Pilinszky: Négysoros Alvó szegek a jéghideg homokban. Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. Pilinszky: Négysoros Alvó szegek a jéghideg homokban. Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet.
Magyar versek KÖVESS MINKET FACEBOOKON Követés Felismered ezeket a híres magyar verseket? A nyilakkal lapozhatsz a kérdések között. A vissza a főoldalra gombbal a Magyarorszá főodlalára jutsz. VISSZA A FŐOLDALRA < > Kérdések: 8/10 Alvó szegek a jéghideg homokban. Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. Kérlek a hirdetés alatt add meg a választ. Kérlek válaszd ki azt a megoldást, amely szerinted helyes. Petőfi Sándor: Nemzeti dal Pilinszky János: Négysoros A helyes válasz megadása után nyomj az Elküldés gombra és jön a következő kérdés.
Az elmúlt közel kétezer év alatt sem változott az ember, nem okult cselekedeteinek stigmáiból. A vers minden sora egy-egy mondat. Nincs átmenet a sorok között. Egyszerű megállapítások. Csak az első két sorban vannak jelzős szerkezetek: alvó szegek, jéghideg homok, plakátmagány, ázó éjjelek. A két sor két karizmatikus költői képe készíti elő a dráma csúcspontját, az égve hagyott villanyt, amely jelzi, hogy itt valami tragédia fog bekövetkezni. Az első három sor 11-10-11 szótag számú, csak a negyedik sor 6 szótagos, amely megbicsaklik, és térdre kényszeríti a vers végét. Az éjjelek, véremet hangzós /laza / rím pár, csak megerősíti ezt az érzést. Négysoros dráma? Csak Pilinszky tudná igazán a választ, de õ is hallgat már, mint "Alvó szegek a jéghideg homokban. " Németh Dezső Budapest, 2005. február 9. + 72 + 27
A cím utal a Harmadnapon című kötetben található sajátos, négysoros versek formájára. Szerkezetileg 4 sorból áll, és minden sor egy külön közlés, azaz külön szerkezeti egység. Ez a szerkezet szigorú határok közé szorítja a művészi megformálást. A négy sor négy kijelentő mondat, melyeknek egymáshoz való viszonyát nem jelöli kötőszó, így az olvasónak kell megfejtenie a szavak értelmét. Viszont a kötőelemek hiánya nagy intenzitást ad a nyelvnek. A versben nincs meghatározva se konkrét helyszín, se konkrét időpont. Ellentét figyelhető meg a konkrétan, tárgyiasan megjelenített dolgok és az időtlenség, térbeli meghatározatlanság között. Ez az ellentét erős feszültséget teremt. Az 1-2. sorban hasonló a mondatszerkezet, és a megjelenő képek a magányra utalnak. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
1947-től állami tulajdonba került az épület, majd kollégiumot és iskolát alakítottak ki benne. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújul a sümegi püspöki kastély is. A program művészettörténész munkatársai a "Tágra nyílt szemmel" című kiállítással várják az érdeklődőket. A kiállítás vezérfonala egy 18. századi, 1750-es évekbeli történet, amelynek főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek "kalandja" Sümegen. A festőlegények története önmagában is érdekes. Életük eseményei érzékletesen mesélnek egy alig ismert korszakról. Megújul a sümegi Püspöki Palota | Magyar Idők. A 18. század dereka Magyarországon az ellenreformáció korszaka volt, Padányi Biró Márton ennek a korszaknak az emblematikus alakja. Egyházmegyéjét szinte a romokból építette újjá. Módszerei, amelyek talán néha kíméletlenek voltak, sok ellenséges indulatot gerjesztettek személye iránt, hiszen Európa más területein már a felvilágosodás eszméi hódítottak, a vallási türelem jellemezte a közgondolkodást.
A kiállítás egyik központi témája ez a látványvilág, amelyet a sümegi plébániatemplom Maulbertsch, az európai rangú festő által készített lélegzetelállító freskóin, valamint a palota részlegesen fennmaradt és bemutatott falképein láthatunk. A termek egykori pompás dekorációit beltéri vetítéssel, az illuzionista világot grimaszoló festményekkel, bemozduló képekkel idézzük meg, de a mozgókép elődjének tekintett kukucskálódobozok hagyománya is megismerhető itt. A sümegi Püspöki Palota belülről. Az érdeklődők a barokk freskóművészet technikatörténeti, ornamentika-történeti érdekességeivel és műhelytitkokkal is találkozhatnak. Franz Anton Maulbertsch elképzelt dolgozószobájában pedig kiderül, hogyan élhetett és alkothatott a "rokokó sztárfestője". Rejtett zugok, titkos helyiségek A kiállítás az épületet, mint műtárgyat vonja be a megismerés kalandjába: rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók nyílnak meg a látogatók előtt. Érzékelhetővé válik a palota működése, a napi rutin: beléphetünk a barokk konyhába, vagy megismerhetjük a korabeli higiénia csúcsának számító, falba rejtett árnyékszék működését.
Egyedülálló turisztikai attrakció a 14. század végén épült palotaszárny és a benne található világi témájú freskóegyüttes, mely valószínűleg az egykori tulajdonos család tagjait ábrázolja. Ha az időjárás engedi, a vár tetején végig sétálva szemünk előtt hever Várpalota belvárosa, távolban a Bakony lankái hullámoznak. Megújul a sümegi Püspöki Palota - alon.hu. Találkozó: 6:45; Indulás: 07:00 órakor Részvételi díj: 14 900 Ft (klubtaggal együtt utazó vendégnek) Klubtagnak: 12 900 Ft Gyermekkedvezmény: 2 000 Ft Megrendelés kirándulásra A program időtartama alatt az aktuális egészségvédelmi előírások betartása kötelező! Tervezett útvonal: térkép Rövidített link:
A várhegy lábánál álló barokk püspöki palota ismét régi szépségében várja a látogatókat. Az épületben látható kiállítás egy 18. századi történetet jár körül Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel életrajza sokrétűen beszél arról a barokk világképről, amely a mai ember számára már nehezen elképzelhető. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet kaphatunk a korszakról. Megismerkedhetünk a sümegi "néma prédikáció"-freskóciklust megálmodó Padányi alakja mellett az azt alkotó Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész történetével is. A tárlat középpontjában ez, a sümegi plébániatemplomban látható freskómű áll. A színpompás falképeken egyszerre jelennek meg földi és evilágon túli elemek. A palotában a két főszereplő – a püspök és a festő – legmélyebb részletekig menő megszemélyesítése olykor figyelemfelkeltő, olykor meghökkentő, kortárs szemléletű módszerekkel történik. Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: Bővebb informácóért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát: TÉLI nyitvatartás November 1.
A Jakab Napok, az érett bor és a vadászat ünnepe keretében nyílt meg a Püspöki Palota pincéjében az Egy sümegi présház története című kiállítás, amelyen a helyi présházakat mutatják be. Az állandó tárlat egyes darabjai már korábban is láthatók voltak, azonban mostanra meglehetősen kibővült a régi, hagyományos borászati eszközök, sümegi borászati relikviák gyűjteménye dokumentumokkal, további tárgyakkal. A megnyitóünnepségen Németh Zoltán alpolgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy fiatal szakemberek kezében van a város felvirágoztatásának lehetősége, ma már nemzetközileg ismert borászat Egly Márké. Sümegi Kata, a kiállítás rendezője a helytörténeti és szakmai tárlat kialakításáról szólt. – A Jakab Napok remek kezdete a bortörténeti kiállítás, mely a huszadik századot öleli fel. Ez az időszak mostoha korszaka volt a kutatásoknak, de most végre tablókon, tárgyakkal is megjelenhet a téma, amelyet másik rendezővel, Kende Katával és a helybeliek segítségével dolgoztunk fel. Fotógyűjteményből válogattunk, helyiekkel beszélgettünk az élvezetes munka során.