án pedig Budapesten a Müpában adják elő a programot a Pannon Filharmonikusokkal. A két testvérrel közös interjút szerettünk volna, de nehéz volt időpontot egyeztetni. Így aztán külön tettük föl nekik majdnem ugyanazokat a kérdéseket. Egy év van Önök között. Ha gyerekkorukban verekedésre került a sor, ki győzött? Bogányi Tibor: Mi igazából a zenébe nőttünk bele, de azért persze voltak harcok, és Gergő általában nyert ezekben. Egy évvel idősebb, és ez gyerekkorban még sokat számít. (Gergő is szó szerint ezzel kezdte a válaszát erre a kérdésre! M. T. ) Bogányi Gergely: Nővérünk a legidősebb, utána évenként jövünk sorban. Vele, ugye, nem harcoltunk, mert lány volt, de a fiúk között azért megvolt a hagyományos hierarchia, ami az életkorhoz kötődött. Amikor az ember nagy 7 éves, a 6 éves öccsét nagyon kicsinek látja. Nekem csak öcséim vannak, Tibinek van öccse is meg bátyja is, úgyhogy kicsit más optikából néztük a világot. Rivalizálás, mármint a zenében sem volt?
Önálló lemezfelvételei jelentek meg Mozart versenyművekkel, Chopin zongoraműveivel és Liszt Ferenc zongoraterméseivel. The Chopin Album Chopin Mozart zongora-verseny Chopin Rachmaninov Chopin 2002 Aranyszín köntösbe Villa Gyllenberg Mozart Liszt Gergely Bogányi: Chopin Schumann Bogányi-zongora A zongoraművész és konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát. "Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang", így mutatta be a saját nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének. A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé, és több mint 7 év alatt készítették el az áramvonalas "csodazongora" prototípusát a vágyott hangzással.
B. : Ez egy viszonylag rövidebb zongoraverseny, ezért választottuk mellé Bruckner közel másfél órás 5. szimfóniáját. Ezt sokszor önmagában is játsszák koncerten. A két mű hangvétele nagyon ellentétes. B. : Azért két német zenéről van szó, bár Bruckner, ugye osztrák volt. Mendelssohn könnyűkezű zseni volt, Bruckner pedig hosszú távú harcos. Minden darabját, ezt is, sokszor átírta, alakította. Ez idő tájt nehézségei voltak a magánéletében. A közönség tragikus szimfóniának, vagy 'a sorsok templomának' nevezi. Sőt elnevezték még pizzicato-szimfóniának is, mert az első tétel bevezetése a vonósok pengetésével indul, bár ez szerintem félrevezető minősítés. Bruckner maga fantasztikus szimfóniának nevezte, de igazából sose adott neki nevet. Ennek a műnek a titka a hangok mögött keresendő. Az kevés, ha eljátsszuk a hangokat pontos időben, helyen és módon. Utána még ki kell nyitni egyfajta kaput, és egészen új univerzum nyílik meg. Sok karmester nem tudja kinyitni ezt a kaput, és ezért nem tudja hitelesen interpretálni Brucknert.