Szinyei Merse Pál Képei | Zalka Máté: Doberdó (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1979) - Antikvarium.Hu

Thursday, 01-Aug-24 09:55:41 UTC

Szinyei Merse Pál világhírű magyar festőművész örök értékű alkotásai a kaposvári Vaszary Képtárban. A műalkotások 2019. május 17-től augusztus 14-ig tekinthetők meg. A magyar festészet fejlődését az impresszionizmus irányába vezető híres és közkedvelt művésznek utoljára 1990-ben volt nagyszabású kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Néhány fő műve folyamatosan megtekinthető a Budavári Palotában, de életművének zöme többnyire rejtve marad a nagyközönség előtt. A kaposvári bőséges válogatás most ezt a hiányt igyekszik pótolni: széles körből, múzeumok és magángyűjtemények féltett kincseiből merítve mutatja be a korszakalkotó mester munkásságát. A Felvidékről 1864-ben a müncheni akadémiára került, öntörvényű festőnövendék már kezdettől szembehelyezkedett az akkoriban Európa-szerte divatos, mesterkélt légkörű akadémizmussal. Őt nem vonzották a történelmi vagy novellisztikus témák, sőt a néprajzi kellékek sem, hiszen azt akarta festeni, amit maga körül látott: saját környezetéből vett egyszerű szituációkat, a való látvány természetesen üde színeivel.

  1. Szinyei merse pal kepek 1
  2. Szinyei merse pal kepek 3
  3. Zalka máté - Papírgyűjtemények - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu

Szinyei Merse Pal Kepek 1

Több mint 30 év eltelte után most a héten nyílt ismét Szinyei Merse Pál életmű-kiállítás a Nemzeti Galériában, amely a festő emlékévéhez kapcsolódva annak olyan ikonikus festményeit is szerepelteti, mint a Léghajó, a Majális vagy a Lilaruhás nő. Az Allee még tavaly év végén meghirdetett művészeti pályázatának idei győztes alkotása Szinyei fenti képeinek parafrázisai láthatók: a Léghajó, a Majális és a Lilaruhás nő szereplői átalakultak, és a huszonegyedik századot megidéző környezetbe kerültek át. – Egy művész emlékezetét, életművét talán jobban megőrzi a társadalom, ha alkotásai nem csak múzeumokban, hanem újragondolt formában a közösségi terekben, találkozóhelyeken a mai kor emberének nyelvén is képesek megszólítani az arra járókat. Az Allee pontosan egy ilyen közösségi tér, találkozóhely, és azért indítottunk tavaly év végén pályázatot képző- és iparművészek körében, hogy a fődíj részeként bevásárlóközpontunk megújulásának egyik leglátványosabb elemét, a Staccato alumínium-mozaikokból épülő óriásinstallációját adjuk oda felületként a legjobb koncepciónak.

Szinyei Merse Pal Kepek 3

2021. nov 22. 15:12 Különleges díszítést kapott a budapesti pláza Több mint 30 év után a héten nyílt ismét Szinyei Merse Pál életmű-kiállítás a Nemzeti Galériában, amely a festő emlékévéhez kapcsolódva annak olyan ikonikus festményeit is szerepelteti, mint a Léghajó, a Majális vagy a Lilaruhás nő. Egy budai bevásárlóközpont még tavaly év végén meghirdetett művészeti pályázatának idei győztes alkotása Szinyei fenti képeinek parafrázisa: a Léghajó, a Majális és a Lilaruhás nő szereplői átalakultak, és a huszonegyedik századi környezetbe kerültek. Az elkészült pályamű egy 12x12 cm-es alumínium mozaiklapok hálójából összeálló, három különböző, 9, 6, illetve 4 méter hosszúságú elem alkotta Staccato elnevezésű óriás térinstalláció, ami a zenei staccato-ról, vagyis a szaggatott hangzású zenei előadásmódról kapta nevét. Az installáció vizuális koncepciója Tánczos Lili és Bársony Dávid fiatal művészek munkája. ( A legfrissebb hírek itt) Az elkészült pályamű egy 12x12 cm-es alumínium mozaiklapok hálójából összeálló, három különböző, 9, 6, illetve 4 méter hosszúságú elem alkotta Staccato elnevezésű óriás térinstalláció – Egy művész emlékezetét, életművét talán jobban megőrzi a társadalom, ha alkotásai nem csak múzeumokban, hanem újragondolt formában a közösségi terekben, találkozóhelyeken a mai kor emberének nyelvén is képesek megszólítani az arra járókat – mondta Bernád Judit, a bevásárlóközpont igazgatója.

A kiállításon a jól ismert kultuszképek mellett olyan, ritkán látott vagy az elmúlt száz évben ki sem állított festmények is vannak, mint a Fehér fa vagy a Vitorlás a Starnbergi-tavon – utóbbi 1945-ben eltűnt, háborús veszteségként könyvelték el. A kiállítás 120 festménye, de különösen Szinyei művei között akár egy egész napot is eltölthetnénk – én biztosan képes lennék rá –, mert minden képén van valami olyan ragyogás és vonzás, ami maga előtt tart.

A mostani kiadás a négy császári és királyi, és a négy magyar királyi ezred leírása mellett a csaták során helytálló két népfölkelő ezred bemutatásával is bővült. "Doberdó! Furcsa szó. Dobok peregnek és valami dübörgésszerű komorság. Zalka máté - Papírgyűjtemények - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. (…) A Doberdó név számunkra nemcsak a falut jelentette, hanem a körülötte elterülő lapos, tíz-tizenöt kilométeres hosszúságú, dél felé nyúló fennsíkot is. Ez a gyér növényzetű sziklás vidék volt az olasz front isonzói szakaszának egyik legtöbbet vértől áztatott területe. A Doberdó szónak visszhangja a magyar fülben: dob… doboló… Talán e véletlen folytán kapták föl éppen ennek a falunak a nevét, hiszen nemcsak Doberdó község alatt folyt a vér. (…) De az egész frontszakaszt Doberdó névre keresztelte a magyar katonaság, mert ez a doboló szóra emlékeztető név felidézte képzeletében a szüntelen pergőtüzet, a vérfergeteget. Doberdónak már tizenöt végén is elég gyászos híre volt a hadseregben, de tizenhat elején ez az elnevezés egyértelmű volt a halálmezővel. " - Zalka Máté (Frankl Béla) ( Doberdó - Moszkva, 1936. )

Zalka Máté - Papírgyűjtemények - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

"... más feladatunk nem maradt már, mint foszlányokat mentenünk meg a világháború hőskorából, a tradicióból és dicsőségből, mert ha nem, az érdektelenség és nemtörődömség feledésébe merül e kicsinyes, szánalmas világban minden-minden, mintha már nem is lett volna valamikor ez másképpen. Isten veletek, hős volt egyes honvédek. " - Kratochvil Károly ( A budapesti 1. honvéd gyalogezred albuma) Kiemelte még a könyv végén található, a korabeli szakkifejezéseket és fogalmakat, valamint a földrajzi neveket magyarázó jegyzékeket is. "Tudományos igényességgel, de népszerűsítő stílusban foglalják össze a Doberdónál szolgáló magyar ezredek történetét" - zárta gondolatait Balla alezredes. Komoly levéltári kutatás és terepbejárás gyümölcse a kötet Stencinger Norbert és Rózsafi János előadásikban kiemelték: a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében embert próbáló kutatómunka eredménye, melyben mind a levéltári, mind a terepen végzett vizsgálódásoknak nélkülözhetetlen szerepe volt. "Egyik célunk, hogy bemutassuk: itt nem hadrendi számok harcoltak, hanem hús-vér emberek, olyanok, mint mi.

Az ő történetükhöz nem csak a harcok, hanem a fronton eltöltött mindennapok is hozzátartoznak" - hangsúlyozta Stencinger Norbert. Rózsafi János kiemelte, hogy a hadszíntér a mai napig fontos szerepet játszik a magyar közösség emlékezetében, hiszen alig volt olyan család, amelyből ne harcolt, vagy halt volna hősi halált valaki a Doberdónál. Azt is szemléltette, mekkora jelentőséggel bír a személyes érintettség a kutatás során, ami bécsi, pozsonyi, budapesti és megyei levéltárakban való kutatást kíván. Kitért arra is, miként ad érzékletes keretet a papíron megszerzett információknak a terepbejárás, ahol mai napig megvannak a száz évvel ezelőtti lövészárkok, kavernák, fedezékek. Minden forintot megér A könyvet kézbe véve nyilvánvalóvá válik: a méltatókból nem az elfogultság beszél, tényleg igényes kiadvánnyal van dolgunk. A puha táblás kötés kellően merev ahhoz, hogy ne gyűrődjön könnyedén, a belív műnyomó papírja pedig szépen kiemeli a fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány előnyeit és igazi élménnyé teszi a lapozását.