élettelen környezeti tényezők(főnév) Biológia: Értelemszerűen a környezetnek azon részei, amelyek nem élők. Az élettelen környezeti tényezőkhöz tartoznak: a talaj, a fény, a víz (vagy csapadék), a levegő és a hőmérséklet. Az élettelen környezeti tényezők állandóan változnak. A környezeti tényezők és azok hatása a szervezetekre. Az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell a változó élettelen környezeti tényezőkhöz. Eredet [ címszó < ősmagyar: szó (jelentés) < ősmagyar: szó (jelentés) < nyelv: szó (jelentés)]
1/2 anonim válasza: Víz, fény, levegő, víznyomás, sókoncentráció(vízben), hőmérséklet stb. :D 2011. márc. A víz, mint környezeti tényező - Biológia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. 28. 15:34 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az állatok egy része kifejezetten vízi környezetben él. Néhányan pedig kifejezetten szárazságtűrő faj, ezek az anyagcsere folyamataikban keletkező víz egy részét képesek raktározni, majd később felhasználni. Forrás:
Ilyen volt példának okáért a jégkorszak. A lassú lehűlés alatt a növények utódjai (magvak, egyéb szaporító képletek) szépen lassan délebbre tudtak vándorolni, így maradt életben a faj és vészelte át a jégkorszakot. Azt gondolnánk, hogy az állatvilágnak könnyebb dolga volt. Részben igaz is, mivel helyváltoztató mozgásra képesek, azonban ne feledkezzünk meg a kapcsolatokról, a táplálékláncokról se. Még ha az állat képes is elmászni, elfutni vagy épp elszállni az adott háborgatott területről, ahol valamelyik környezeti tényező már nem megfelelő, az új helyre érkezve nem biztos, hogy talál számára alkalmas élelemforrást, így kicsit késleltetve, de szintén elpusztulhat - a faj pedig kihalhat. A környezeti tényezők lassú, fokozatos változásával új fajok jöhetnek létre, egyensúlyi helyzetet alakítva ki az adott faj és a környezet között. Azonban ha ezek a tényezők gyorsan változnak, akkor a szervezetek képtelenek ezt követni, ami az élővilág pusztulásához vezethet. Biológiai indikátorok A biológiai indikátorok olyan élőlények, melyek jelenlétükkel vagy épp eltűnésükkel jelzik a környezet tulajdonságainak (például a levegő minőségének és a víz szennyezettségének) megváltozását.
Különlegesen alakult típusuk a pozsgás vagy szukkulens forma. Ezeknek a növényeknek a hajtásai vastagok, magas nedvtartalmú, nyálkás sejtekben gazdag víztartó alapszövetet tartalmaznak. Leveleik gyakran tövisekké módosultak (pl. kaktusz). A víz az állatpopulációk elterjedése szempontjából is fontos. Aszerint, hogy milyen körülményekhez kötődik az állat, megkülönböztetünk vízben, párás és száraz környezetben élő állatokat. A vízi állatok egész életüket vízben töltik. Számos vízi állat élőhelyének átmeneti kiszáradását lelassult anyagcsere folyamatok mellett egy ideig még képes elviselni. A párás környezetben élő állatok csak ott élnek meg, ahol a levegő vízgőztartalma magas (csigák, kétéltűek). A száraz környezetben élő állatok evolúciójuk során teljesen alkalmazkodtak a száraz környezethez. Elsősorban a párologtatás mérséklése és a leadott víz csökkenése teszi ezt lehetővé számukra.
Minden jel szerint maga a gázvezeték, az Északi Áramlat-2 megépítése volt a történet egyszerűbb része, a szabályozásért és ennek mentén a használat jogaiért, illetve a gázeladásból származó profit megszerzésért folytatott harc viszont nagyon durva lesz. De mi ez a nagy pereskedés Oroszország és az EU között az új gázvezeték körül? Elmagyarázzuk. Cső ritkán vált ki annyi indulatot és a tengeren túlra is átívelő nemzetközi nagypolitikai csatározást, mint a Németországot Oroszországgal összekötő, frissen elkészült Északi Áramlat-2 nevű gázvezeték. Most épp amiatt áll a bál, hogy hiába fektették le a napokban az utolsó csöveket is, kiderült, hogy a tulajdonos Gazprom, egész pontosan annak egyik, a gázvezeték projektet tető alá hozó leányvállalata nem gyakorolhat kizárólagos ellenőrzést az Északi Áramlat-2 felett. Erről a közelmúltban bírósági döntés is született Düsseldorfban, a helyi ítélőszék az EU gázdirektívájára hivatkozva mondta ki: ugyanaz a társaság nem használhatja a saját csővezetékét arra, hogy a maga termelte gázt szállítsa és értékesítse is rajta.
Az Északi Áramlat 2 nyomvonala 29 milliárd zloty – átszámítva 2312 milliárd forint, a magyar állam 2020-as költségvetésének nagyjából tíz százaléka. Ekkora bírságot szabott ki a lengyel versenyfelügyelet hatóság (UOKiK) az orosz állami gázkereskedő óriásra, a Gazpromra az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésére létrehozott projektcég miatt. Ehhez képest már aprópénznek tűnik az a 234 millió zloty (18 milliárd forint) amelyet az ügyletben részt vevő nagy nyugati energetikai cégre szabott ki a versenyhatóság – írja az euronews. Lengyelország döntése ebben a kérdésben az Európai Uniót is váratlanul érte, és nagyon kellemetlen az Északi Áramlat 2 másik fő érdekeltjének, Németorszá gnak is. Északi Áramlat 2 – német érdek Az Északi Áramlat 2 többszörösére növelné az Északi Áramlat gázvezeték kapacitását, amely az Oroszországgal az utóbbi időben rossz viszonyba került hagyományos tranzitországok (Ukrajna, Lengyelország) megkerülésével az Északi-tengeren át Oroszországból egyenesen Németországba szállít földgázt.
Az Északi Áramlat 2. gázvezetéket is szankciók érhetik, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – figyelmeztetett Németország és az Egyesült Államok. A Balti-tenger alatt épített gázvezeték már üzemkész, de a gázszállítást még nem hagyták jóvá a német hatóságok. Ismét az új földgázvezetékre irányította a figyelmet az ukrán válság, amely miatt az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok gazdasági szankciókat ígérnek Oroszországgal szemben, ha megtámadja Ukrajnát. Az Oroszországból Németországba húzódó, 1225 kilométeres vezeték készen áll a működés megkezdésére, de még hatósági jóváhagyásra vár. Az energetikai projekt megduplázná a Németországba irányuló gázáramlást, miközben megkerülné a hagyományos tranzitországot, Ukrajnát. Közös német–amerikai állásponton dolgoznak "Erős szankciócsomagon dolgozunk" a nyugati szövetségesekkel, és ez több szempontra is kiterjed, "beleértve az Északi Áramlat 2. -t is" – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter január 27-én a parlamentben, súlyos következményeket ígérve Oroszországnak, ha támadásra kerülne sor.
Index Gázvezeték Balaton térkép részletes északi part Index - Gazdaság - Már 93 százalékban elkészült az Északi Áramlat 2 A kis Dánia persze nem az egyedüli, amelynek környezetvédelmi és biztonságpolitikai aggályai vannak a Gazprom projektjével kapcsolatban. Az egész Skandináv-félsziget zúgolódott a projekt miatt. Ami nem csoda, hiszen a skandináv térség keleti része, a Baltikummal együtt, mindig a Balti-tenger fölötti uralom megszerzésében érdekelt Moszkva célkeresztjében feküdt, és ma sincs túlzott bizalmuk a moszkvai politikával kapcsolatban. A skandináv országok számíthatnak e kérdésben a hagyományosan Amerika-barát Lengyelország szimpátiájára. Mikael Odenberg svéd védelmi miniszter, a konzervatív Mérsékelt Párt politikusa azt állította, hogy a projekt fenyegeti Svédország biztonságát. Noha egy hagyományosan olyan párt politikusáról van szó, amely külpolitikailag oroszellenes és Amerika-barát, ne gondoljuk, hogy egyedüli hang az övé. Dániában például baloldali kormány van hatalmon, amely azonban teljes mértékben osztja a dán jobboldal biztonságpolitikai nézeteit.
A legnagyobb orosz gázmezők és a vezetékrendszer. Forrás: Gazprom (2010) Gázvezetéket építeni a Balti-tenger alatt nem kerül nagyságrendekkel többe, mint a szárazföldön. Az Északi Áramlat 1 adatai szerint a 917 kilométernyi orosz szárazföldi vezeték (Gryazovets–Vyborg) és a tengerparttól a német Greifswald elosztó központhoz húzott néhány tíz kilométernyi cső teljes költsége 6 milliárd euró volt, míg a Balti-tenger alatt húzódó 1222 kilométernyi csőpár 8, 8 milliárd euróba került. Valószínű, hogy a tengeri vezeték esetében nem kell kisajátítási díjat fizetni, ami a szárazföld esetében egy jelentős költségelem. Az Északi Áramlat 2 9, 5 milliárd eurós költségét jelentősen csökkenti, hogy a már létező csővezeték rendszerrel párhuzamosan épül ez ki, a meglévő infrastruktúrát hozzá lehet ehhez igazítani, és a tervezési és engedélyezési költségek is alacsonyabbak. A gazdasági racionalitással szemben erősebbek a politikai érvek. A projekt legnagyobb ellenzői a lengyelek, az ukránok, balti államok és Közép-Kelet-Európa nagy része.
Mint írták, a tanúsítási eljárás az új cég felállításáig szünetel. A hatóság majd a leányvállalat - mint új kérelmező - által újonnan benyújtott dokumentumok alapján dönt az ügyben a törvényben előírt négy hónapból megmaradt időn belül. A német hatóság a döntését határozattervezetbe foglalja, amelyet az európai uniós belső piaci szabályoknak megfelelősen megküld a közösség versenyfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Bizottságnak. A Handelsblatt című német üzleti lap szerint a felfüggesztés több hónappal meghosszabbíthatja az üzemeltetői tanúsítvány kiállításának folyamatát, amelyet az eredeti menetrend szerint legkésőbb január 10-ig le kellene zárni. Ugyanakkor a fő beruházó orosz Gazprom - a Nord Stream 2 AG tulajdonosa - az eljárás vége előtt is elindíthatja a földgázszállítást, bár ebben az esetben szabálysértési bírságot kockáztatna. A Bundesnetzagentur tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után épültek.