Jelenleg tizenhat olyan zászló van, amelyeket nemzeti ünnepeinken fölvonultatnak. Ha egyéb, konkrét történelmi eseményre kérnek történelmi zászlókat, akkor számuk lehet kevesebb, és kiegészülhet olyan zászlóval, amely eredetileg nem szerepel a tizenhat ajánlott jelkép között, de ott és akkor jelentősége van. Legfontosabb történelmi zászlóink a következők: Az Árpád-házi családi zászló, köznapi nevén a sok vihart kavart árpádsávos zászló. Ősi magyar szimbólum Árpádházi királyaink történelmi zászlóin már a XI. században szerepel. Legtöbbször négy vörös és négy fehér sáv váltakozásából áll, de a sávok száma nem volt mindig állandó. Legkorábbi magyarországi előfordulása 1202, amikor Imre király (III. Béla fia) címerén jelenik meg. Árpád-házi királyi zászló a XII. század végéről. Bölcsészblog: Az Árpád-sávos zászló. A régebbi, a kettős keresztes változat III. Béla király uralkodása alatt jelent meg. III. Béla címeréül a kettős keresztet (talán Bizánc tanácsára) választotta, amit az Árpádok ősi, vörös színét őrző pajzsra helyezett.
Később a kereszt alatt megjelent a hármashalom, utóbbi az országot szimbolizálta. (A népies Tátra, Mátra, Fátra a képzelet szülötte. ) A fenti két címer színeiből alakult ki a magyar trikolór. Az Anjou királyi zászló. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása alatt használták, az Anjouk és az Árpádok családi színeiből állították össze; az utóbbi az Anjou-királyok jogos trónigényét szimbolizálta. Hunyadi János zászlója 1450 körül. Négyes osztású: piros mezőben két oroszlán, a fekete mezőkben pedig egy holló és egy pelikán látható. A Fekete Sereg zászlója. A Corvinák egyikében fennmaradt miniatúra alapján készítették, amellyel Mátyás fia, Corvin János 1485-ben bevonult Bécsbe. Kettős osztatú; a bal oldali fehér és a jobb oldali vörös mezőkben oroszlán látható. Ősi " Magyar-Szkíta" medálok - magyarbolt,magyaros. Bocskai István nagyszalontai hajdúinak hadnagyi standardja, 1600 körül készült. Bethlen Gábor fejedelmi zászlója 1615-ből. A Bethlen család fecskefarkú zászlóját Krisztus kiömlő vérét szimbolizáló "lángnyelvek" díszítik. Felirata: Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme.
Trónfosztás utáni honvéd lovassági zászlók 1849-ből. Az ismeretlen honvéd lovasalakulat zászlója a szabadságharc zászlóinak minden jegyét hordozza: fehér, zöld-vörös farkasfogazattal szegélyezett, hátoldalán Regina Caelis-ábrázolás, előlapján Kossuth-címer. Az 1848-as honvédzászlók szolgáltak alapul minden későbbi magyar katonai zászlóhoz. Trónfosztás utáni lovassági zászló ugyancsak 1849-ből. Az 1938 M gyalogsági zászlót a második világháborúban használták. A honvédzászlók mintájára készült, csupán a farkasfogak helyén találjuk a XVIII. századtól használatos "lángnyelveket". A magyar zászló ősi, titkos története: te tudtad, hogy régen teljesen máshogy nézett ki? | Kimondott Igazságok. A zászló címere a két világháború közötti magyar középcímer. Az 1949/1. M lovassági zászló mindkét oldalán Kossuth-címer; a magyar történelem legrövidebb ideig használt zászlója; a Demokratikus Honvédség részére rendszeresítették 1949 elején. Ugyanazon év szeptemberétől a zászlóra már a Népköztársaság címerét, az úgynevezett Rákosi-címert kellett elhelyezni. 1950-től a zászlók elvörösödtek, talán szégyenükben. Hankó Ildikó
× Kedves Vásárlóink! Sajnos két fő hiányzik a három kollégából, ez lassítja munkánkat. Plusz itt van ugye nyakunkon a Karácsonyi csúcs, megfűszerezve a COVID okozta alapanyag hiány miatti lassabb beszállításokkal… Ettől függetlenül folyik a termékek csomagolása, sok rendelt árucikk még úton van felénk Kérünk mindenkit, legyetek türelemmel, mindenki megkapja rendelését! Jó böngészést! : Turánia
A manapság oly népszerű, szinte nemzeti sporttá váló politikai csatározások idején a szélsőségek, és ezáltal a velük foglalkozó média is sokkal nagyobb szerepet kap. Ennek az eseménysorozatnak egyik szenvedője – szüntelen szereplésével - az Árpád-sávos zászló. A gond csupán az, hogy kihasználva az emberek tudatlanságát, alulinformáltságát és azt a lustaságot, mely legtöbbünket jellemez, egy olyan világban, ahol úgy is mindent megmondanak TV-n, rádión, meg Interneten keresztül, ősi jelképünk áldozatul eshet egy erősen liberális réteg befeketítő hadjáratának. Nem kisesszé következik, sokkal inkább összefoglalás. Előttem sokan megírták már a témába vágó értekezéseiket. Felesleges lenne lehúznom róla egy újabb bőrt. Arra viszont vállalkoztam – mert véleményem szerint az olvasóim nem kifejezetten járatosak a témában – hogy összefoglaló jelleggel adjak nektek pár linket, amely tökéletesen megvilágítja a dolgot. Az írások pár perc alatt átfuthatók, legtöbbjükben a tényanyag megegyezik, így feldolgozásuk sem jelenthet különösebb problémát.
Vujity Tvrtko, a Mokka műsorvezetője ma, február 26-án távozik a TV2-től. Vujity Tvrtko a Facebook-oldalára posztolt egy idézetet, melyhez hozzátette, hogy mindent köszön a TV2-nek. A csatornával az utóbbi időben nem volt felhőtlen a viszonya, legutóbb azért kapott fegyelmit, mert a Mokka élő adásában szólt be Berki Krisztiánnak – írja a Blikk. Tvrtko posztja alá persze csak úgy záporoznak a sajnálkozó hozzászólások. Ilyenek: Sajnálom. Nem értem, hogy az ember miért nem mondhatja el a véleményét. Nem vagyunk egyformák. Nem szerethetünk mindenkit. Te csak el merted mondani a véleményedet. Ez ekkora bűn??!! Úgy tűnik, napjaink médiájában nincs szükség a tehetségre, tisztességre és gerincre! A TV2 egy nagyon jó és tehetséges riportert veszített! Sajnálom! A kínos beszélgetésre egyébként a Mokka február 19-ei reggeli adásában került sor. Teljes orvosi kivizsgáláson járt Vujity Tvrtko - Blikk. Vujity Tvrtko azt állította, hogy az ő élete arról és az ellen szól, amit Berki Krisztián képvisel a nyilvánosság előtt. Élő adásban elmondta azt is, hogy valójában semmiről sem szeretne a műsor vendégével beszélgetni, és ettől nagyon is zavarban van.
Itt vagyok hát... " - írja legfrissebb bejegyzésében Vujity Tvrtko. Minden cikk, kép, videó, információ az ukrajnai háborúról itt! A tévés, író, közszereplő 1991-ig ugrik vissza a történelemben, hogy megmagyarázza tettét. "Érettségi után felvettek a Zágrábi Tudományegyetem újságíró szakára, pont akkor, amikor az egykori Jugoszláviában súlyos konfliktusok kezdődtek. Az őszi iskolakezdés előtt bekopogtam a Magyar Televízió pécsi irodájába, hogy -mintegy nyári gyakorlatként- szívesen tolmácsolnék a térségben forgató stábjuknak, cserébe meséljenek nekem az újságírásról. Milyen hasznos nyári gyakorlat lesz ez, gondoltam magamban... Tolmácsoltam, tanultam, fordítottam, utaztam, aztán egyszer csak lent aludtam a barátaimnál. Egy éjszaka háborús blokádba kerültünk. Akkor kezdtek el nagyon lőni. A stáb nem tudott bejutni, én nem tudtam kijutni Eszékről. Így lettem tolmácsból botcsinálta haditudósító, szinte gyerekként. 19 éves voltam akkor. Ám volt ott még valami. A helyi rádió magyar adása, amelyet a végveszély fenyegetett.
A munkatársak között volt, aki a biztonság reményében Magyarországra menekült, s volt olyan is, aki nem jutott be a munkahelyére. Egy pincében, a zongora alatt aludtam. Ott kért meg Karcsi, hogy olvassak magyarul, legyek a helyi rádió műsorvezetője. És nekikezdtünk... Józsi, az operaénekes; Iván, a villanyszerelő; Mária az óvónő és én, az amatőr gyerek. No meg Karcsi, közülünk az egyetlen, aki látott már belülről rádiót. Normális körülmények között sosem lett volna ilyen rádiós csapat, a háború mégis családdá formált minket. Ha amatőr módon is, de csináltuk, szívvel és lélekkel. Akkor értettem meg, hogy mit jelent egy háborús veszélyben a magyar embereknek a magyar szó. Én voltam a hírolvasó és a kívánságműsor vezetője. Beolvastam a halottak számát és azt, hogy hol lehet vért adni és kenyeret kapni, majd zenéket küldünk a betelefonálók rokonainak. Biztonsági okokból sok esetben nem mondhattuk el a konkrét személyek nevét, mert sokan laktak a szabadcsapatok által megszállt részeken. Így született meg a "Kikerics üzeni pacsirtának, hogy jól vannak, túlélték a tegnapi bombázást és megpróbálnak újra átjutni a határon... "- kezdetű üzenet, amelyet egy magyar népdal követett.